Budapesti Közlöny, 1896. augusztus (30. évfolyam, 181-204. szám)
1896-08-01 / 181. szám
rendiházi tag köteles működését addig folytatni, míg helyett választás útján be nem töltetik. A bíróság az elnökön kívül nyolcas tanácsban ítél. A bíróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóval és vádlottal a tárgyalás előtt legalább 24 órával közöltetik, és mindeniknek jogában áll mind a főrendiházi, mind a bírósági tagok közül négynek-négynek kihagyását kívánni. Ha a fél és a közvádló a visszavetés jogát épen nem, vagy nem teljes mértékben gyakorolják, a bíróság a legtöbb szavazatot nyert négy főrendiházi és a kinevezés sorrendje szerint idősebb négy bírósági tagból alakul meg. A közvádlói teendőket az a közeg végezi, ki ezen tiszt teljesítésére a kir. Curia körében is hivatva van. 9. §• A közigazgatási bíróság segéd- és kezelőszemélyzete felett a fegyelmi bíráskodást az 1871: VII. t.-cz. rendelkezései szerint a közigazgatási bíróság fegyelmi tanácsa gyakorolja, mely az elnöknek vagy helyettesének elnöklete alatt a biróság teljes ülésében minden év kezdetén titkos szavazás útján választott négy itélőbiróból áll. A fegyelmi tanács határozatai végérvényesek. 10. §. A közigazgatási biróság itélőbiráinak és kezelő-hivatalnokainak nyugdíjazásánál, a kir. Curia hasonló rangú és jellegű tagjaira vonatkozó törvényes intézkedéseket kell alkalmazni (1871: IX. , 1885: XI. és 1892: XXX. tv.-czikkek). 1 - 11. §• A közigazgatási biróság két osztályban működik. A jelen törvény második részének II. fejezetében felsorolt összes ügyek az adó- és illetékügyek kivételével az egyik: az általános közigazgatási, az ugyanazon fejezet XV. czíme alatt foglalt adó- és illetékügyek pedig a másik: a pénzügyi osztály körébe tartoznak. A tanácselnököket és bírákat az elnök sorozza a két osztályba. 12. §. Érvényes határozat hozatalára a közigazgatási bíróság teljes ülésében az összes bírói tagok kétharmad részének, az osztályok ülésében az illető osztályba sorozott bírói tagok kétharmad részének, tanácsülésekben pedig az elnökön kívül négy, legalább fele részben bírói minősítvényű (5. §, második bekezdés) tagnak jelenléte szükséges. Előadó csak itélőbíró lehet. 13. §. A közigazgatási bíróság itélőbiráinak az egyes ügyek tárgyalásából és az azok feletti döntésből való kizárása tekintetében, a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868: LIV. t.-czikk 56. §-ában foglalt intézkedéseket kell alkalmazni. 14. §. A közigazgatási biróság itélőbirái hivatalba lépésük alkalmával nyilvános ülésben a rendes bírák számára megszabott esküt teszik le (1869: IV. t.-cz. 14. §-a). 15. §. A rendes bíróságok és a közigazgatási biróság, valamint az utóbbi és közigazgatási hatóságok és közegek egymás megkereséseit kölcsönösen teljesíteni tartoznak. MÁSODIK RÉSZ. A közigazgatási biróság hatásköréről. I. FEJEZET. Általános határozatok, 16. §. A közigazgatási bíróság hatásköre, a törvényben felsorolt ügyeken kívül miniszertanácsi felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendelet útján, kiterjeszthető a miniszeri rendeleteken és a szabályrendeleteken (vármegyei, törvényhatósági és rendezett tanácsú városi szabályrendeleteken alapuló vitás kérdéseknek végérvényes elbírálására. A hatáskör ezen kiterjesztése azonban nem módosítható, amíg az alapjául szolgáló miniszeri rendelet vagy szabályrendelet érvénye fennáll. 17. §. A közigazgatási bíróság hatósága rendszerint csak a hozzá utalt vitás kérdés tárgyalására és eldöntésére terjed ki. Oly esetekben azonban, melyekben a közigazgatási bírósághoz tartozó vitás kérdéssel más oly, különben a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozó kérdés kapcsolatos, melynek előzetes vagy együttes elbírálása nélkül a bíróság elé tartozó főkérdés el nem dönthető, az előbbi felett is a közigazgatási bíróság határoz. Ha a közigazgatási bíróság eljárása folytán a közigazgatás körében valamely intézkedés válik szükségessé, a határozatról az intézkedés tételére hivatott közigazgatási hatóság is értesítendő. 18. §. A törvény (rendelet) azon intézkedései, melyeknél fogva a felek a közigazgatási eljárás befejezése után a törvény rendes útján kereshetnek orvoslást, a közigazgatási bíróság elébe utalt ügyekre nézve hatályukat vesztik. 19. §• A jog- és törvényhasonlatosság elvének alkalmazásával a közigazgatási bíróság hatáskörét nem lehet kiterjeszteni. 20. §: A jelen törvény hatályba léptével a II. fejezet alatt felsorolt ügyekből keletkező vitás kérdésekben a miniszerek felügyeleti jog címén sem intézkedhetnek. 