Budapesti Közlöny, 1920. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1920-01-01 / 1. szám
1920 január 1. I Budapesti Közlöny pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Józa István volt újpesti lakost, hogy feleségével Csendes Juliannával az 1008 évi október hó 18. napján az újpesti állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló élitközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó fmtaperben uj hirdetményi idézés mellőzésével dr. Imann Lajos ügyvéd budapesti (IX., Ferenc körut 37.) lakos, most k nevezett ügygondnok fogja őt képzelni. Budapest, 1919. évi január hó 11. napján, peszvidéki törvényszék. *306 2-2 Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitások. 2308/1919. A veszprémi járásbíróság a 28000/1919. I. M. r. sz. rendelet alapján a holttányilvánitás iránti eljárást Kovács Józsefné szül. Klókusz Eszter veszprémi lakók kérelmére az állítólag eltűnt Kovács József veszprémi volt lakosra nézve megindítja, kinek részére ügygondnokul dr. Győrfi Zoltán veszprémi ügyvédet rendelt ki. Kovács József 1883 március 13 án született a Győrmegyei Héderváron, Veszprémben lakott, nejével Klókusz Eszter veszprémi lakossal házasságra lépett Veszprémben, apja néhai Kovács János, anyja Orosz Mária solti (Pestmgye) lakos, két kiskorú gyermeke van névszerint Gizella és Margit, ingatlan vagyona nincsen, foglalkozására állami vasmester, tábori postaszáma 77 ▼olt, az általános mozgósítás után 1016 február 1-én vonult be a volt cs. és kir. 19. gyalogezredhez mint népfelkelő gyalogos, álatólag szeptember 25 ról 26 ra híradó éjjel a otryj folyó partján vivott ütközetben 7j szuronyrohamban vett részt, ahol eltűnt. A járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülényéről vagy a sajtényilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a jelen hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be az alálírt járásbíróságnál. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kideritet tények alapján fog a holttányilvánítás kérdésében határozni. Veszprém, 1919. évi december hó 3. A veszprémi járásbíróság. 1558 1—1 Holtnak nyilvánítás. Pk. 886/3. 1919. sz. A dunaveczei járásbíróság közhírré teszi, hogy Zvara Istvánné szül. Szabó Teréz most dunavecsei lakos férjének az állítólag 1914. október 10-én Jaroslawnál hősi halált halt Zvara Istvánnak holtnak nyilvántását kérte Pk- 886/1019. szám alatt. Felhív ennélfogva a bíróság mindenkit, akinek az eltűnt Zvra István életbenlétéről, aki Nagyszénáson (Békés megyében) 1832. április 8-án született, akinek szülei néhai Zvara János és Takács Mária födmvesek voltak és Szarvason haltak el, aki Dunavecsén 1909. december 15-én házasságra lépett Szabó Teréz dunavecsei születésű hajadonnal, amely házasságból István és Teréz gyermekek születtek és itt laknak, akinek foglalkása földmives volt, utolsó lakhelyén Shunavecsén (Pest megye) ingó és ingatlan vagyona volt. 1914. júlis 27 én közigényi állapotban bevonult Nagyváradra a 4-ik honvéd gyalogezredhez, utoljára be volt osztva a 15-ik menetezred II. zászlóalj. 6. század, III. szakaszéhoz Przemysben, utolsó tábori postázt sírt Festungspost, továbbá tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményiről, így különösen arról lenne tudása, hogy az eltűnt a fent jelzett csata idején túl még életilen volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt függesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be, mert ha ezen időpontig belejemés nem érkeznék úgy a bíróság az egyébként kiérült tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Dunavecse, 1919. évi december hó 6-án. A dunavécsei járásbiróság. 1559 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. XVIII. 260112/2. 1910 szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy Zuckermann Jenőné részéről előterjesztett holtnaknyilvánítási kérelme folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelt 7. §-a alapján az eljárást megindította és Zuckermann Jenő állítólag eltűnt részére dr. Bolgár Mózes budapesti ügyvédet (lakik VII. ker., PéterffySándor utca 7. sz.) ügygondnokul kirendelte. Az eltűnt neve Zuckermartn Jenő, születési helye Sáropark, születés ideje 1847 évi junius hó 26. nap utoló lakhelye Budapest, VII . Síp-utca 24., házastársának neve Klein Margit, ennek lakhelye Budapet, VII., Síp utca 24. II. em. 10, a házasságból született Erzsébet névi kiskorú leánygyermek és ennek elhelyezése az anyjánál van, az eltűnt foglalkozása kereskedő, az eltűntnek ingó vagyona 10, a VII., Rombach utca 1,0. szám alatt feszék kereskedése. Az eltűnt szülei: Zuckermann Móric és Litbemiann Fáni. