Budapesti Közlöny, 1890. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1890-07-01 / 149. szám
hogy a mikor a telekkönyvek birtokszabályozás folytán az 1869. évi április hó 8-án 2579. I. M. számú itteni szabályrendelethez képest átalakíttatnak, vagy a mikor az átalakítási munkálat az 1886. I.-cz. XXIX. 6. §-a értelmében a telekkönyvi betétek szerkesztésével együttesen teljesittetik, avagy mikor a volt úrbéresek részére közösen kiadott birtokilletőség utóbb egyénenkint történt felosztásának telekkönyvi keresztülvitele az 1890. évi 20.326. számú igazságügyministeri rendelet 59. §-ához képest a telekkönyv részleges átalakítása által foganatosíttatik, az akár közösen, akár megosztva kiadott, akár utólag megosztott birtokilletőségek művelési ágát a telekkönyvben a tényleges állapotnak és illetve a földadókataszteri munkálatoknak megfelelően tüntessék fel és különösen a tényleg erdőt képező illetőségeket ilyennek vezessék be akkor is, ha azok legelő-illetmény fejében adattak ki és a felosztási földkönyvben legelőként vannak bevezetve. Kelt Budapesten, 1890. évi junius hó 14-én. A m. kir. igazságügyminister, f. évi 21.640. szám. alatt, a következő rendeletet intézte valamennyi kir. törvényszéki elnökhöz, és a telekkönyvi hatósággal felruházott valamennyi kir. járásbíróság vezetőihez, a telekkönyvi betétek szerkesztésénél alkalmazandó írnokok és bijnokok szolgálati viszonyainak, működési körének, valamint napidíj- és fuvardíjilletményeinek szabályozására nézve 1889. évi deczember hó 23-án 47.026. szám alatt kiadott rendelet pótlása és módosítása tárgyában. Az 1889. évi XXXVIII. törvényczikk 19. §-ában és 35. §-ának 2) pontjában, valamint utolsó bekezdésében nyert felhatalmazás alapján, az 1889. évi deczember hó 23-án 47 026. sz. a. kiadott rendeletevi kiegészítéséül, a következőket rendelem : 1. A betétszerkesztésnél alkalmazandó írnokok, azon idő alatt, mig budapesti bíróság (mint telekkönyvi hatóság) területén működnek, az 1889. évi deczember hó 23-án 47026. számú rendeletben részükre biztosított illetményeken felül, évi 100 frtnyi helyi pótlékot kapnak, a mely részükre havi előleges részletekben utalványoztatik. 2. Önálló működési körrel fel nem ruházott dijnokok, az 1886. évi XXIX. t.-czikk 32—35. §§-ainak megfelelő munkálatokat a bíróság székhelyén kívül, a helyszínén teljesítő telekkönyvvezető vagy segédtelekkönyvvezető mellé, avagy a bíróság székhelyén kívül a helyszínén a 40—50. §§. szerint működő betétszerkesztési bizottsághoz, a telekkönyvi hatóság főnöke által kivételesen kirendelhetők, de csak oly esetben, amikor egyes nagyobb községekben a helyszíni teendők nagyobb terjedelme a munkaerő megszaporítását szükségessé teszi. Az ily módon kirendelt dijnokok, — akikre az 1889. évi 47.026. számú rendelet 9. pontjának a dijjazásra vonatkozó rendelkezése ki nem terjed, — a szabályszerű fuvarköltséget számíthatják fel, és a rendes napidijakon felül, a helyszínen való működésük tartama alatt, 50 kv napidij-pótlékot kapnak. Kelt Budapesten, 1890. évi junius hó 20-án. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 37.514. sz. a., a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz, — az 1890. évi VIII. t.-czikk határozmányainak életbeléptetése tárgyában. Az 1890. évi VIII. törv.