Budapesti Közlöny, 1902. március (36. évfolyam, 50-74. szám)
1902-03-01 / 50. szám
18. §. Vizsgáló bizottságok. A vizsgáló bizottságok, melyeknek tagjait a m. kir. tengerészeti hatóság nevezi ki, ennek közvetlenül vannak alárendelve és az összes vizsgálati teendőket az ezen szabályzatban foglalt, valamint a tengerészeti hatóság által netán külön kiadandó részletes utasításoknak szem előtt tartása mellett, önállóan intézik el. Az összes vizsgálatok elnöke a fiumei révhivatali főnök vagy annak a tengerészeti hatóság által esetről-esetre kirendelendő helyettese. Bizottsági tagok: a) a hajómesteri és kisparthajózású kapitányi vizsgálatoknál; a fiumei révhivatal egy oly tisztviselője, aki hosszujáratu kapitány, vagy pedig a cs. és kir. haditengerészetnél tiszti rangot viselt, továbbá egy hosszujáratu vagy nagyparthajózásu kapitány; b) a nagyparthajózásu kapitányi vizsgálatoknál : 1. a fiumei révhivatal egy oly tisztviselője, aki hosszujáratu kapitány vagy pedig a cs. és kir. haditengerészetnél tiszti rangot viselt; 2. a fiumei kereskedelmi és iparkamarának egy oly kiküldöttje, aki hosszujáratu kapitány; 3. egy oly hosszujáratu vagy nagyparthajózásu kapitány, aki gőzhajókon mint parancsnok tényleg alkalmazva volt; 4. az illető tantárgy mindenkori vizsgálója; c) a hajóhadnagyi és hosszújáratu kapitányi vizsgálatoknál: 1. egy cs. és kir. sorhajóhadnagy; 2. a m. kir. tengerészeti hatóság vagy a fiumei révhivatal egy hivatalnoka, vagy a tengerészeti hatóság által kijelölendő szakember; 3. a fiumei kereskedelmi és iparkamara egy oly kiküldöttje, aki hosszujáratu kapitány; 4. egy hosszujáratu kapitány, aki gőzhajókon mint parancsnok volt alkalmazva; 5. az illető tantárgy mindenkori vizsgálója. Mint vizsgálók, a fiumei m. kir. tengerészeti akadémia szaktanárai működnek. A vizsgáló bizottságok mellé beosztandó még egy tisztviselő a jegyzőkönyv vezetése végett. A szóbeli vizsgálatoknál az elnökön kívül mindig legalább két bizottsági tagnak kell jelen lenni. A m. kir. tengerészeti akadémia igazgatója ezen minőségben a hadnagyi és hosszújáratu kapitányi vizsgákon mint hallgató részt vehet. 19. §. A vizsgálatokra való bocsátás. A vizsgálatra való bocsátást a jelölt legkésőbb a vizsgálati hónap 1-jéig, a vizsgálati díj lefizetése és a bizonyítványra illesztendő okmánybélyeg letétele mellett, a fiumei révhivatalnál szóval vagy írásban kérheti. Az illetőnek ez alkalommal ki kell mutatnia, hogy az ezen rendelet I. fejezetében előírt feltételeknek eleget tett, nemkülönben be kell mutatnia egy oly bizonyítványt is, mely feddhetlen előéletéről tesz tanúságot. A tévhivatal megvizsgálja, hogy a jelölt menynyiben felel meg a feltételeknek, értesíti őt a vizsgálatra való bocsáttatásáról és legkésőbb minden vizsgálati hónap 8-áig a vizsgálóbizottság elnökének megküldi a kimutatást, a vizsgálatra bocsátott összes jelöltekről. A hajóhadnagyok magán-hajónaplói legkésőbb minden vizsgálati hónap 8-áig megküldendők a vizsgáló bizottság azon tagjának, aki azok átvizsgálásával van megbízva. Annak eldöntésére, hogy egyes jelöltek, kik az előírt feltételeknek teljesen meg nem felelnek, mennyiben bocsáthatók mégis valamely vizsgálatra, a tengerészeti hatóság van hivatva. 