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult az átalános mozgósításkor 1914. évi augusztus hó 1-én Miskolcz városba, csapattestének megjelölése (anyaezred, ahová eredetileg beosztottak) 10. honvéd gyalogezred 10. század, utoljára szó gázatot teljesített ugyanott, katona rendfokozata gyalogos. A dieservény megjelölése, amely közben nyom veszett, felusilag Niski mellet (Galicia 1914. év november hó 1-én feleett. A Vöröskereszt egylet igazgatóságának értesitése szerint eltűnt 1914 évi november h- 1én Niski melett. A bíróság felho mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének egyéb körülményeitől vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából lontve egyéb körülményeiről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben megjelölt időn túl még életben volt, azt a budapesti központi járásbíróságnál 1920. évi március hó 2. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. A bíróság a jelen hirdetményt a kérelmezőnek avégett adja ki hogy azt 30 nap alatt a Budapesti Közlönyben saját költségén egyszer tegye közzé. Budapest, 1919. évi december hó 27. napján. A budapesti központi járás, bíróság. 21 — 1 Holtnaknyilvánitás. 1519/1919. szám. A dunaföldvári járásbíróság közhírré teszi, hogy Hegedűs Györgyné Holmár Anna dunaföldvári lakos részéről előterjesztett holtnaknyilvánitási kérelme folytán a 28000/1910. I. M. rendelet 7.j-a alapján az 1917. május 15-én mesztigani (Románia) fogolytáborban állítólag hősi halált halt Holmár Ferenc volt dunaföldvári lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Gál József ügyvédet rendelte ki. Felhívja a bíróság mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnés körülményeiről vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából egyéb fontos körülményekről, így különösen arról, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, tudomásuk van, hogy a bíróságot ezen körülményről a hirdetménynek a bíróságnál 1919. évi december hó 15. napján történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, melyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság ezen határidő eltelte után az egyébként beszerzett adatok alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Az eltűnt Holmár Ferenc Dunaföldváron 1896. évi november 30-án született, utolsó lakóhelye Dunaföldvár volt, ahonnan 1915. június 16-án vonult be Székesfehérvárra, ahonnan nem okára a gyulafehérvári 12. sz. hidász zászlóaljhoz helyeztetett át. Az 1916. augusztus 28-án a románok elleni támadás alkalmával fogságba került és a mesztigani (Románia) fogolytáborban 1917. május 15-én állítólag elhalt és azóta nyoma veszett. Dunaföldvár, 1919. december 12. A dunaföldvári járásbíróság. 1561—1 Hirdetmények. Hirdetmény. 1/1919. sz. Sák és Kárai községek telekkönyvi h Áttéteinek szerkesztésére kirendelt bírón.,ag közhírré teszi, hogy az 1886. évi XXIX., 1889. évi. XXXVIII. és az 1891 évi XVI.-ett kékben előirt helyszin’ "1. járár végett és pedig egyelőre csupán az azonosító ,19 20 január 21. napján, az azonosítás befejezte után pedig a bizottság a községben megjelenőnd. Ennélfogva felszólittatnak: 1. mindazok, akik a tikvban előforduló bejegyzésre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás elett jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog tavi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézendő szabályszerű beadvány útján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig tkvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886 : XXIX. t.-c 15—18. és az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, vagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez után ne érvényesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedés kedvezményétől is elesnek; 3. azok, kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilván könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy" a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék illetve hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt megjelenjenek, mert, ellenesetben, a bélyegmentelek kedvezményétől elesnek. Szombathely, 1919. évi december 19. napján A betétszerkesztő bizottság. *291 3—3 * 1 2 * * 5 Hirdetmény. 2911/1919. tk. sz Belac és Ladomány községeknek telekkönyvi betétei az 1886. évi XXIX., az 1889 évi XXXVill. áa az 1891. évi XVI. t.-cikkek értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván és azzal a felszólítással tétetik közzé; 1. hogy mindazok, akik az 1886. évi XXIX t.-o. 15. és 17. §-ai alapján, ideértve e §-oknak az 1889. évi XXXVIII t.-o. 6. és 6. §-aiban és az 1891. évi XVI t.-o. 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIIi t.-o. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t.-o. 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvételének az 1886. évi XXIX. t.-c. 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 15 §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónapalatt, vagyis az 1920. évi június hó 5. napjáig ,bezárólag a telekkönyvi Hatósághoz turtják be, mert az ezer meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki idő közben nyilván könyvi jogot szerzett, hátrányára nem szólálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1880. évi XXIX. t.