Budapesti Közlöny, 1920. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1920-01-14 / 10. szám
■Hü Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi út 54. szám. Telefon: József 20—2L HHH ihhhhmh^H Budapest, 1920. 10. szám. Szerda, január 14. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. Előfizetési árak: Egész évre... „ 180 korona Negyedévre — 45 korona Félévre 90 korona Egyes szám ára 1 korona Kiadóhivatal, VII. Rákóczi út 54., Athenaeum-épület, Telefon: József 13—91, mm HIVATALOS RÉSZ. A magyar kormány 31, Hornyay Ödön ítélőtáblabírói címmel és jelleggel felruházott kassai törvényszéki nyugalmazott bírónak a kúriai bírói címet adományozta. Az igazságügyminiszter Hollós Nándor egri törvényszéki bírót az egri törvényszék területére vizsgálóbíróul rendelte ki. Az igazságügyminiszter dr. Keller Iván győri törvényszéki bírót a győri törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettesül rendelte ki. Az igazságügyminiszter dr. Freitag Artúr tamási ügyvédet a szekszárdi és dr. Turnay Tibor jászberényi ügyvédet a szolnoki államügyészség kerületébe ügyészségi megbizottal rendelte ki. _______ A magyar belügyminiszter a szegedi III (alsótanyai) anyakönyvi kerületben az ehhez tartozó és közigazgatásilag Horgos községhez csatolt királyhidai és nagyszéksési kapitányságokra, valamint a feketeszéli kapitányságnak a 38 079/1895. számú itteni rendeletben körülírt részeire nézve engedélyezett párhuzamos anyakönyvek vezetésére 1919. évi május hó 15-től kezdődő visszamenő hatálylyal, a szükség tartamára Ludvig József szeged - alsótanyai (madarásztői) lakost anyakönyvvezető-helyettessé kinevezte s a házasságkötéseknél polgári tisztviselői minőségben való közreműködéssel és a házassági anyakönyv vezetésével is megbízta. A kereskedelemügyi miniszternek 31.349. 33. 1920. számú rendelete a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáról szóló 4.044/1919. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. Addig is, míg a kereskedelemügyi tárca alá rendelt hatóságok, hivatalok, intézetek, bizottságok és üzemek a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáról szóló 4044/1919. M. E. számú rendelet végrehajtására szolgáló közelebbi utasításokkal elláthatók lesznek, az idézett rendelet végrehajtására a következőket rendelem: 1. §• A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok a kereskedelemügyi minisztériumot, valamint az annak alárendelt közigazgatási (iparügyi) hatóságokat, hivatalokat, intézeteket, bizottságokat és üzemeket élő szóval vagy írásban saját anyanyelvükön kereshetik meg. 2. §. A kereskedelemügyi miniszter fenhatósága alá tartozó közigazgatási (iparügyi) hatóságok, ideértve a rájuk ruházott hatósági teendők tekintetében az ipartestületeket, továbbá a nevezett miniszter fenhatósága alá tartozó hivatalok, intézetek, bizottságok és üzemek a hozzájuk érkezett megkeresésekre (kérelmekre, panaszokra, felebbezésekre) hozott határozataikat saját hivatalos nyelvükön kívül hasábosan a megkeresés nyelvén is kötelesek a féllel közölni és általában a községekkel, egyesületekkel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezésben ezek nyelvét kötelesek használni, feltéve, hogy az hatóságuk, illetőleg működésük területén hivatalos vagy jegyzőkönyvi nyelv. A kereskedelemügyi minisztérium, valamint az alája rendelt azok a hatóságok, hivatalok, intézetek, bizottságok és központi üzemvezetőségek, amelyeknek működési köre az állam egész területére kiterjed, az előző bekezdésben megjelölt esetekben határozataikat az összes magyarországi nemzeti kisebbségek nyelveinek bármelyikén tartoznak a féllel közölni. 