Budapesti Közlöny, 1910. szeptember (44. évfolyam, 200-223. szám)
1910-09-02 / 200. szám
a számlálás ideje alatt, akár annak befejeztével, esetleg a népszámlálási anyagnak a m. kir. központi statisztikai hivatalban történt felülvizsgálata alapján derül ki a pótlásnak szüksége, sem a számlálóbiztosnak, sem a felülvizsgálónak külön díjazás nem jár. Úgy ezen utóbb említett pótlólagos munkálatoknak díja, valamint az előbbi bekezdésben említett élelmezési és megszállási költségek a 15. §., illetőleg a 18. §-nak c) pontjában megállapított díjazásban foglaltatnak. 21. §. A számlálókerületek és felülvizsgálati körök megalakításáról és a kiszemelt számlálóbiztosokról és felülvizsgálókról a főszolgabirák és polgármesterek saját használatukra áttekintő kimutatást szerkesszenek. A főszolgabirák és a rendezett tanácsú városok polgármesterei által szerkesztett ezen kimutatások egyúttal azokat a tájékoztató adatokat is magukban foglalhatják, amelyek alapján a főszolgabirák és r. t. városok polgármesterei a számlálókerületeknek a díjfokozatok valamelyikébe való besorozására nézve a 17. §. értelmében hivatva vannak az alispánnak javaslatot tenni. Az alispán a számlálókerületeknek napidíj és munkadíj fokozati osztályokba való besorozását a besorozás megtörténte után haladéktalanu tudassa az illetékes főszolgabirákkal és r. t. városi polgármesterekkel, hogy ezen tudósítás alapján a főszolgabirák és r. t. városi polgármesterek a számlálóbiztosok és felülvizsgálók részére szóló kinevezési okiratokban a megállapított napi- és munkadíjakat kitüntethessék. 22. §. Ha valamely község azt a napidíj-, illetőleg munkadíj fokozatot, amelyet az alispán a jelen utasítás 16. és 17. §-ai értelmében a község terhére a községben működő számlálóbiztos (biztosok) díjazására megállapít, a község anyagi viszonyai szempontjából terhesnek, avagy a népszámlálási munkálat jóságának biztosítása szempontjából elégtelennek s a község anyagi viszonyai között a magasabb díjazást lehetségesnek és indokoltnak találja, szabadságában áll a díj fokozatokat megállapító alispáni határozat közlésétől számított héten belül képviselőtestületének többsége álta hozott határozatával, az alispánnál a községnek alacsonyabb vagy magasabb napidíj-, illetőleg munkadíj fokozatba való besorozását kérni. Az alispánnak erre vonatkozó netaláni elutasító határozata 15 napi határidőn belül a m. kir. kereskedelemügyi miniszerhez felebbezhető, aki az alispán által megállapított díj fokozat megtartása, vagy leszállítása, illetőleg felemelése iránt véglegesen határoz. Ha azonban valamely község a számlálóbiztos (biztosok) díjazására oly alacsony napidíjat, illetőleg munkadíjat kívánna megállapíttatni, amely díjazás a jelen utasítás 16. §-ában megállapított szabályszerű díjfokozatok legalacsonyabb tételénél is kisebb, a községi képviselőtestületnek erre vonatkozó — s a díjfokozatba való besorozást megállapító alispáni határozat közlésétől számítva legfeljebb 4 hét alatt hozandó — határozata az alispán véleményes jelentése kíséretében jóváhagyás végett mindig a m. kir. belügyi ministerhez terjesztendő fel, aki a m. kir. kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg határoz. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha valamely község a számlálóbiztos (biztosok) díjazására oly magas napidíjat, illetőleg munkadíjat kívánna megállapíttatni, amely díjazás a 16. §-ban foglalt díj fokozatok legmagasabb tételénél is magasabb. Városi törvényhatóságokban a polgármesternek a jelen utasítás 16. §-ában felsorolt szabályszerű napidíj-, illetőleg munkadíj fokozatok legalacsonyabb és legmagasabb tételeinél alacsonyabb vagy magasabb napidíjat vagy munkadíjat megállapító elhatározásához szintén a m. kir. belügyministernek a m. kir. kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg adott jóváhagyása szükséges. A határozat mindkét esetben a közigazgatási bizottság véleményes jelentése kíséretében terjesztendő fel. 23. §. A számlálóbiztosok és felülvizsgálók díjaira és egyéb illetményeikre nézve a községek és a számláló Budapesti Közlöny 1910. szeptember 2. biztosok közt felmerülő vitás kérdésekben elsőokon a törvényhatóság első tisztviselője, másodfokon a közigazgatási bizottság s harmadfokon a m. kir. kereskedelemügyi miniszer határoz. 