Budapesti Közlöny, 1919. szeptember (53. évfolyam, 100-123. szám)
1919-09-12 / 108. szám
4 Ha a nyomozás adataiból kiderül, hogy a háztulajdonos vagy bérlő bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, ellene a kihágási eljárást (4.288/1919. M. E. számú rendelet 24. §. 3. pont) meg kell indítani. 24 §. Ha az előadó a kérdéses helyiséget nem tartja igénybevehetőnek, az eljárást megszünteti, ellenkező esetben pedig a kérdéses lakás vagy más helyiség igénybevételét elrendeli azzal, hogy ennek bérlőjét a lakásügyek miniszteri biztosa fogja kijelölni. 25. §: A határozat az érdekeltekkel kézbesítés útján közlendő s ellene jogorvoslatnak helye nincs. 26. §. Az igénybevett lakás a lakásügyek miniszteri biztosának rendelkezése alatt álló lakások jegyzékébe veendő fel. Ugyane jegyzékbe kell felvenni a 19. és 30. §-ok szerint a miniszteri biztos rendelkezése alá kerülő lakásokat is. 27. §. Ha olyan lakásra nézve, amelyre vonatkozólag az igénybevételi eljárás hivatalból már megindíttatott, rekvizíciós kérvényt adnak be, ez csak abban az esetben vehető figyelembe, ha korábbi általános igénylő (9. és 13. §.) nincs. H. CÍM. Lakásigazolványok. 28. §. Bármely lakás vagy más helyiség elfoglalása joghatályosan csak a lakásügyek miniszteri biztosa által kiállított lakásigazolvány alapján történhetik. Abban az esetben azonban: 1. ha a helyiséggel rendelkező fél a beköltözésbe beleegyezik, 2. ha a beköltözésre sürgősen szükség van, 3. és ha a kérvény (4. §. 2. bekezdése) beadatott, az igénylő ideiglenesen a lakásigazolvány megszerzéséig beköltözhetik, beköltözködése azonban csak a lakásigazolvány megszerzésével válik véglegessé és hatályossá. 29. §. Lakásigazolvány kiállítása csak igénybevételt rendelő (10. §.) vagy lakást kiutaló (17. §.) határozat alapján történhetik és pedig az előbbi esetben hivatalból (12. §.), az utóbbi esetben kérelemre. (19. §.) A kérelmet szóval vagy írásban kell előterjeszteni a határozat kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt a 19. § ban foglalt jogkövetkezmények terhe mellett s a kérvényhez a határozat melléklendő, szóbeli kérelem esetén pedig a határozatot fel kell mutatni. A kérvény bélyegmentes. 30. §. A lakásigazolvány kiadása előtt a lakásigazolványi osztály vezetőjének a már kiadott lakásigazolványokról vezetett nyilvántartási jegyzék alapján meggyőződést kell szerezni arról, hogy a kérelmező részére adatott-e már ki lakásigazolvány. Ha a kérelmező lakásigazolványt még nem kapott, az osztály vezetője a lakásigazolvány kiadását elrendeli s ennek megtörténtét úgy a határozat becsatolt vagy felmutatott kiadmányára, mint annak eredeti fogalmazványára feljegyezteti s egyúttal a nyilvántartási osztályba a kérelmezőnek régebbi lakását bejelenti. Ha pedig a nyilvántartási jegyzék adataiból az lenne megállapítható, hogy a kérelmező lakásigazolványt már kapott, eljárást indít annak kiderítése végett, hogy visszaélés esete forog-e fenn. A visszaélés megállapíthatósága esetén a lakásigazolvány kiadását megtagadja, a becsatolt vagy felmutatott határozati példányt bevonja, annak a kérelmező javára szóló rendelkezéseit hatálytalanítja és egyidejűleg intézkedik, hogy a határozatban említett lakás vagy más helyiség a lakásügyek miniszteri biztosának rendelkezése alatt álló lakások jegyzékébe vétessék fel. Határozatai ellen jogorvoslatnak helye nincs. 31. §. Ha tévedésből vagy bármely más okból ugyanazon lakásra vagy helyiségre vonatkozólag több lakásigazolvány adatott ki, ebben az esetben, ha beköltözés még nem történt, a később kiadott, ha pedig valamelyik kérelmező már beköltözött, annak a lakásigazolványa semmisítendő meg, aki a lakás birtokába még nem jutott. III. CÍM. Bérmegállapítási kérelmek elintézése. 32. §. Azokat a kérelmeket, amelyek a bérösszeg vagy járulékai tekintetében felmerült viták hatósági eldöntésére irányulnak, írásban a bérmegállapítási ügyek irodájában kell beadni. A kérvények után 200 illeték fizetendő. 33. §. A bérmegállapítási ügyek osztályának vezetője a beérkezett kérvényeket kerületenként csoportosítva előadóknak osztja ki, akik az ügy tárgyalására határidőt tűznek, amelyre a feleket megidézik. 34. §. A felek egyikének elmaradása a tárgyalás megtartását vagy a határozathozatalt nem akadályozza. Ha a tárgyaláson a felek egyike sem jelenik meg, az eljárást végzéssel meg kell szüntetni. 