Budapesti Közlöny, 1898. február (32. évfolyam, 25-47. szám)
1898-02-15 / 36. szám
Fürst Izidor szabadkai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Filredi«-re kért átváltoztatása, folyó évi 11276. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Róth Izidor szabadkai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Bado«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 11.277. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Lőwy Sándor szent-istváni illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „ Sugár ”-ra kért átváltoztatása, f. évi 11.379. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Gritzmacher Ferencz és Károly nagy-körösi illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének »Szigeti«-re kért átváltoztatása, I. évi 11.380. számú ,belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Szpolecsnyi (Szpolecsnyik) János körjegyző, m. kir. anyakönyvvezető nagy-ugróczi lakos, valamint kiskorú gyermekei László János, József Albin, Jenő János és Margit vezetéknevének »Jenöfi«-re kért átváltoztatása, I. évi 11.491. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Horn Valér késmárki lakos, valamint Béla, Valéria és Erika kiskorú gyermekei vezetéknevének »Horti«-ra kért átváltoztatása, f. évi 11.626. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Fischer Károly m. kir. posta- és távirdafőtiszt temesvári lakos, valamint kiskorú fia Károly vezetéknevének »Halász«-ra kért átváltoztatása, f. évi 11.849. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Weiss Miksa pécsváradi illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Margit és Ödön vezetéknevének »Fehér«-re kért átváltoztatása, f. évi 12.257. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Neumark Alfréd keszthelyi illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Stefánia és Móricz vezetéknevének »Simon«-ra kért átváltoztatása, I. évi 12.305. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Lőwy Paulina pozsonyi illetőségű bécsi lakos vezetéknevének »Garai«-ra kért átváltoztatása, f. évi 12.463. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kabina Jenő cs. és kir. 26. sz. gyalog ezredbeli szakaszvezető esztergomi lakos vezetéknevének »Holló«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 12.515. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Zinner Mór nagyszöllösi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Zala«-ra kért átváltozatása, I. évi 12.546. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Neumark Géza keszthelyi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Simon»-ra kért átváltoztatása, f. évi 12.561. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett, Weisz Jakab temesvári illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének » Vincze«-re kért átváltoztatása, f. évi 14.326. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Hochfelder József szabadkai kir. törvényszéki aljegyző vezetéknevének »Hajnal«-ra kért átváltoztatása, I. évi 14.671. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. 2 Kiskorú Puszta Károly mályi illetőségű miskolczi lakos vezetéknevének »Orosz«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 14.724. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 6,281. sz. alatt a besztercze-borgó-prund-borgó-beszterczei helyi érdekű vasút építésére és üzletére vonatkozólag a következő Függeléket adta ki a szamosvölgyi helyi érdekű vasút engedélyokiratához: A szamosvölgyi gőzmozdonyu helyi érdekű vasútnak az 1894. évi XIII. törvényczikkbe igtatott engedélyokiratához a császári és apostoli királyi Felségének Bécsben 1898. évi január hó 23-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján s a magyar királyi ministérium nevében a következő: Függelék adatik ki. 1 §• Ezen függelék erejénél fogva a szamosvölgyi vasút részvénytársaság engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy vasutjának Besztercze állomásától — Borgó-Prundig és innen elágazással Borgó-Beszterczéig vezetendő gőzmozdonyú helyi érdekű vasutat a bevezetésben említett engedélyokiratban, valamint a jelen függelékben megállapított feltételek alatt megépítse és azt az alábbi 8. §-ban megszabott engedély tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 2. §. A most engedélyezett vonal építésére és üzleti berendezésére nézve a kereskedelemügyi m. kir. minister által egyidejűleg kiadott és a jelen függelék kiegészítő részét képező építési feltételek irányadók, fentartatván nevezett minister részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. 