-c. 16. és 1881-ainak «‘Heteiben ideértve az utóbbi §-nak az 1889. évi XXXVIII t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1920. évi június hó 5. napjáig kizárólag a telekkönyvi hatóságim, benyújtják, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülírt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1920. évi június hó 5. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után a betétek tartalmát csak a törvény rendes útján és csak az időközben nyilván könyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyenket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Bonyhád, 1919. évi december hó 17. napján. A bonyhádi járásbirotság mint tlkvi hatóság. *3013—3 Idézések. Idézés: P. V. 4636/1019 szám. A pestv déki törvényszék közhírré teszi, hogy özv. Szalay Endréné és társa felpereseknek, Szekerka Zotán és társai alperesek ellen 13000 tőke és járadékai iránt indított perében a per felvételére határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi január hó 21. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (Semmelweiss-u. 15. házszám 11. emelet 12. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Szekerka Izabella férjezett Edi Illés Béláné, Szekerka Maria férjezett Brázy Ernőné, Szeterka János és Sekerka Béla II. r. alperesek részére, akik neeretlen helyin tartózkodnak ügygondnokul dr. Szakál Antal budapesti ügyvédet (lakik VI. ker., Hajós u. 31. szám) nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hgy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Budapest, 1919. december hó 10. A pestvidéki törvényszék. 1557—1 Idézés: P. III. 2664/1. 1919. sz. A pécsi törvényszék közhírré teszi, hogy Schwab József felperesnek, Beck Julianna alperes ellen házasság felbontása iránt indított perében az előkészítő tárgyalásra határnapot tüzött és felhívja a feleket, hoy 1921. évi január hó 27-ik napján délelőt 9 órakor Kiss György kiküldött bíró hivatalos helyiségében (Munkácsy Mihály utca 2. ház. szám földszint 11. ajtószám aatt) jelenjenek meg, egy sierskita pedig az alperes vezére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokai dr. Zöld Sándor ügyvédet (lakik Pécsett) nevezte ki. A bróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvé által jelenjen meg,mert ellinkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Pécs, 1919. évi decemer hó 15 én. A pécsi törvényszék. 1534 ’—1 Okiratmegsemmisitések. Okiratmegsemmisités. Pk. 3786 2. 1019 sz Az egri járás utób et köztűrre teszi, hogy az amitóla« megsemmisült következő okirat: »a Cs. kir. szabadalmazott Adriai biztosító társulat« (»Riunione Adriatica di Sicurta«) által Triesztben 1898) augusztus hó 29-én Simáczius Béla hevesbátori lakos javára 10000 K biztosított tőkéről 139888. sorszám alatt 1919. évi február havi esedékességgel és ugyancsak a fentnevezett társulat által Triesztben 1904 szeptember 9-én Simáczius Béla bogácsi lakos javára 3000 K biztosított tőkéről 176210. sorszám alatt 104 junius 9-iki vagy pedig a biztosított halála napjáni esedékességgel kiállított életbiztosítási kötvények megsemmisítése iránt az eljárást Simáczius Béla főkáptalani uradalmi intéző egri lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva feltárja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után semmisnek fogja nyilvánítani. Eger, 1919 november 30. Az egri járásbiróság. 1893—3 Okirat megsemmisítés. 11. P. 35621/2. 1919. szám. A budapesti törvényszék közhírré teszi, hogy Sohora Sándor budapesti (VIIL, Nip u. 21.) lakos (képv. dr. Lukács Le. budapesti ügyvédi kérelmére a Budapesten 1918. évi január hó 5. napján kelt a 1918. évi március hó 5 án leíárt 6000 kannáról kiállított, 2. az 1918. évi január hó 5-én kelt s 1918. évi március hó 6 án leírt 1500 koronáról kiáltott, 3. az 1918. évi január hó 5-én kelt és 1918. évi március hó 21-én lejárt 600 koronáról kiállítot, 4. az 1918. március hó 5-én kelt 1918 március hó 23 án lejárt 3000 koronától kiállított, 5. az 1918. évi március 5 én kelt s 1918. mácius 23-án lejárt 2400 koronától kiállított, 6. az 1918. március 5 én kelt s 1918 március 23 án ejárt 300 koronáról kiállított, 7. az 1918 márcus 5 én kelt s 1918 márc 23 án lejárt 200 koronáról kiállított, 8 az 1918 évi január 5 n kelt s 1918. márcus 23-án lejárt 19*10 koronáról kiállított, 9. az 198. január 6-én kelt s 1918. március 23 án lejárt lu01 koronáról kállott, 10 a *98 janár 5 én kelt s 1916. március 23 én lejárt 1300 koronáról kiállított, 11. az 1918 január 6 - i kelt b 1918 mácius 23 án lejárt 100 koronáról kállított, 12. az 1918 január 6-én kelt 8 1918. március 23 án lejárt 350 urnáról kiállított, 13 az 1918. január hó 5-én kelt 1918. március 23-án lejárt 200 koronáról kiállított, 14. végül 1z iliH. január 5-én két s 1918. március hó 23 án leírt 150 koronára kiálitott, dr. Sárder Mihály által saját rendeltére kibocsátott, Chapier Marde által elfogadott s állítólag elveszett 14 darab