Budapesti Közlöny, 1909. július (43. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-01 / 146. szám
1909. július 1. Budapesti Közlöny elvonják a vonatkozó kérdések elbírálását azon jogszabályok uralma alól, amelyek a közönséges magánjogi viszonyokból származó igények érvényesítésénél irányadók. Ugyanis a törvény 11. §. (végső bek.) szerint a kölcsön felmondása esetében a behajtás a 13. §. értelmében történik, mely szerint a kölcsönző pénzintézet az adósok hátralékairól a kormánybiztos ellenjegyzésével ellátandó kimutatásokat készít, s azokat a pénzügyigazgatóságoknak megküldi. Ezen hátralékkimutatások, úgyszintén azoknak a pénzügyigazgatóságok által hitelesített teljes vagy kivonatos másolatai a birósági eljárásban a végrehajtható közokirat minőségével bírnak. A pénzügyigazgatósgok a kimutatott hátralékok nyilvántartására, biztosítására, beszedésére és behajtására nézve az 1883: XLIV. t.-cz. értelmében járnak el. A 13. §. szerint felhatalmaztatik a pénzügyminiszer, hogy a hátralékok körüli eljárást az 1883 : XLIV. t.-cz.-nek az árverési eljárást szabályozó rendelkezéseitől eltérőleg rendeleti úton szabályozhassa, hogy a tömeges kényszereladások elkerülhessenek. A pénzügyministernek a törvény felhatalmazása alapján 1898. évi 104.680. sz. alatt kibocsátott utasításaiban foglalt rendelkezései (Pénzügyi Közlöny 1899-ik évi I. köt. 7. sz.) szerint a kölcsönt adó pénzintézet nemcsak a fent emlitett hátralékkimutatásokat, hanem a törvény 11. §-a értelmében egyszerre esedékessé vált kölcsönrészletekről és járulékokról készült kimutatásokat is tartozik a pénzügyigazgatóságnak megküldeni, melynek intézkedése folytán a kir. adóhivatalok kötelesek a kimutatások szabályszerűségét megvizsgálni, a hátralékok előírását, számfejtését, nyilvántartását, ellenőrzését és behajtását eszközöltetni, a behajtott pénzeket pedig a hitelező pénzintézet pénztárába beszolgáltatni, továbbá a pénzügyministernek 1902. évi 107.289. sz. rendelete szerint a törvény 15. §-ban megjelölt esetekben a pénzügyigazgatóságok az adós ingatlanára vezetett végrehajtásnál a zálogjog bekebelezését a kincstár és nem a hitelező pénzintézet javára tartoznak kérni, s a dologi végrehajtás mindannyiszor a kincstár nevében teendő folyamatban vezetendő keresztül, a kölcsön ■behajthatóságáért felelős kincstár lépvén a kölcsönadó pénzintézet jogaiba ; az itt alkalmazandó 1883: XLIV. t.-cz. 93. §-ának rendelkezése szerint pedig a behajtást eszközlő pénzügyi hatóság a tartozás teljes kielégítése után a bekebelezett zálogjog törlését hivatalból köteles eszközöltetni. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy a kérdéses hátralékok behajtása körül követendő eljárás, annak összes követelményeivel együtt szervezetileg bele van illesztve az állami pénzügyi igazgatás keretébe, melynek szerveinél összpontosulnak mindazok a közhitelességű adatok, melyekből a szőlőfelújítási kölcsönök fennállása vagy megszűnte megállapítható, miből okszerűen következik, hogy az arra vonatkozó kérdéseknél is csak a közadók kezelése és behajtása körül érvényes szabályok nyerhetnek megfelelő alkalmazást, ami kizárja a kérdéses jogügyletekből származó kölcsönök, valamint az azokra vonatkozó zálogjog fenn nem állása kérdéséből származható vagyonjogi igényeknek, habár kártérítés czímén is, rendes bírói úton való érvényesíthetését. Ennek az álláspontnak felel meg a törvény 12. §-ának (végső bek.) az a rendelkezése is, mely szerint a kölcsön, ennek kamata és törlesztési járuléka, kezelési díj, késedelmi kamat, behajtási költség, árfolyamveszteség oly terhet képez, mely bírói árverés esetén a szőlődézsma, úrbéri és más hasontermészetű váltsággal azonos elbánásban részesül. Ez a törvény az agrár és járadékbank szőlőfelnyitási kölcsöneit a szőlődézsmaváltság és maradványföld váltsággal helyezi egy vonalba, melyekre vonatkozólag az 1868 : XXIX. t.