Budapesti Közlöny, 1906. december (40. évfolyam, 279-301. szám)
1906-12-01 / 279. szám
ör vényszéknél és a kir. ítélőtáblánál bejelenteni. Amennyiben tárgyalás elrendelése esetén megidézése mellőzve lett volna, úgy tanúként való megidézését követelheti és az a törvényszék, illetve a kir. ítélőtábla által semmiség terhe alatt elrendelendő. 8. §• A vizsgálat befejezése után a vizsgáló biztos az iratokat beterjeszti a törvényszékhez. A törvényszék, ha az eljárás folytatására nem lát kellő alapot, az eljárást végzéssel megszünteti, ellenkező esetben — hacsak a büntető törvények súlya alá eső cselekmény jelensége nem merült fel, mely esetben az iratok az illetékes büntető bírósághoz teendők át — az ügy szóbeli tárgyalását rendeli el s arra határnapot tűz ki. Megelőző vizsgálat nélkül is elrendelheti a törvényszék a szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tiszta vagy nehézség nélkül tisztába hozható. Ez esetben azonban a panaszlottat előzőleg 15 napnál nem hosszabb záros határidő alatt beadandó nyilatkozatra kell felhívni s a nyilatkozási határidő elteltét megvárni. A felhívás elmaradhat, ha külföldön való kézbesítése nehézségbe ütköznék. Ha a felhívás a panaszlottnak ismeretlen helyen való tartózkodása okából nem kézbesíthető, ez a további eljárást nem gátolja. A tárgyalást rendelő végzésben azt a cselekményt vagy mulasztást, mely a panaszlottal terhelni látszik, s azt a törvényhelyet, amely szerint az büntetendő, meg kell említeni. 9. §• A tárgyalás elrendelésével egyidejűleg a törvényszék a feleknek (a kir. ügyésznek, a panasztottnak és az esetleg már bejelentett védőnek), valamint a tárgyaláson kihallgatandó tanúknak és szakértőknek megidézéséről is gondoskodik. A törvényszék, ha szükségesnek és időveszteség nélkül lehetségesnek látja, pótlólag oly tanokat és szakértőket is idéztethet meg, akiket a felek valamelyike csak a tárgyalás elrendelése után jelentett be. A panaszlott a tárgyalást rendelő végzés közlése mellett saját kezéhez azzal a figyelmeztetéssel idézendő meg, hogy meg nem jelenése az ügy tárgyalását nem fogja akadályozni s hogy szabadságában áll a tárgyalásra védőt küldeni. Az idézés vétele s a tárgyalási határnap között legalább 15 napi időköznek kell lennie. Ha a panasztott tartózkodási helye ismeretlen, az idézésnek a hivatalos lapban való egyszeri közzététele pótolja a kézbesítést. Ez esetben hivatalból védő rendelendő, akinek a bíróság által megállapítandó költségei a kincstár által előlegeztetnek. A védő kirendelése iránt az illetékes ügyvédi kamara keresendő meg. A panasztott elővezetésének, előzetes letartóztatásának vagy vizsgálati fogságba helyezésének nincs helye. 10. §. A tárgyalás az azt elrendelő végzés felolvasásával veszi kezdetét. A törvényszerűen megidézett panasztottnak, a védőnek vagy a kir. ügyésznek meg nem jelenése a tárgyalás megtartását nem akadályozza; a tanúk vagy szakértők elmaradása esetében a törvényszék a B. P. 303. §-a szerint jár el. A megjelent panaszlottat, amennyiben nyilatkozni kíván, az elnök az eljárás tárgyává tett cselekményre vagy mulasztásra nézve kihallgatja. Ez esetben a tanács többi bírói tagjai, a kir. ügyész s a védő is intézhetnek hozzá kérdéseket. Ezután a B. P. 306—314. §-ainak megfelelő alkalmazásával a bizonyítás veendő fel. A bizonyítás befejezése után előbb a kir. ügyész terjeszti elő indítványát, azután a védő és utána a panasztott a védelmet. További szóváltásnak nincs helye. A felek meg nem jelenése esetében az ügyet , a beszerzett bizonyítékokat az előadó biró adja elő. A