-czikk 1. §-a értelmében, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén szabályszerűen hitelesített, illetve utánhitelesitett hordók, — a mennyiben borral, sörrel, vagy szeszszel való megtöltés végett a magyar korona országainak területére azzal a rendeltetéssel jönnek át, hogy igy megtöltve ismét visszaszállittasanak, — az 1878. évi XX. t.-czikkbe iktatott és az 1887. évi XXIV. t.-czikkel meghoszszabbitott vám- és kereskedelmi szövetség tartamára, és a viszonosság föltétele mellett, az 1874. évi VIII. t.-czikk értelmében szabályszerűen hitelesített, esetleg utánhitelesitett hazai hordókkal egyenlő elbánás alá esnek. Miután ezen törvényes határozmány életbeléptetésének időpontja — az érintett törvény 2. §-a szerint — a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban hasonló viszonos intézkedés biztosításához van kötve, ezen viszonos intézkedés pedig a folyó évi június hó 11-én szentesített, az 1930. évi VIII. magyar törvénynyel hason tartalmú osztrák törvény által immár biztosítva van, ennélfogva, ugyancsak az idézett törvényczikk 2. §-ában foglalt fölhatalmazás alapján, ezen törvény határozmányának hatályba léptetésére ezennel. évi Julius hó 1-ét határozom meg. Ehez képest a jelzett időponttól kezdve, az osztrák hitelesítési bélyeggel ellátott azon hordók, — melyek borral, sörrel, vagy szeszszel megtöltve, Ő Felsége többi királyságaiba és országaiba küldetnek, — ugyanazon elbánás alá vonandók, mint a magyar korona területén szabályszerűen hitelesített hordók; minélfogva — hivatkozással a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister úrnak 1876. évi 25.734. sz. a. kiadott körrendeletére — utasítom a törvényhatóságot, hogy azoknak forgalmát ezentúl se maga ne akadályozza, se pedig azt mások által akadályoztatni ne engedje. Midőn ezekből folyólag a törvényhatóság kötelességévé tenném, hogy a többször idézett törvény fentebb ismertetett határozmányának alantas hatóságai és közegei által leendő figyelemben tartása felett őrködjék, illetve ezen törvény rendelkezésének érvényesítése érdekében saját hatáskörében a megfelelő intézkedéseket haladék nélkül megtegye, tájékoztatásul tudatom egyszersmind a törvényhatósággal, hogy Ő Felsége többi királyságai és országai hordóhitelesítési bélyege: kétfejű sas, két arabs szám között; a balra eső szám az illető hitelesítő hivatal felügyeleti hatóságának (helytartóságnak) számát, a jobbra eső pedig az ezen hatóság kerületében levő hitelesítő hivatalok sorszerinti számát jelzi. így például: egy Tirol-Bozenben hitelesített hordó jelzése: 6 (kétfejű sas) 12, egy Styria-Marburgban hitelesített hordóé: 3 (kétfejű sas) 14 Végül külön megjegyzem, hogy egyebekben a hordók hitelesítésére, szállítására és azoknak a közforgalomban való elfogadására vonatkozólag fennálló törvényes intézkedések és szabályrendeletek ezen rendeletem által nem érintettek. Kelt Budapesten, 1890. évi junius hó 25-én. Baross Gábor, s. k. F. évi 35.900. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, hogy a Szatmár vármegye területén levő Busák község neve ‹Buság»-ra, Dombrovicza község neve ‹ Szakállas-Dombodra, Szaszar község neve ‹Zazár»-ra, Sürgyefalu község neve ‹Dióshalom›-ra, Iloba-Handal község neve € Iloba-Banya»-ra, Kis-Búny község neve ̋ Jóháza›-ra, Sztezser község neve «Jávorfalu‹-ra, Sándorfalu község neve «Felső-Sándorfalu»-ra, Oroszfalu község neve «Kékes-Oroszfalu»-ra, Kölese község neve «Körös-Kölcse»-re változtasék át, és ezen községek jövőre a most említett és megváltoztatott neveken neveztessenek. A m. kir. pénzügyminister által kiadott utasítás az italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t .