-cz. 7. §-a, valamint az 1871 : Lil. t.-cz. 91. §-a azt rendeli, hogy azok az ország rendes adóközegei által hajtatnak be, s minden tekintetben az országos adó természetével bírnak, s annak törvényes előnyeit élvezik. Ha tehát az agrár és járadékbanknak szőlőfelújítási kölcsöneiből származó tartozások, mint dologi terhek, melyek a törvény 12. §-a értelmében az illető telekjegyzőkönyv vagy betét birtoklapján jegyzendők be, a fent jelzett tartozásokkal egyenlő jogi természetűek, ebből önként következik, hogy az 1896 . V. t.-cz. 11., 12. és 13. §§-ban foglalt rendelkezések is, melyek ama tartozások behajtására vonatkoznak, csak akként értelmezhetők, hogy az ilyen igények érvényesítésénél egyenlően a közadók behajtására vonatkozó szabályok alkalmazandók. A fenforgó kérdésben a rendes bírói hatáskör megállapítása azt eredményezné, hogy a bíróság, vagy csak a pénzügyi hatóságok hivatalos adatai alapján bírálhatná el az ügyet, ami már magában czéltalanná tenné a rendes bírói eljárás útján való beavatkozást, vagy azt feltételezné, hogy az agrár és járadékbank kölcsönműveleteinél az állami közegeknek a törvény által hatáskörükhöz irtott összes rendelkezéseik, s közhatósági jelleggel felruházott eljárásuk rendes bírói után törvényesség és szakszerűség szempontjából, mind alaki, mind érdemi tekintetben felülvizsgálat alá vétethetnének, mi a hatáskörök teljes összezavarását jelentené. Mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy az 1896. V. t.-cz. alapján az ingatlanra bejegyzett szőlőfelujitási kölcsön, valamint az ily kölcsön összegének erejéig bekebelezett zálogjog fenn nem állásának eldöntése nem tartozik a rendes bíróság hatáskörébe. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1909. évi május hó 28-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi junius 23-án tartott teljes ülésben. Bernáth Géza s. k. a m. kir. curia másodelnöke. dr. Födi Károly s. k. kir. curiai tanácsjegyző, törvényszéki biró. 5. szám. Tervpályázati hirdetmény, Erzsébet királyné emlékművének a Várhegy oldalán, a siklótól a létezett Ferencz József kapuig terjedő részen leendő legmegfelelőbb elhelyezésére nézve. 1. A pályázat czélja annak a kérdésnek eldöntésére nyerni megnyugtató alapot, hogy mily terv szerint lehetne a Várhegyoldalt művészileg akként rendezni,hogy annak keretében a királyné szobra az ő emlékéhez és a művészeti igényekhez méltóan elhelyezhető legyen. 2. Magának a főemlékműnek, illetőleg szobornak a körülmények igényei szerint való elhelyezése a tervező művészeknek szabadságára bizatik. 3. A várhegyoldal rendezésének keretébe bevonható az alagúttól, illetőleg a sikló épületétől délre a kir. várkert faláig és az alaguttól a Vöröskereszt palotájáig, illetőleg a létezett Ferencz József kapuig terjedő rész a katonai építészeti igazgatóság szöglet épületének telkével együtt, valamint beilleszthető a rendezésbe a Szent- György térből is annak a résznek sétánynyá átalakítása, mely a miniszerelnökségnek, a várszínháznak és a hadtestparancsnokságnak épületei és a várfal között terül el. A várhegy oldalának a jelen pontban tervezett rendezése által a miniszerelnökségi, a várszínházi és a hadtestparancsnoksági épülethomlokzatoknak szükségessé válandó átalakítása iránt külön intézkedéssel fog gondoskodás történni, erre tehát a pályázó művészeknek nem kell kiterjeszkedniök. 4. A pályázók tartoznak a Várhegy rendezésének alaprajzát, méretét és metszetét 1:200 arányban bemutatni a tervrajzzal együtt, melyen az emlékmű elhelyezése feltüntetendő. Távlati képek és minták nem kivántatnak. 5. A pályázat, melyre a pályaművek teljes névaláírással küldendők be, nyílt és abban csak magyar állampolgárok vehetnek részt. 