tárgyalás nyilvánosságára nézve a B. P. 293—295. §-ai irányadók. Amennyiben üzleti titok felfedése válik szükségessé, ezen kérdés tárgyalásának tartamára a nyilvánosság kizárása elrendelhető. Az elnöknek a tárgyalás vezetése s a rend fenntartása körüli teendőire és jogkörére nézve a B. P. XVIII. fejezetének idevonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 11. §• A törvényszék, ha a bizonyítás felvétele végett szükséges vagy ha a panasztottnak a védelem előkészítésére nem volt elég ideje, a tárgyalást elnapolja. Ha a törvényszék az ügynek bővebb felderítését tartja szükségesnek, közbenszóló végzéssel az eljárás kiegészítését rendeli el. Ha a tárgyalás folyamán a törvényszék illetékességéhez tartozó más vétség jelenségei merülnek fel, mint amelyre nézve a tárgyalás el van rendelve, a törvényszék pedig az eljárás különválasztását nem tartja helyénvalónak, a panasztott kérelmére a tárgyalást legalább 15 napra el kell napolni. Az elnök köteles a védő nélkülmegjelent panaszlottat ezen kérelmezési jogára figyelmeztetni. 12. §: A tárgyalás befejezése után a törvényszék annak fejleményeihez képest vagy végzéssel megszünteti az eljárást, vagy ítéletileg vétkesnek mondja ki a panaszlottat és kiszabja reá a törvényszerű büntetést. Mindegyik esetben határozatát indokolni köteles s azt csakis a tárgyaláson fenforgott bizonyítékokra alapíthatja. A kir. ügyész indítványai a törvényszéket semmi irányban sem kötik. Pénzbírságra, illetve pénzbüntetésre szóló ítélet esetében az elitélt annak 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett való megfizetésére kötelezendő. 13. §. Az elitélt panaszlottat az ítéletben egyúttal a felmerült és számszerűen meghatározandó eljárási költségnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett való megfizetésére s a még felmerülendő költségnek viselésére kell kötelezni. Az eljárási költség a kincstárból előlegezendő s azt terheli végleg, ha az eljárás megszüntettetik. Az eljárási költséghez számítandó az ítélet végrehajtásával járó költség is. Ha egy ügyben többen vannak elitélve, mindegyiknek terhére külön állapítandó meg az általa viselendő költség. Ha egy és ugyanazon mulasztásban vagy tiltott cselekményben többen találtattak vétkeseknek, a költségek egyetemleges viselésének kérdésében az anyagi jogszabályok irányadók. 14. §. A törvényszék határozatai, ha tárgyalás folytán hozattak, kihirdetés útján, ellenkező esetben kézbesítés útján közöltetnek az érdekeltekkel. A tárgyalás folytán hozott határozatot is kézbesíteni kell azoknak az érdekelteknek, akik a kihirdetéskor nincsenek jelen vagy akik ezt a kihirdetéskor kérik. Ezekre nézve a jogorvoslati határidő a kézbesítéstől számítandó. , 15. §. A törvényszék ítéletét a panasztott, a védő s a kir. ügyész, a tárgyalás után hozott megszüntető végzést a kir. ügyész a kir. ítélőtáblához felebbezheti. Felebbezésnek a jelen rendeletbe ütköző s a tárgyaláson előfordult alaki jogsértés miatt is van helye. A törvényszéknek a tárgyalás előkészítésére vonatkozó végzései ellen, nevezetesen azok ellen, amelyekkel vizsgálatot rendel, annak kiegészítése vagy befejezése iránt intézkedik, a vizsgáló biztosnak utasítást ad, a felek előterjesztéseit elintézi, a panaszlottat nyilatkozatra hívja fel vagy azt mellőzi, könyvvizsgálatot, tárgyalást rendel vagy a tárgyalást elnapolja, külön jogorvoslatnak nincs helye. Egyéb végzései ellen a panaszlott, a védő s a kir. ügyész, ez utóbbi különösen oly végzés ellen a mely az eljárás megindítását mellőzi vagy az eljárást tárgyalás nélkül megszünteti, — továbbá a tanuk, szakértők, tolmácsok s a rendbírsággal sújtottak, ezek azonban csupán a reájuk vonatkozó rendelkezések ellen, — a kir. Ítélőtáblához felfolyamodással élhetnek. Mind a felebbezés, mind a felfolyamodás a kihirdetéstől vagy kézbesítéstől számított 8 nap alatt egy példányban adandó be a törvényszéknél. A törvényszék az elkésett, kizárt vagy arra nem jogosult személy által beadott felebbezést vagy felfolyamodást hivatalból visszautasítja. 