Budapesti Közlöny, 1896. augusztus (30. évfolyam, 181-204. szám)

1896-08-01 / 181. szám

rendiházi tag köteles működését addig folytatni, míg helye­tt választás útján be nem töltetik. A bíróság az elnökön kívül nyolc­as tanács­ban ítél. A bíróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóval és vádlottal a tárgyalás előtt leg­alább 24 órával közöltetik, és mindeniknek jo­gában áll mind a főrendiházi, mind a bírósági tagok közül négynek-négynek kihagyását kí­vánni. Ha a fél és a közvádló a visszavetés jogát épen nem, vagy nem teljes mértékben gyako­rolják, a bíróság a legtöbb szavazatot nyert négy főrendiházi és a kinevezés sorrendje szerint idősebb négy bírósági tagból alakul meg. A közvádlói teendőket az a közeg végezi, ki ezen tiszt teljesítésére a kir. Curia körében is hivatva van. 9. §• A közigazgatási bíróság segéd- és kezelő­­személyzete felett a fegyelmi bíráskodást az 1871: VII. t.-cz. rendelkezései szerint a köz­­igazgatási bíróság fegyelmi tanácsa gyakorolja, mely az elnöknek vagy helyettesének elnöklete alatt a biróság teljes ülésében minden év kez­detén titkos szavazás útján választott négy itélő­­biróból áll. A fegyelmi tanács határozatai végérvényesek. 10. §. A közigazgatási biróság itélőbiráinak és ke­zelő-hivatalnokainak nyugdíjazásánál, a kir. Curia hasonló rangú és jellegű tagjaira vonatkozó tör­vényes intézkedéseket kell alkalmazni (1871: IX. , 1885: XI. és 1892: XXX. tv.-czikkek). 1 - 11. §• A közigazgatási biróság két osztályban mű­ködik. A jelen törvény második részének II. fejeze­tében felsorolt összes ügyek az adó- és illeték­ügyek kivételével az egyik: az általános köz­­igazgatási,­­ az ugyanazon fejezet XV. czíme alatt foglalt adó- és illetékügyek pedig a másik: a pénzügyi osztály körébe tartoznak. A tanácselnököket és bírákat az elnök so­rozza a két osztályba. 12. §. Érvényes határozat hozatalára a közigazga­tási bíróság teljes ülésében az összes bírói ta­gok kétharmad részének, az osztályok ülésében az illető osztályba sorozott bírói tagok kéthar­mad részének, tanácsülésekben pedig az elnökön kívül négy, legalább fele részben bírói minősít­­vényű (5. §, második bekezdés) tagnak jelenléte szükséges. Előadó csak itélőbíró lehet. 13. §. A közigazgatási bíróság itélőbiráinak az egyes ügyek tárgyalásából és az azok feletti döntésből való kizárása tekintetében, a polgári törvény­kezési rendtartásról szóló 1868: LIV. t.-czikk 56. §-ában foglalt intézkedéseket kell alkal­mazni. 14. §. A közigazgatási biróság itélőbirái hivatalba lépésük alkalmával nyilvános ülésben a rendes bírák számára megszabott esküt teszik le (1869: IV. t.-cz. 14. §-a). 15. §. A rendes bíróságok és a közigazgatási biró­ság, valamint az utóbbi és közigazgatási ható­ságok és közegek egymás megkereséseit kölcsö­nösen teljesíteni tartoznak. MÁSODIK RÉSZ. A közigazgatási biróság hatásköréről. I. FEJEZET. Általános határozatok, 16. §. A közigazgatási bíróság hatásköre, a törvény­ben felsorolt ügyeken kívül miniszertanácsi fel­hatalmazás alapján kiadott miniszteri rendelet útján, kiterjeszthető a miniszeri rendeleteken és a szabályrendeleteken (vármegyei, törvény­­hatósági és rendezett tanácsú városi szabály­rendeleteken­ alapuló vitás kérdéseknek végér­vényes elbírálására. A hatáskör ezen kiterjesz­tése azonban nem módosítható, a­míg az alapjául szolgáló miniszeri rendelet vagy szabályrendelet érvénye fennáll. 17. §. A közigazgatási bíróság hatósága rendszerint csak a hozzá utalt vitás kérdés tárgyalására és eldöntésére terjed ki. Oly esetekben azonban, melyekben a közigaz­gatási bírósághoz tartozó vitás kérdéssel más oly, különben a közigazgatási hatóságok hatás­köréhez tartozó kérdés kapcsolatos, melynek előzetes vagy együttes elbírálása nélkül a bíró­ság elé tartozó főkérdés el nem dönthető, az előbbi felett is a közigazgatási bíróság határoz. Ha a közigazgatási bíróság eljárása folytán a közigazgatás körében valamely intézkedés válik szükségessé, a határozatról az intézkedés tételére hivatott közigazgatási hatóság is érte­sítendő. 18. §. A törvény (rendelet) azon intézkedései, me­lyeknél fogva a felek a közigazgatási eljárás befejezése után a törvény rendes útján keres­hetnek orvoslást, a közigazgatási bíróság elébe utalt ügyekre nézve hatályukat vesztik. 19. §• A jog- és törvény­hasonlatosság elvének alkal­mazásával a közigazgatási bíróság hatáskörét nem lehet kiterjeszteni. 20. §: A jelen törvény hatályba léptével a II. feje­zet alatt felsorolt ügyekből keletkező vitás kér­désekben a miniszerek felügyeleti jog c­ímén sem intézkedhetnek. 