3 §Addig is, míg gondoskodás történhetik arról, hogy nemzeti kisebbséglakta vidéken a kereskedelemügyi miniszter fenhatósága alá tartozó hatóságoknál, hivatalokban, intézeteknél, bizottságoknál és üzemeknél, mindenhol az illető nemzeti kisebbség nyelvében is járatos és pedig lehetőleg az illető nemzeti kisebbséghez is tartozó egyének alkalmaztassanak: a hatóságok, hivatalok, intézetek, bizottságok , és üzemek a hozzájuk oly nyelven intézett írásbeli megkereséseket, amely működési területükön hivatalos vagy jegyzőkönyvi nyelv. Amennyiben azt nem értik, saját hivatalos nyelvükre, továbbá az ilyen megkeresésre hozott határozatukat, a megkeresés nyelvére való sürgős lefordítás végett, haladéktalanul a nekik e célra kijelálő fordító helyre, amennyiben pedig más ilyen hely számukra kijelölve még nincsen, a kereskedelemügyi miniszterhez megküldeni kötelesek. 4 § A vasúti és hajózási üzemek, továbbá a posta-, távirda és távbeszélő-igazgatásnak körében szükséges űrlapoknak és díjszabási hirdetményeknek nyelvezetét, továbbá a szabadalmi hatóságok előtt lefolytatott peres és peren kívüli eljárás nyelvhasználatát külön rendelkezések fogják szabályozni. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi január hó 12-én. Heinrich s. k. / _a.____ A magyar pénzügyminiszter 1919. évi 10.239/?. 51. száma Körrendelete a fővámigazgatóhoz, valamennyi pénzügyigazi hatósághoz és vámhivatalhoz. A behozatali tilalom alól kivett áruk jegyzékének módosítása tárgyában. 1. §Az árukürforgalom újabb rendezéséről szóló 5.510/M. E.—1999. sz. kormányrendelet 8. § ában nyert felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértve, a hivatkozott kormányrendelet 1. § ában foglalt jegyzék hatályon kívül helyezése mellett elrendelem, hogy Magyarország határain túl fekvő helyekről (ideértve a volt osztrák-magyar monarchia területén alakult államokat is), valamint az országnak ezidőszerint idegen közigazgatás vagy rendészeti igazgatás alatt álló területeiről engedély nélkül behozhatók a behozatali vámtarifa tételei szerint sorrendben felsorolt árucikkek és pedig: A behozatali vámtarifa szám 50. Fűmagvak: 52-ből Cukorrépamag, takarmányrépamag 61-ből Tengeri fű, esparto fű (alfa), piassáva és eféle növényi párnázó-, A behozatali vámtarifa szám 84 ből 86. 91. 92. 93. 94. 95. 97. 98. 99. 100. 101. 102-106. 133 ból 134/a 135. 136 ból 141. 143. 144. 145. 146 ból 147. 148. 150-ből 153. 156. 157. 158. 159. 162.163. 164. 165 ból 166. fonó-, kefekötő- és seprőanyagok: háncs, raffia, káka, mindezek festve is. Lóször (a göndörített lószőr kivételével), disznószőr, marhafarkszőr. Hólyagok és halek friss, sózott és szárított állapotban; aranyverőhártya, belekből készült kötelek. Hal- és fókazsír. Állati faggyú technikai célokra. Növényi faggyú technikai célokra. Növényi viasz (japán, karnaukaviasz, stb.) Stearinsav (stearin) palmitinsav (palmitin.) Degras és elainsav. Ceresin. Vazelin és lanolin. Kocsikenőcs. A vámtarifában külön meg nem nevezett zsiradékok és zsirkeverékek technikai célokra. Zsíros olajok technikai célokra. Tűzifa. Épület- és szerszámfa, úgymint: bányafa (szélderka is), gömbfa, törlés, tönk, cölöp, táviróoszlop, hordófa (donga), abroncsfa, vasúti talpfa, karók, zsindelyek stb., mindezek csak fűrészelve és fejszével vagy bárddal megdolgozva. Faszén, tőzeg és tőzegszén, lignit és kőszén, koksz stb. Nyers, hasítatlan széknád. Celluloid, lemez, rúd- vagy cső alakban, polírozva vagy aljazva is, tovább meg nem munkálva; a vámtarifában külön meg nem nevezett mesterséges faragóanyagok, mint például galalith, oxylonit stb. ugyanily alakokban. Kén kovány. A vámtarifában külön meg nem nevezett ércek. Gipsz. Fehér kréta. Surla. Festékföldek, szépítve is. A vámtarifában külön meg nem nevezett következő földnemek és ásványi anyagok, u. m. asbest, földpát, grafit, mész, terraészetes cement, természetes kryolith, magnezit, talkkő, természetes foszfát, porcellánföld, másféle agyagföldek, agyagpala, Kámfor. ✓ Festőfa. Quebrachofa és egyéb cserzőfa. Tölgy- és fenyőfahéj és kéreg. Festésre vagy esetésre való egyéb héjak, gyökerek, gubacsok stb. felaprítva is. Festő- és cserzőanyagkivonatok (pl. indigó, quebracho-, tölgy-, gesztenye-, fenyőfakivonat, gubacskivonat, szömörce (Bamach) kivonat stb.). Kőszénkátrány, fakátrány és egyéb kátrány, a barnaszénkátrány és palakőkátrány kivételével közönséges gyanta. Kőszénkátrány-, barnaszénkátrány-, palakőkátrány-, ásványolaj- és stearinszurok.