16. §. A felebbezőnek vagy felfolyamodónak ellenfele a felebbezést, illetőleg felfolyamodást és indokolását a bíróságnál megtekintheti és ellenészrevételeit az iratok felterjesztéséig a törvényszéknél, azután pedig az ügynek elintézés végett való bejelentéséig a kir. ítélőtáblánál benyújthatja. 17. g. A felfolyamodásnak csupán abban az esetben van felfüggesztő hatálya, ha a B. P. 194. és 232. §-aiban meghatározott rendbüntetés alkalmazása támadtatik meg, más esetekben a törvényszék a megtámadott végzés foganatosítását fontos okból a felfolyamodás elintézéséig felfüggesztheti. A felebbezés felfüggeszti az ítélet jogerőre emelkedését. Ha az ítéletnek csak egy része van felebbezve vagy ha több panasztott közül csak az egyik vagy egyesek felebbeztek, az ítélet nem felebbezett részében vagy a nem felebbező panaszlottra nézve rendszerint jogerőre emelkedik. Oly esetben azonban, midőn az ügy csak egységesen dönthető el, az ítélet az egyik panaszlott vagy védője által beadott felebbezés alapján a többiek javára is felülvizsgálandó. A kir. ügyész a panaszlott javára is felebbezhet. 18. §. A kir. ítélőtábla a felfolyamodást zárt ülésben végzéssel intézi el. Végzése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 19. §• Felebbezés esetében a kir. ítélőtábla a felterjesztett iratokat elsősorban tanácsülésben abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az ügy érdemileg elintézhető-e ? Ha úgy találja, hogy a felebbezést a 15. §. utolsó bekezdése értelmében már az első bíróság köteles lett volna hivatalból visszautasítani, azt visszautasítja. Ha pótlást vagy a bizonyító eljárás kiegészítését vagy ismétlését látja szükségesnek, ez irányban a B. P. 401—403. §-ainak megfelelő alkalmazásával intézkedik. Ha a felek a felebbezésben, az ellenészrevételekben vagy külön beadványban új tanukra vagy szakértőkre hivatkoztak s az azokkal bizonyítani kívánt ténykörülmény az ügy megbírálására befolyással lehet, e tárgyban bizonyításfelvételt rendelhet el. Ha az ügy érdemileg elintézhető vagy az elrendelt pótlás vagy kiegészítés teljesíttetett, a kir. ítélőtábla az ügy nyilvános tárgyalására határnapot tűz ki s arra a főügyészséget, a panaszlottat s ennek védőjét megidézi. 20. §. A felebbviteli tárgyaláson az ügy előadója a felebbezés szabta keretben ismerteti az ügy állását, nevezetesen előadja a vitás ténykörülményekre nézve az első bíróság előtti tárgyaláson előfordult, valamint a kir. ítélőtábla rendeletéből újabban felvett bizonyítékokat. Lényeges okiratokat, nyilatkozatokat, tanúvallomásokat és szakértői véleményeket fel kell olvasni. Ezután felolvassa vagy felolvastatja a felebbezett határozatot s ismerteti a felebbezésnek és az esetleges ellenészrevételeknek tartalmát. A felek megtehetik a bizonyító eljárásra s az egyes bizonyítékokra vonatkozó észrevételeiket és uj bizonyítékokat hozhatnak fel. Ha a bizonyító eljárásnak a kir. Ítélőtábla előtt való megismétlése vagy új bizonyításfelvétel mutatkozik szükségesnek, a kir. Ítélőtábla erre nézve a jelen rendeletből folyó eltérésekkel a B. P. 415. §-a szerint jár el. Vn.v. 3