24. §. A népszámlálási munkálat befejeztével a számlálóbiztosok és a felülvizsgálók által keresetbe hozott összegeknek 1/4 része mint előleg, azonnal kifizethető. A végleges leszámolás azonban, valamint a hátraléknak folyósítása csak akkor történhetik meg, ha a törvényhatósági jogú, illetőleg rendezett tanácsú város polgármesterét, vagy a járási főszolgabírót a m. kir. központi statisztikai hivatal értesítette, hogy a számlálókerületnek népszámlálási anyaga rendben találtatott, vagy a mennyiben valamely községben (városban) hibás, vagy hiányos kitöltés esete forogna fenn, a számlálóbiztos (felülvizsgáló) által a hibák kijavíttattak s a hiányok pótoltattak. 25. §. Azon díjazáson kívül, a mely a számlálóbiztost és a népszámlálási felülvizsgálót a jelen utasítás 15—24. §-ai alapján a község (város) terhére illeti meg, úgy a számlálóbiztosok, mint a népszámlálási felülvizsgálók az állam terhére számlálólaponkint 2—2 fillérnyi külön díjazásban részesülnek azon kérdések kitöltéséért (illetőleg felülvizsgálatáért és kárpótlásáért), amelyek a 24 éven felüli férfinépességre vonatkozólag a választói reform czéljaira a számlálólap hátlapján foglaltatnak. Ezen illetményeket a számlálóbiztosok és népszámlálási felülvizsgálók által kiállítandó, a 24 éven felüli férfiak számát is feltüntető s a népszámlálási anyag központi felülvizsgálata alkalmával szükség esetén megfelelően helyesbített díjjegyzékek alapján a m. kir. központi statisztikai hivatal fogja a m. kir. belügyminiszer által rendelkezésre bocsátandó hitelből a számlálóbiztosoknak és népszámlálási felülvizsgálóknak postautalványon megküldeni. 26. §. Az a számlálóbiztos vagy népszámlálási felülvizsgáló, aki hiányos vagy hibás munkát végzett és a hiányokat felszólításra nem pótolja, a hibákat ki nem javítja vagy akinek munkája használhatatlan, nemcsak a keresetbe hozott összegből kifizetett előlegen felül fenmaradt hátralékra való igényét veszti el, hanem az előleget is visszatéríteni köteles. 27. §. A számlálóbiztost és a népszámlálási felülvizsgálót a népszámlálási tennivalók ellátásában közhivatalnoknak kell tekinteni (1910. évi VIII. t.-cz. 5. §.). Ennélfogva a számlálóbiztost és felülvizsgálót népszámlálási működésében a közigazgatási hatóságok mindenképen támogatni, az általuk szükségesnek jelzett idézéseket foganatosítani, védelmükre szükség esetén rendőri, csendőri fedezetet bocsátani s a népszámlálás pontos végrehajthatása érdekében egyáltalában minden tekintetben segítségükre lenni kötelesek. 28. §. A számlálóbiztosok és népszámlálási felülvizsgálók kinevezéséről szóló okiratban körülményesen fel kell sorolni a számlálóbiztosnak és felülvizsgálónak összes teendőit, nevezetesen, hogy mely városrészben, községben vagy községekben lesz hivatva a számlálólapok és házi gyűjtőívek kitöltéséről, illetőleg felülvizsgálatáról gondoskodni s azokból a községi gyűjtőivet összeállítani. A kinevezési okiratban egyúttal azt is fel kell tüntetni, hogy a számlálóbiztosnak (felülvizsgálónak) működéséért mily költségmegtérítésekre s mekkora napidíjakra, illetőleg munkadíjakra lehet igénye. A kinevezett számlálóbiztosok és népszámlálási felülvizsgálók névjegyzéke számlálókerületüknek és felülvizsgálati körüknek megterülésével az illetékes községi és körjegyzőkkel közlendő. A számlálóbiztosok és népszámlálási felülvizsgálók kinevezési okirataihoz szükséges űrlapokat a m. kir. központi statisztikai hivatal fogja kellő időben és kellő mennyiségben a thj. és rt. városok polgármestereinek és a járási főszolgabiráknak rendelkezésére bocsátani. IV. A népszámlálás foganatosítása, az adatok felülvizsgálása és a népszámlálási anyag beterjesztése. 