3. §• Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hoszszelvény és helyzetrajz) a jelen függelék keltétől számítandó 3 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel a miniszer által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen függelékben, az ennek kiegészitő részét képező épitési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1894. ápril 20-án és 1897. január 20-án felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég létetett, az épitési engedélyt harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. törvényczikk szerinti jogaik érintetlenül hagyása mellett megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m kir. minister által a pálya építése közben vagy bármikor azután is, a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes a kereskedemügyi m. kir. miniszer részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetben leendő megváltoztatásához a nevezett miniszer engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes a jelen »függelék« keltétől számított 1112 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 4 §Ezen vasút kiépítése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvényczikk szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. 5. §• A tényleges épitési és üzletberendezési tőke — 1.000.000 — azaz: egymillió frt-ban állapittatik meg, a mely tőkéből 781.000 frt a jelen függelék 1. §-ában megjelölt helyi érdekű vasútvonal építésére és megfelelő üzleti berendezésére, 219.000 frt pedig a szamosvölgyi helyi érdekű vasútnak már forgalomban levő vonalain a most engedélyezett vasútvonal megépítésével kapcsolatban eszközlendő állomási bővítésekre, kiegészítésekre és forgalmi eszközök szaporítására lesz fordítandó. Az új helyi érdekű vasútvonal építésére és üzleti berendezésére szolgáló 781.000 frtból engedélyes részvénytársaság 58.000 frtot forgalmi eszközök beszerzésére tartozik fordítani. Az 1.000.000 frtnyi tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőkét) a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg. 6. §• Engedélyes részvénytársaság a jelen függelékben és annak kiegészítő részeiben meghatározott vagy azokból folyólag a kereskedelemügyi m. kir. minister által megállapítandó kötelezettségek teljesítéséért a jelen függelék tárgyát képező létesítmények és munkák műszaki felülvizsgálatának a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről történt helybenhagyásáig, illetve a műszaki felülvizsgálat alkalmával történt hiányok teljes pótlásáig s a jótállási határidők lejártáig egész vagyonával szavatol. A részvénytársaság e szavatolási kötelezettsége a társaság alapszabályaiba mindenesetre felveendő. 7 §• Az engedélyes részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy mindaddig, amig a besztercze-borgóprundi vonalszakasz bármily irányban folytatást fog nyerni, a borgó-prund-borgó-beszterczei vonalszakaszon fel- vagy leadásra kerülő minden áru után, különbség nélkül az 1894. évi XIII. törvényczikkbe foglalt engedélyokirat 11. §-a értelmében megállapítandó díjtételeken felül, 100 kgkint 8 fillérnyi pótilletéket szedhessen. 8. §. A besztercze - borgó - prund - borgó - beszterczei helyi érdekű vasútvonal engedélyének tartama az ideiglenes vasútengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1894. évi XIII. törvényczikkbe foglalt engedélyokirat 20. §-a szerint az állam részére biztosított megváltási jognak erre a vonalra való változatlan kiterjesztésével a jelen függelék kelte napjától számított egymásután következő 90 évben állapíttatik meg. Ezen 90 év elteltével a vasútvonal és annak összes tartozékai — amennyiben a fentebb idézett engedélyokirat 20. §-a alapján már előbb meg nem váltatnának — ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes részvénytársaság, vagy annak jogutódjai ezt a vasútvonalat összes tartozékaival együtt teljesen jó karban, ingyen és tehermentesen tartoznak átadni. 9. §. Az engedélyes vasút részvénytársaság részére a most engedélyezett vasútvonalat illetőfőleg biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880: XXXI. törvényczikk és az 1888: IV. törvényczikk a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak, egyúttal megállapittatik, hogy amennyiben a vasútvonal üzletéről az engedélyes részvénytársaság külön számadást vezet, e vonalnak a szállítási és egyéb adóktól való törvényes mentessége a jelen »függelék« keltétől fog számíttatni. 10. §. A szamosvölgyi vasút épitésére és üzletére vonatkozó s az 1894. évi XIII. törvényczikkbe foglalt engedélyokiratnak a jelen »függelék« által nem érintett határozatai a most engedélyezett vasútra egész terjedelmükben változatlanul kiterjesztetnek. Budapest, 1898. évi február hó 3-án. A m. kir. ministerium nevében: Báró Dániel, s. b. kereskedelemügyi m. kir. minister.