6. A pályaművek zárt borítékban 1909. évi , október 1-én déli 12 óráig, a 9-ik pont szerint közzéteendő helyen elismervény ellenében nyújtandók be. Elkésve beérkezett pályamunkák figyelembe nem vétetnek. 7. Három pályadíj tűzetik ki a jury ítélete szerint pályadíjra érdemes művek díjazására. Egy első hatezer, egy második ötezer és egy harmadik négyezer koronával. Ezenkívül a jury javaslatot tehet ötezer korona összegig és legfeljebb öt pályaműnek jutalmazása, illetőleg megvásárlása iránt. A díjazott és megvásárolt művek az állam tulajdonába mennek át, de a pályázók művészi tulajdonjoga fenmarad. 8. A pályaművek bírálatára és odaítélésére 1 tagú jury küldetik ki, melynek tagjai az Erzsébet királyné emlék végrehajtó bizottságának elnökén kívül, ki egyszersmind a jury elnöke, a következők 1. a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak, 2. a közmunkák tanácsának, 3. a magyar mérnök és építész egyletnek, 4. az építőművészek szövetségének, 6 a székesfővárosnak, 6. az országos magyar képzőművészeti társulatnak, 7. az országos képzőművészeti tanácsnak, 8. a magyar képzőművészek egyesületének, 9. az Erzsébet királyné emlék végrehajtó bizottságának, 10. az Erzsébet királyné emlék országos bizottságának egy-egy küldöttje, kiknek akadályoztatásuk esetén leendő helyettesíthetése végett a fent megnevezett hatóságok és testületek egyidejűleg póttagot is küldenek ki. A jury az előadót saját kebeléből választja. A jury tagjainak névsora később fog közzétételei. Határozathozatalhoz legalább 7 tag jelenléte szükséges. 9. A pályaművek beadásának és a jury határozata után azok kiállításának helye külön hirdetménynyel fog megjelöltetni. 10. A várhegy kijelölt területének magassági méretekkel ellátott helyszíni rajzát a pályázni kívánók a fővárosi közmunkák tanácsának műszaki osztályában vehetik át. 11. Egyebekben jelen tervpályázatra nézve is a kereskedelemügyi m. kir. minister által 79.049/908. szám alatt kibocsátott tervpályázati szabályzat szolgál irányadóul. Kelt Budapesten, 1909. évi április 20-án. Az Erzsébet emlék végrehajtó bizottság , báró Forster Gyula s. k. elnök. 64.711/909. szám. Pályázat. A Karlitzky Albert-féle alapítványból a Temes, Torontál és Krassó-Szörény vármegyei rom. kath. iskolák tanitóit, valamint ezek özvegyeit és árváit illető kilencz, évi egyszáz (100) koronás és egy, évi nyolczvan (80) koronás segélydíjra pályázat hirdettetik. Ezen segélydíjra jogositvák: 1. az említett iskolák tanítói, kik a tanítói vizsgát letették s illetőleg ennek letétele alól hatóságilag felmentettek, erkölcsi magaviseletük, nemkülönben a tanítói pályán kifejtett működésük által magukat kitüntették, s a tanításra aggkoruk vagy pedig testi fogyatkozásuk miatt alkalmatlanokká váltak, az orsz. tanítói nyugdíjalapból azonban, ellátást nem élveznek; 2. a jogosult tanítóknak, az özvegyei, kik kifogástalan erkölcsi magaviseletet tanúsítottak, férjükkel életfogytiglan éltek avagy tőlük önhibájukon kívül választottak el, b árvái, kik tizennegyedik életévüket még nem érték el. A jelzett segélydíj a tanítóknak életfogytiglan, a tanítók özvegyeinek szintén életfogytiglan, s illetőleg újból való férjhez menetelükig, az árváknak pedig 14-ik életévük betöltéséig adományoztatik. A folyamodók minőítését igazoló okiratokkal kellőleg felszerelt folyamodványok a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministeriumnál 1909. évi szeptember 1-ig bezárólag nyújtandók be. Budapest, 1909. junius 1-én. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister. A guradobrai magyar kaszinó egyesület alapszabályait a m. kir. belügyminister az 1909. évi 65.586. szám alatt láttamozta. A bolgártelepi társaskör alapszabályait a m. kir. belügyminister az 1909. évi 69 109. szám alatt láttamozta. A nagytapolcsányi testgyakorlók köre alapszabályait a m. kir. belügyminiszer az 1909. évi 71.079. szám alatt láttamozta. 3