21. §: A közigazgatási bíróság előtt felmerült elvi jelentőségű vitás jogkérdéseket a bíróságnak azon osztálya, melynek körébe az ügy tartozik, saját ülésében dönti el. A döntvényekben foglalt elvi jelentőségű megállapodásokat a közigazgatási biróság illető osztályának tanácsai mindaddig követni kötelesek, mig azokat újabb osztályülési megállapodás meg nem változtatja. Az osztályülések megállapodásairól külön döntvénykönyvek vezetendők. II. FEJEZET. A biróság hatásköréről az egyes ügyekben. A közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye: I. CziM. Községi ügyekben. 22. §. A közigazgatási hatóságoknak azon határozata ellen, melylyel a törvény, rendelet, szabályrendelet vagy jogszokás értelmében kiállítandó bizonylatok kiszolgáltatását megtagadják, illetőleg el nem rendelik. 23. §. A vármegyei törvényhatósági és közigazgatási bizottságnak, a városi és székesfővárosi törvényhatósági bizottságnak (tanácsnak) azon határozata ellen, melylyel 1. a községi hatóságot valamely személyre vagy vagyonra vonatkozólag megállapítja vagy megtagadja (1886 : XXII. t.-cz. 3., 4. §-ai és az 1872 : XXXII. t.-cz. 14. és 15. §-ai); 2. valamely honpolgárnak a községben való települése, vagy a községben települtnek a községi kötelékbe való felvétele iránt intézkedik (1886 : XXII. t.-cz. 9., 10., 11. és 164. §-ai); 3. a községi kötelékbe felvett tagnak a törvény biztosította községi jogokban és kötelességekben való részesülése, valamint a felvételi dij fizetése és mértéke tárgyában dönt (1886 : XXII. t.-cz. 13., 14. és 164. §-ai). 24. §. I. A közigazgatási bizottságnak azon határozata ellen, melylyel 1. a község és egyesek között, valamint az ugyanazon szolgabirói járás kis- és nagyközségei között felmerülő illetőségi vitás ügyeket eldönti (1886 : XXII. t.-cs. 17. és 18. §-ai); 2. az ugyanazon törvényhatóság különböző járásaihoz tartozó kis- és nagyközségek között, valamint a rendezett tanácsú városokra nézve felmerülő illetőségi vitás ügyekben eljár (1886 : XXII. t.-cz. 18. §-a). II. A belügyministernek azon határozata ellen, melylyel a különböző törvényhatóságok egész területére megtagadandónak talált községi illetőséget megállapítja (1886 : XXII. t.-cz. 18. §-a). 25. §. A közigazgatási bizottságnak azon határozata ellen, melylyel 1. valakinek a községi (rendezett tanácsú városi) legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvétele, vagy abból leendő törlése iránt intézkedik (1886 : XXII. t.-cz 33. §-a); 2. a községi választók névjegyzékének összeállítása ellen beadott felebbezések felett dönt (idézett törvény 39. §-a); 3. valamely tagnak a képviselőtestületi tagok sorából való törlése, vagy a sorozatban ürességbe jött helyek betöltése körül felmerülő vitás esetekben intézkedik (idézett törvény 42. §-a); 4. a megválasztott községi képviselő választhatóságára és a választási eljárásra vonatkozó felebbezéseket eldönti (idézett törvény 50. §-a) 26. §. A törvényhatósági vagy a közigazgatási bizottságnak azon határozata ellen, melylyel valamely képviselőtestületi tagnak vagy elöljárónak a közgyűlési tárgyalásokban való részvétele vagy szavazatjoga felett dönt (1886 : XXII. t.-cz. 57. és 58. §-ai.) 27. §. A törvényhatósági bizottságnak azon határozata ellen, melylyel 1. a községi (kör-) jegyző s más községi, valamint a rendezett tanácsú városi alkalmazottak és hozzátartozóik illetménye, ellátása és részeltetése (nyugdíj, végkielégítés, özvegyi, nevelési és temetési járulék) ügyében intézkedik, amenynyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak, illetőleg hozzátartozóinak jogos igényük van-e az ellátásra vagy részeltetésre, vagy hogy az alapul vett czímen mekkora összeg illeti meg őket; 2. az élvezett ellátás felfüggesztését vagy megszüntetését kimondja. 28. §. A törvényhatósági bizottságnak azon határozata ellen, melylyel a kis- és nagyközségek választó közönségének, a nagyközségek és rendezett tanácsú városok képviselőtestületének, a körjegyző és körgyám tartására szövetkezett községek képviselőtestületei egyetemének, és a körorvos és közállatorvos tartására szövetkezett községek képviselőiből és elöljáróiból alakult közgyűlésnek, a községi, illetőleg rendezett tanácsú városi elöljárók s a segéd- és kezelő-hivatali személyzet tagjai, valamint a körjegyző, körgyám, illetőleg körorvos és közállatorvos választásában követett eljárása ellen a címen emelt felebbezéseket eldönti, hogy az alkalmazottnak a törvény vagy a szabályok követelte minősítése nincs meg, vagy a választásnál a törvények és szabályok követelményei figyelmen kívül voltak hagyva .