-cz. némely határozmányainak kiegészítéséről szóló 1890. évi XXXVI. törvényczikk végrehajtása tárgyában.*) Azok, a kik nyílt helyeken égetett szeszes folyadékoknak nagyban—vagyis legalább 100 litert tevő, vagy azt meghaladó mennyiségben — való elárusitásával foglalkoznak, erre nézve a pénzügyi hatóság engedélyét az esetre is kieszközölni tartoznak, ha az 1888: XXXV. t.-cz. 2. §-ában foglalt határozmányok alá különben nem esnének, s szeszes italoknak kimérésével vagy kis mértékben való elárusitásával nem foglalkoznának. Jegyzet: Az égetett szeszes italoknak nyílt helyeken a fentebbiek szerint engedélyhez kötött nagyban való eladása önálló külön üzletet képez, ennélfogva a kiméréssel és kis mértékben való elárusítással foglalkozó adóköteles felek is, ha ebbeli üzletükön kívül égetett szeszes folyadékoknak nagyban, tehát az alábbi 3. §. szerint illeték- és adómentes eladásával szándékoznak foglalkozni, erre szintén külön pénzügyi hatósági engedélyt tartoznak kieszközölni, a nagyban való eladásra szánt égetett szeszes folyadékokat a kimérés vagy kis mértékben való elárusítás czéljaira szolgáló üzleti, raktár- vagy pinczehelyiségektől teljesen elkülönített helyiségekben kötelesek tartani, s ebbeli külön üzletükre nézve egyebekben is a jelen hivatalos összeállításnak az égetett szeszes italok nagyban való elárusítására vonatkozó rendelkezései alá esnek. 2 2§ Az engedély megadásánál az 1888. évi XXXV. t.-cz. 3. és 5. §-aiban, a 7. §. utolsó bekezdésében, a 9. és 10. §-okban foglalt határozmányok megfelelően alkalmazandók. Jegyzetek : 1. Az engedély iránti folyamodvány, melynek első ive 1 frtos, minden további ive 50 kros bélyeggel látandó el, s melyhez az engedélyokmányra szükséges 1 frtos bélyegjegy is melléklendő, az üzlet helye szerint illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál nyújtandó be. A folyamodványnak tartalmaznia kell: a) az engedélyt igénylőnek nevét, lakását és foglalkozását; ha folyamodó szeszes italoknak kimérésével vagy kis mértékben való elárusításával foglalkozik, ez a körülmény is megemlítendő; b) a nagyban való elárusításra szolgáló üzleti helyiségnek megnevezését, utcza, ház- és ajtószám szerint; c) az elárusítani szándékolt égetett szeszes folyadékoknak névszerinti elősorolását (szesz, pálinka, törkölypálinka, szilvorium, gyümölcspálinkák, egyéb különleges pálinkafélék, likőrök, cognac, rum, arrak stb.), valamint a pinezéknek és más helyiségeknek a megnevezését, melyekben a nagyban való elárusításra szánt italkészletek tartatnak ; d) annak a kijelentését, hogy a nagyban való elárusítást folyamodó maga fogja-e gyakorolni, vagy megbízott útján és név szerint ki által kívánja gyakoroltatni ? A folyamodványban egyszersmind kimutatandó az engedélyt kérőnek: e) teljes borusága, mi anyakönyvi kivonat vagy a községi elöljáróság bizonylatának melléklésével igazolandó ^ f) teljes megbizhatósága és feddhetlen előélete, minek bizonyítására az illetékes hatóság (községi elöljáróság) által kiállított erkölcsi bizonyítvány csatolandó: ■,*, g) magya állampolgársága, vagy az, hogy az 1886. évi X.-cz. 15. §-a értelmében a magyar koronaságainak valamely községében le*) A törvény 10 'ege nagyobb betűkkel van szedve, — az utasítás pedigezö törvényszakaszok után kisebb betűkkel a Jegy ”alakjában van fölvéve.