20. §. Eljárás a vizsgálatok megtartásánál. / I. Általános határozatok. A vizsgáló bizottság elnöke megállapítja az egyes vizsganapokat és összehívja a bizottságot. A magán hajónaplók átvizsgálásával megbízott bizottsági tag az átvizsgálás eredményéről legkésőbb két nappal a vizsga napja előtt az elnöknek írásbeli jelentést tartozik tenni. A vizsga kezdete előtt minden jelölt látó és színmegkülönböztető képessége tekintetében az elnök és a jegyzőkönyv-vezető jelenlétében orvosilag megvizsgálandó. A színmegkülönböztető képesség megvizsgálása a Holmgren féle módszer szerint történik. Ez abból áll, hogy a jelölt az eléje tett gyapjúfonál mintákból sorjában a zöld, vörös és rózsaszínű fonalakat úgy rakja egymás mellé, hogy átmenet egyik színből a másikba az árnyalatok fokozatainak megfelelően történjék. Az egyes színek külön megnevezése azonban nem szükséges. Ha a jelölt a próbát meg nem állja, színmegkülönböztető képességének megvizsgálása elsötétített szobában külön e czélra szolgáló lámpamintával vagy előírás szerinti hajójelző (oldal) lámpákkal kísérlendő meg. Ha a jelölt képtelen a vörös szint a zöldtől megkülönböztetni, a vizsgára nem bocsátható. Ez a körülmény tengeri szolgálati könyvébe bejegyzendő és az illetékes révhivatalnak is tudomására hozandó. Az eredmény »jó« vagy »elégtelen« kifejezéssel a vizsgálati jegyzőkönyvbe (3. melléklet) bevezetendő. Ha a jelölt olyannyira rövidlátónak találtatik, hogy látóképessége a rendesítőképességet csak félig üti meg, ez a körülmény a jegyzőkönyvbe felveendő. Ily jelöltek a vizsgálatot letehetik ugyan, de részükre képesítő oklevél nem adható ki. A feladványok és kérdések terjedelmére nézve az illető vizsgálati szabályzatban foglaltak (4— 8. melléklet) irányadók. A vizsgálati szabályzatok a fiumei és trieszti tengerészeti hatóságok által egyetértőleg megváltoztathatók. II. Eljárás az írásbeli vizsgálatoknál. Az írásbeli vizsgálatok mindenkor a szóbeliek előtt tartandók meg. Az írásbeli vizsgálatok feladványai minden vizsga alkalmával az illető vizsgáló által újonnan állítandók össze és ahány jelölt van, annyi nyitott folyószámmal ellátott borítékban egy-egy feladvány az elnöknek átadandó. Ez a feladványokat átnézi és helybenhagyásuk esetében a borítékokat lepecsételi A vizsgálati teremben a feladványok sorshúzás útján osztandók ki a jelöltek közt. Az írásbeli feladatok kidolgozása valamennyi jelölt által egyidejűleg végzendő a vizsgáló bizottság egy tagja és a jegyzőkönyv-vezető jelenlétében. A jelölteknek semminemű segédeszközt magukkal hozni nem szabad, hanem ezeket az elnök bocsátja rendelkezésükre. A jelenlevő vizsgálóbizottsági tagnak kötelessége ellenőrizni, hogy a jelöltek a feladványokat egyedül és csakis a hivatalos segédeszközök igénybevételével dolgozzák ki. Abban az esetben, ha egy jelölt meg nem engedett segédeszközöket használna, vagy idegen segítséget venne igénybe, tőle a feladványok elveendők és megfelelő észrevétellel ellátandók. Az ily jelöltnek a vizsgálati termet rögtön el kell hagynia és ezen vizsgálati határidő alatt a vizsgálat folytatólagos letételéhez többé nem bocsátható. Számításoknál a kidolgozásra négy, fogalmazványoknál két órai időtartam adandó a jelölteknek. Ezen idő letelte után a dolgozatokat, melyeknek minden egyes íve a jelölt által különkülön aláírandó, még akkor is be kell szolgáltatni, ha azok nem is készültek volna el teljesen. A jelenlevő vizsgálóbizottsági tag minden dolgozat végén rávezeti az átvétel időpontját és a neve aláírásával is ellátott dolgozatokat átadja bírálat végett az illető vizsgálónak. Ez utóbbi a netán talált hibákat vörös tintával megjelöli és a dolgozat minőségének megfelelő osztályzatot hoz javaslatba. A számítási feladatoknál a hibák ezenfelül még folyószámmal is ellátandók és mibenlétük kitüntetendő. III. Eljárás a szóbeli vizsgálatoknál. A szóbeli vizsgálatok az erre kirendelt bizottság előtt tartandók meg. A jelöltek egyenként hívandók a vizsgálati terembe. A jelöltekhez az illető tantárgy vizsgálója intézi a