Budapesti Közlöny, 1911. június (45. évfolyam, 125-147. szám)
1911-06-01 / 125. szám
Budapest, 1911 Csütörtök, június 125. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítő« és az »Országgyűlési Értesítő« című mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ................ 40 korona Félévre......................... .....20 » Negyedévre.................. .....10 » Egy teljes lap ára 60 fillér. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesitő«-be iktatandó hirdetések díja előlegesen küldendő be, még pedig 100szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100-200 szóig 4 K, 200-300 szóig 6 K és igy tovább. Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat árusít az EGGENBERGER-féle könyvkereskedés IV., Kecskeméti utca 3. sz. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill, kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., • háromszor vagy többször beiktatva 30 fit számonkint kivön-külön. Nyilvános hatóságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. A Bosznia és Hercegovina ügyeinek vezetésével megbízott cs. és kir. közös pénzügyminister Pichler Antal mostari gimnáziumi tanárt a VII. fizetési osztályba nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Schmidt Szilárd műszaki telekkönyvi felügyelőt a horvát-szlavondalmát országos kormánynál, a VIII- fizetési osztályba kataszteri főmérnökké a zágrábi 13. felmérési felügyelőséghez kinevezte. A m. kir. pénzügyminister Antalffy Károly pénzügyi irodatisztet a temesvári pénzügyigazgatóságnál, eddigi állomáshelyén és a X. fizetési osztályban való meghagyása mellett, pénzügyi irodavezetővé nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Stampay Miklós nógrádmarczali állami elemi iskolai igazgató-tanítót a kisterenyei állami elemi iskolához helyezte át. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszer Matula István orsz. m. kir. iparművészeti iskolai kapust és Csöppy István orsz. m. kir. képzőművészeti főiskolai szolgát közszolgálati érdekből kölcsönösen áthelyezte. A m. kir. igazságügyminister Komáromy István cs. és kir. 15. számú tüzérezredbeli I. oszt. számvivő, igazolványos altisztet a nagyatádi kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Lehoczky Ede rózsahegyi kir. járásbirósági jegyzőt a rózsahegyi kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyettesévé rendelte ki. Az újvidéki kir. törvényszék elnöke az újvidéki kir. törvényszékhez Straub Antal zsablyai kir. járásbirósági hivatalszolgát, az ekként megüresedett zsablyai kir. járásbirósági hivatalszolgai állásra pedig Mayer Ferenc homonnai kir. járásbirósági hivatalszolgát helyezte át. A kereskedelemügyi m. kir. minister által 27.210/1911.1. B. szám alatt kiadott engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Arad vármegye közönségének a gyulavarsándi Köröshidon az 1890. évi junius 18-án 29.505. szám alatt kelt itteni rendelettel kiadott »Engedélyokirat«, illetőleg az azt meghosszabbító és 34.954/901. számú itteni rendeletben foglalt »Függelék«, s legutóbb a 48.156/910. számú itteni rendelet alapján gyakorolt hidvámszedési jogot újból engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm : I. Feljogosítom Arad vármegye közönségét arra, hogy az 1890. évi I. törvénycikk 93. §-a értelmében 1911. évi junius 1-je napjától számított egymásután következő 10 éven át vámszedési jogot gyakorolhasson s annak érvényesítésénél a következő vámdíjakat szedhesse : Vámdíjak : 1. Minden jármű után, ideértve az automobilokat is, 8 fillér. 2. Minden befogott vagy szabadon hajtott marha után 4 fillér. 3. Minden két éven aluli borjú, csikó, valamint minden darab aprómarha után, mint juh, kecske, sertés stb. darabonként 2 fillér. N Vámengedélyesnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg : 1. A vámengedélyes az 1890. évi I. törvénycikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, akik és a melyekre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, akik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvénycikk értelmében köteles a vámengedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén felépíteni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámengedélyesnek, hogy a vámtárgy fenntartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége lesz : a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fenntartására és helyreállítására vagy esetleges újból való felépítésének költségeire nem fordítható. 5. A vámbevételek és vámkiadások, melyekről évről-évre külön számadások vezetendők, az 1890. évi I. törvénycikk 22., illetőleg 28. §-ai értelmében az évi közúti költségelőirányzatokban feltüntetendők, illetőleg a közúti zárószámadásokban rendszeresen elszámolandók s külön vezetett számadások a közúti zárószámadások kapcsán tárgyalás végett elém terjesztendők. 6. A forgalmi adatoknak jövőre való tekintettel szükséges megállapitása, úgyszintén a vámbevételek pontos megállapithatása és az 1890. évi I. törvénycikk 102. §-a értelmében arra hivatott hatóságok által gyakorlandó ellenőrzés biztosithatása szempontjából vámtulajdonos, illetve bérlő köteles lesz a vámbevételek terhére kiadásként elszámolható költségen az egyes vámdíjtételeknek megfelelő és két egyenlő részszelvényből álló tárcákat tartalmazó, összefűzött és a járási főszolgabíró hivatalos pecsétjével ellátott jegyfüzeteket beszerezni és a vámtárgyat használóknak a vámdíj lefizetése alkalmával és annak igazolása céljából a lefizetett vámdíjnak megfelelő, a jegyfüzetből leszakított bárcajegyet kiszolgáltatni. A bárcajegy másik fele a jegyfüzetben maradván, az ellenőrzés és adatgyűjtés céljaira fog szolgálni. III. Az engedélyezett vámszedésnél a vámmentességet az 1890. évi I. törvénycikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. Az uralkodóház minden tagja és udvartartásaik, valamint ezeknek állatai és fogatai; 2. a kir. udvar, annak közvetlen kísérete és az udvar közvetlen kíséretéhez tartozó járművek, fogatok és állatok; 3. az idegen hatalmasságok követei, képviselői és ezeknek fogatai és állatai; 4. a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szolgálatában álló egyének, nemkülönben mindazon fogatok (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatok, melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniok; 5. az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztonság fenntartásával megbízott hivatalos közegek, a pénzügyőrök, a fegyencek, foglyok, toloncok és az azokat kisérő személyzet, nemkülönben mindezeket szállító fogatok, állatok; 6. az állami javak általában és az azokat szállító személyek, fuvarok, állatok ; 7. a m. kir. postát szállító személyek, fogatok, lovak, távirdai küldöncök és azokat szállító fogatok, állatok; 8. mindazok, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi utak s azokon levő műtárgyak építésével és jókarban tartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva s az ezeket szállító fogatok, állatok azon vámtárgyakon, melyekre az illetők hivatalos tevékenysége kiterjed; 9. mindazon fogatok, állatok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi utak, azokon levő műtárgyak építésére és fenntartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak, még ha azok vállalat útján szállíttatnak is; 10. a 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vámmentes személyeket és tárgyakat szállító magánfuvarok (fogatok, állatok) mentességüket üresen visszatértükben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó természetbeni lerovását vagy községi közmunkát teljesítő személyek, fuvarok és állatok; 12. hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvénynyel ellátott lelkészek, azok által ily működésben használt fogatok, állatok; 13. temetkezési menetek és bucsujáratok és azoknál használt fogatok, állatok, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénynyel vonul; 14. a templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok ; 15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. törvénycikk A lap mai számának 6-dik oldalán kezdődik a »Hivatalos Értesitő« két és egynegyed iv melléklettel; csatolva van továbbá az »Országgyűlési Értesitő« a képviselőház 1911. évi május 31-diki 169-dik üléséről.