29. §. A népszámlálás házról-házra és lakásról-lakásra menve, a helyszínen foganatosítandó. A mely számlálókerületben a társaság műveltségénél fogva feltehető, hogy a lakosság vagy annak egy része a számlálólapokat és házi gyűjtőíveket személyesen kitölteni képes, ott a számlálólapok és házi gyűjtőívek már az 1910. évi deczember hó 29-ike és 31-ike közti időben a lakosság vagy annak műveltebb része között a szükséges mennyiségben szétosztandók, azzal az előzetes figyelmeztetéssel, hogy a számlálóbiztos melyik napon fog az addig okvetlenül kitöltendő felvételi lapokért és ívekért a helyszínen megjelenni. s-^ Ahol ellenben nincs kilátás arra, hogy a lakosság a számlálólapokat és házi gyűjtőíveket személyesen ki fogja tölteni, ott a felvételi nyomtatványok előzetes szétosztása mellőzendő. Ily esetekben is jó előre figyelmeztetni kell azonban a lakosságot arra, hogy a számlálóbiztos mely napon fog a számlálás foganatosítása végett megjelenni, hogy e napon a családfő vagy annak oly helyettese, aki a szükséges feleleteket megadni képes, otthon tartózkodjék. A számlálólapok és házi gyűjtőívek kérdőpontjainak és rovatainak kitöltésére nézve a Részletes utasítás tartandó szem előtt, melynek gondos tanulmányozása és elsajátítása a számlálóbiztosnak kötelességévé tétetik. Minden olyan lakásban, ahol a családfőről feltehető, hogy a számlálólapokat s esetleg a házi gyűjtőivet is maga fogja kitölteni, a felvételi nyomtatványok szétosztásával kapcsolatban a számlálólapok kitöltésére vonatkozó — s példaképen kitöltött mintákat is tartalmazó — kivonatos utasítás (Utasítás és példák a számlálólapok kitöltéséhez a számlálólapokat kitöltő egyének részére,) egy példányát is hátra kell hagyni. Az ezen utasításokból szükséges készletet a m. kir. központi statisztikai hivatal az 1910. évi deczember hóban fogja a tj. és rt. városok polgármesterei s a községi és körjegyzők utján a számlálóbiztosok részére megküldeni. 30. §. Minthogy a népszámlálásnak házról-házra, lakásról-lakásra menve történő foganatosításánál abban az esetben, ha valamely számlálókerületben fertőző betegség uralkodik, úgy maga a számlálóbiztos és ennek hozzátartozói ki lehetnek téve a fertőzésnek, valamint a ragály további hurczolása is bekövetkezhetik, e veszélyeknek mi módon való elkerülése czéljából a számlálóbiztos a községi, illetőleg körorvostól (városi orvostól) vagy ahol a községi (kör-) orvosi állás betöltetlen, a járási orvostól kérjen útmutatásokat, akiknek kötelességük a számlálóbiztost a kellő tanácsokkal ellátni, önként értetik, hogy amennyiben a fertőzésnek vagy a ragály tovább hurczolásának elhárítására teendő óvintézkedések költségbe kerülnek, a számlálóbiztosnak a költségek megtérítésére jogos igénye van. 31. §. A számlálóbiztos az egy-egy házban összeírt egyének névsorát a háztulajdonosnak vagy megbízottjának felmutatván, a háztulajdonost (megbízottját) felszólítja, hogy nyilatkozzék, váljon az összeírásból nem maradt-e ki valaki. A háztulajdonos vagy megbízottja által felelősség terhe alatt adandó felvilágosítás és az érdekeltek közvetlen meghallgatása alapján szükség esetén az összeírás haladéktalanul helyesbítendő. 32. §. Ha a népszámlálásnak a helyszínén való foganatosítása alkalmával valamely lakásban vagy házban sem a családfő, illetőleg háztulajdonos, sem annak oly helyettese, aki a szükséges feleleteket megadni képes volna, nem található otthon, vagy ha pótlólag kiderül, hogy egyes kérdőpontok vagy rovatok hiányosan vagy hibásan töltettek ki, vagy végül, ha kétség merül fel az adatok megbízhatósága iránt, a függőben maradt számlálás pótlólagos végrehajtása, illetőleg az adatok helyesbítése vagy pótlása czéljából a számlálóbiztos az érdekelt feleket a községi elöljáróság (városi hatóság) útján a községházára idéztetheti meg.