35. §: Az ügy érdemleges elintézése szóbeli tárgyalás alapján tanácsban történik. A tárgyalásról jegyzőkönyv készítendő, amelynek tartalmazni kell az ügy fontosabb mozzanatait s az előterjesztett kérelmeket. A tanács elnöke az előadó, tagjai pedig a főváros polgármestere által kerületenként kijelölt és az illető városrész viszonyait ismerő két ülnök. A tárgyalást a tanács elnöke vezeti, aki gondoskodni tartozik arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön és azok a körülmények, amelyek alapján a bér összege megállapítható, esetleg bizonyítás útján is kiderittessenek. 36. §. A tanács határozatait az elnök hirdeti ki s azok ellen jogorvoslatnak helye nincs. 37. §. A tanács elnöke abban az esetben, ha a hozandó határozat elvi jelentőségű volna, vagy ha a gyakorlat egyöntetűségét érintené, a határozathozatalt felfüggesztheti és az ügyet közvetlenül a lakásügyek miniszteri biztosának döntése alá bocsáthatja. IV. CÍM. Végrehajtási eljárás. 38. §. Az igénybevett lakásba vagy más helyiségbe való behelyezésre irányuló végrehajtás csak lakásigazolvány alapján rendelhető el. Más esetekben a meghozott jogerős határozat szolgál a végrehajtás alapjául. 39. §. A végrehajtás a teljesítésre megszabott határidő lejárta után kérelemre rendelhető el. A végrehajtási kérvényt egy példányban kell beadni illetékes korona. 40. §. Az elrendelt végrehajtás foganatosításával a végrehajtási osztály vezetője kiküldöttet bíz meg és szükség esetén karhatalom kirendeléséről is gondoskodik. Az igénybevett lakásba vagy más helyiségbe való behelyezés az igénylőnek a lakásba vagy a a helyiségbe való bevezetése útján történik. Ha pedig valamely helyiségnek kiürítése rendeltetett el, a kiküldött szükség esetén karhatalmat is alkalmazhat avégből, hogy a határozatnak érvényszereztessék. 4. §. Ha valamely kiürítést rendelő határozat végrehajtása következtében az, aki ellen a végrehajtás irányul, hajléktalanná válnék, a végrehajtási osztály vezetője valamely szükséglakást jelöl ki, ahova a végrehajtást szenvedő ingóságaival együtt átszállítandó. Az átszállítást a kiküldött foganatosítja. Szállítási eszközökről a végrehajtási osztály vezetője gondoskodik. 42. §. A végrehajtással felmerült költségeket a lakásügyek miniszteri biztosának rendelkezésére bocsátott összegből kell előlegezni. E költségeket azonban az a féli aki a végrehajtásra okot adott, megtéríteni tartozik. 43. §: A kiküldött a végrehajtás foganatosításáról szóló jelentésében tartozik a felmerült költségeket felszámítani és az általa tapasztaltak alapján nyilatkozni afelől, hogy e költségek behajthatatlanoknak mutatkoznak-e. A végrehajtási osztály vezetője a költségeket megállapítja és azt, aki felmerülésükre okot szolgáltatott, 8 napos teljesítési határidő kitűzésével a költségek megtérítésére kötelezi. Ha azonban a kiküldött jelentése alapján vagy más módon arról győződik meg, hogy e költségek be nem hajthatók, azokat egyelőre behajthatatlanoknak nyilvánítja. 44. §: A végrehajtási költségek behajtása, ha a marasztalt fél azokat a teljesítési idő alatt meg nem térítené, közigazgatási úton történik s ennek szorgalmazása a végrehajtási osztály vezetőjének feladata. H. RÉSZ. 45. §. A Budapest környékén levő azokban a községekben, amelyekre a lakásügyek miniszteri biztosának hatásköre kiterjed, az I. részben foglalt rendelkezések a következő eltérésekkel alkalmazandók : 1. Azokat a tennivalókat, amelyek az I. részben foglaltak szerint a különböző osztályok vezetőinek hatáskörébe vannak utalva, vidéken az igazságügyminiszter által a lakásügyek miniszteri biztosa mellé kirendelt ítélőbírák közül az végzi, akit vagy akiket erre a lakásügyek miniszteri biztosa kijelöl. 2. Bérmegállapítási ügyekben elsőfokon eljáró tanács ülnökeit városokban a polgármester, községekben pedig a községi elöljáróság jelöli ki. 3. A végrehajtási eljárás során esetleg szükséges karhatalom kirendelése végett az államrendőrséget kell megkeresni. Budapest, 1919. évi szeptember hó 9-én. Dr. Borsos Endre s. k., a lakásügyek miniszteri biztosa. Budapesti Közlöny 1919 szeptember 12. Hirdetmény. A proletárdiktatúra alatt történt erőszakos rekvirálások által okozott sérelmek felülvizsgálatát, miután a panaszok beadására megszabott idő lejárt, megkezdtem és rövid idő alatt be is fogom fejezni. Ezzel kapcsolatban a tűrhetetlen lakásszükségen is enyhíteni igyekszem és iparkodom a lakásügyek terén a jogrendet helyreállítani. Ezért a következőket hozom a főváros közönségének tudomására: 1. Hivatalomat a központi járásbíróság (V., Markó utca 25.) épületében rendeztem be, minélfogva minden beadványt és kérvényt, amely a hatáskörömbe tartozó ügyekre vonatkozik, itt kell benyújtani.