kérdéseket A vizsgálón kívül csak az elnöknek van joga újabb kérdéseket intézni a jelölthöz vagy tőle a feltett kérdésekre vonatkozólag behatóbb felvilágosításokat kívánni. Ez alkalommal az Írásbeli dolgozatok is megbeszélés tárgyát képezhetik. A magán-hajónaplók és az Írásbeli dolgozatok betekintés végett a bizottság elé terjesztendők. Mihelyt egy tantárgyból a vizsgálat be van fejezve, a bizottság a jelölt távollétében a vizsgáló által javaslatba hozott osztályzatot szavazat alá bocsátja, mely alkalommal az egyes osztályzatok megjelölésére: »kitűnő«, »jó«, »elégséges« és »elégtelen« kifejezések használandók. Az illető tantárgyaknál az írásbeli vizsgálatok eredménye szintén szavazás alá bocsátandó. A szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt. IV. Határozathozatal az általános osztályzatot illetőleg. Az általános osztályzatra nézve a határozat a szó- és írásbeli vizsgálatok eredményei alapján hozandó és a vizsgálati jegyzőkönyvbe bevezetendő. Az általános osztályzat »kitűnő«, ha a jelölt legföljebb egy tárgyból »jó«, a többi tárgyból pedig »kitűnő« osztályzatot nyert; »jó«, ha a jelölt legföljebb egy tárgyból »elégséges«, a többi tárgyból legalább »jó« osztályzatot nyert; »elégséges«, ha a jelölt megfelelt; »elégtelen«, ha a jelölt csak egy tárgyból is meg nem felelt. »Elégtelen« eredmény esetében megállapítandó az a határidő, amelyen belül a vizsgálatot nem ismételheti. A vizsgálat megszakítása esetében a bizottság határoz a fölött, váljon a fenforgó körülményekre való tekintettel, a vizsgálat meg nem kezdettnek, avagy részben letettnek tekintendő-e? A vizsgálat eredményéről a jelöltnek bizonyítvány (9. melléklet) szolgáltatandó ki. Ez alkalommal a hajóhadnagyoknak magán-hajónaplóik visszaadandók. V. A vizsgálati jegyzőkönyvek felterjesztése. A vizsgálatok befejezte után az elnök és a jegyzőkönyv-vezető által aláírandó jegyzőkönyvek az írásbeli dolgozatokkal együtt a tengerészeti hatósághoz terjesztendők fel. 21. §. Képesítő oklevelek kiállítása. A képesítő okleveleket (10. melléklet) a tengerészeti hatóság állítja ki és a kinevezetteknek a bélyeg- és pergament költségeinek megtérítése mellett az illetékes tengerészhivatal útján küldi meg. Az újonnan kinevezett kapitányok az illető tengerészhivatal előtt esküt tesznek, minek megtörténte a képesítő oklevél hátlapján igazolandó. Valamennyi fokozat elnyerése a tengeri szolgálati könyvekbe bejegyzendő, a megtörtént kinevezésről és bejegyzésről pedig azon tengerészhivatal értesítendő, amely az illető szolgálati könyvet kiállította. Valamennyi vizsgálat eredménye a trieszti cs. kir. tengerészeti hatóságnak is tudomására hozandó. Azoknak a jelölteknek a nevei, akik valamely vizsgálaton meg nem feleltek, a vizsgálat ismétlésére vonatkozó körülmények ismertetése mellett, az illető többi vizsgáló bizottságokkal közlendők. 22. §. A vizsgálatok ismétlése. Oly jelöltek, kik a vizsgálaton meg nem feleltek, a vizsgálóbizottság által kitűzött határidő után az illető tantárgyakból új vizsgálatra jelentkezhetnek. Abban az esetben, ha másodízben sem felelnének meg, csak oly feltétel mellett bocsáthatók harmadszor is vizsgálatra, ha csak egy tárgyból nem feleltek meg. 23. §. Vizsgálati díjak: Díjak: 1. Kisparthajózásu kapitányi vizsgálatnál 10 K 2. Nagy » » » 20 » 3. Hajóhadnagyi vizsgálatnál .................. 30 » 4. Hosszújáratu kapitányi vizsgálatnál ... 40 » 5. Hajómesteri vizsgálatnál...................... 10 . Vizsgálatok ismétlése esetében a fentebbi díjak másfélszerese fizetendő. A vizsgálóbizottság tagjai minden vizsgálati nap után, melyen valamely vizsgálatnál részt* 3