21. §: A közigazgatási bíróság előtt felmerült elvi jelentőségű vitás jogkérdéseket a bíróságnak azon osztálya, melynek körébe az ügy tartozik, saját ülésében dönti el. A döntvényekben foglalt elvi jelentőségű meg­állapodásokat a közigazgatási biróság illető osztályának tanácsai mindaddig követni kötele­sek, mig azokat újabb osztály­ülési megállapodás meg nem változtatja. Az osztályülések megállapodásairól külön döntvénykönyvek vezetendők. II. FEJEZET. A biróság hatásköréről az egyes ügyekben. A közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye: I. CziM. Községi ügyekben. 22. §. A közigazgatási hatóságoknak azon határozata ellen, melylyel a törvény, rendelet, szabályrende­let vagy jogszokás értelmében kiállítandó bizony­latok kiszolgáltatását megtagadják, illetőleg el nem rendelik. 23. §. A vármegyei törvényhatósági és közigazga­tási bizottságnak, a városi és székes­fővárosi törvényhatósági bizottságnak (tanácsnak) azon határozata ellen, melylyel 1. a községi hatóságot valamely személyre vagy vagyonra vonatkozólag megállapítja vagy megtagadja (1886 : XXII. t.-cz. 3., 4. §-ai és az 1872 : XXXII. t.-cz. 14. és 15. §-ai); 2. valamely honpolgárnak a községben való települése, vagy a községben települtnek a köz­ségi kötelékbe való felvétele iránt intézke­dik (1886 : XXII. t.-cz. 9., 10., 11. és 164. §-ai); 3. a községi kötelékbe felvett tagnak a tör­vény biztosította községi jogokban és kötelessé­gekben való részesülése, valamint a felvételi dij fizetése és mértéke tárgyában dönt (1886 : XXII. t.-cz. 13., 14. és 164. §-ai). 24. §. I. A közigazgatási bizottságnak azon határo­zata ellen, melylyel 1. a község és egyesek között, valamint az ugyanazon szolgabirói járás kis- és nagyközsé­gei között felmerülő illetőségi vitás ügyeket el­dönti (1886 : XXII. t.-cs. 17. és 18. §-ai); 2. az ugyanazon törvényhatóság különböző járásaihoz tartozó kis- és nagyközségek között, valamint a rendezett tanácsú városokra nézve felmerülő illetőségi vitás ügyekben eljár (1886 : XXII. t.-cz. 18. §-a). II. A belügyministernek azon határozata ellen, melylyel a különböző törvényhatóságok egész területére megtagadandónak talált községi illetőséget megállapítja (1886 : XXII. t.-cz. 18. §-a). 25. §. A közigazgatási bizottságnak azon határozata ellen, melylyel 1. valakinek a községi (rendezett tanácsú vá­rosi) legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvétele, vagy abból leendő törlése iránt intéz­kedik (1886 : XXII. t.-cz 33. §-a); 2. a községi választók névjegyzékének össze­állítása ellen beadott felebbezések felett dönt (idézett törvény 39. §-a); 3. valamely tagnak a képviselőtestületi tagok sorából való törlése, vagy a sorozatban üres­ségbe jött helyek betöltése körül felmerülő vitás esetekben intézkedik (idézett törvény 42. §-a); 4. a megválasztott községi képviselő választ­hatóságára és a választási eljárásra vonatkozó felebbezéseket eldönti (idézett törvény 50. §-a) 26. §. A törvényhatósági vagy a közigazgatási bi­zottságnak azon határozata ellen, melylyel vala­mely képviselőtestületi tagnak vagy elöljárónak a közgyűlési tárgyalásokban való részvétele vagy szavazatjoga felett dönt (1886 : XXII. t.-cz. 57. és 58. §-ai.) 27. §. A törvényhatósági bizottságnak azon határo­zata ellen, melylyel 1. a községi (kör-) jegyző s más községi, va­lamint a rendezett tanácsú városi alkalmazottak és hozzátartozóik illetménye, ellátása és részel­­tetése (nyugdíj, végkielégítés, özvegyi, nevelési és temetési járulék) ügyében intézkedik, ameny­­nyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkal­mazottnak, illetőleg hozzátartozóinak jogos igé­nyük van-e az ellátásra vagy részeltetésre, vagy hogy az alapul vett czímen mekkora összeg illeti meg őket; 2. az élvezett ellátás felfüggesztését vagy meg­szüntetését kimondja. 28. §. A törvényhatósági bizottságnak azon határo­zata ellen, melylyel a kis- és nagyközségek vá­lasztó közönségének, a nagyközségek és rendezett tanácsú városok képviselőtestületének, a körjegyző és körgyám tartására szövetke­zett községek képviselőtestületei egyetemének, és a körorvos és közállatorvos tartására szövet­kezett községek képviselőiből és elöljáróiból ala­kult közgyűlésnek, a községi, illetőleg rendezett tanácsú városi elöljárók s a segéd- és kezelő-hivatali személy­zet tagjai, valamint a körjegyző, körgyám, ille­tőleg körorvos és közállatorvos választásában követett eljárása ellen a c­ímen emelt felebbe­zéseket eldönti, hogy az alkalmazottnak a tör­vény vagy a szabályok követelte minősítése nincs meg, vagy a választásnál a törvények és szabá­lyok követelményei figyelmen kívül voltak hagyva .

Next