Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)
1920-05-26 / 118. szám
2 Budapesti Közlöny 1920 május 28 hó 22-én 12.947/1917. szám alatt kelt rendelettel meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a jelen rendelet keltétől számítandó további egy év tartamára megújította. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 19-én 38.420/1920. szám alatt kelt rendeletével Czegléd r.-t. város közönségének a m. kir. államvasutak Czegléd állomásából kiágazólag Törtei és Jászkarajenő községek érintésével a Szolnok—kiskunfélegyházai helyi érdekű vasút Vezseny állomásáig, továbbá ugyancsak Czegléd állomásból kiágazólag Tápiószentmárton és Tápióbicske községek érintésével a m. kir. államvasutak Nagykáta állomásáig vezetendő keskeny nyomtávú, önálló üzemben tartandó, közforgalmú gazdasági vasútvonalakra az 1913. évi március hó 1-én 11.591., illetve 1914 évi május hó 11-én 29.547. szám alatt kelt rendeletekkel kiadott és legutóbb az 1919. évi február hó 27-én 48.635/1919. szám alatt kelt rendelettel meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára meghosszabbította. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 16-án 41.268/1920. szám alatt kelt rendeletével a Magyar gazdasági és kisvasúti részvénytársaság budapesti cégnek a m. kir. államvasutak Gyomoré állomásából kiágazólag Tét, Árpás, Egyed, Bábacsanak, Szil, Magyarkeresztur, Mihályi, Kisfalud és Babot községek érintésével a győr—sopron—ebenfurti vasút Kavupár—Garta állomásáig, továbbá ezen vonalból Szil községnél elágazólag Vág, Kemenesszentpéter, Magyargencs, Kemeneshőgyész és Szergény községek érintésével a m. kir. államvasutak Vinár állomásáig vezetendő keskeny nyomtávú, gőz-, esetleg motoros üzemű, önálló üzletkezelésben tartandó, közforgalmú gazdasági vasútvonalakra az 1919. évi március hó 4-én 47.590. szám alatt kelt rendelettel kiadott előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára megújította. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 16-án 41.281/1920. szám alatt kelt rendeletével a Magyar gazdasági és kisvasúti részvénytársaság budapesti cégnek a szab. déli vaspályatársaság Lepsény állomásából kiágazólag Ágostonpuszta irányában Dég községig s onnan folytatólag Középbogárd, Lajoskomárom és Mezőkomárom községek érintésével a győr— Veszprém—dombóvári helyi érdekű vasút Mezőkomárom városhidvég állomásáig, továbbá fenti vonalból Ágostonpusztánál elágazólag Ecsimajor érintésével Kisláng községig vezetendő keskenynyomtávú gőz-, esetleg motoros üzemű, önálló üzletkezelésben tartandó közforgalmú gazdasági vasútvonalakra az 1919. évi március hó 12-én 48.424/1919. szám alatt kelt rendelettel kiadott előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára megújította. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 20-án 46.003/1920. szám alatt kelt rendeletével az Endrőd-Gyomai takarékpénztár részvénytársaságnak a Gyoma község belterületéről kiindulólag Endrőd községen és az endrődi pusztán át a békés-csanádi helyi érdekű vasút Kondoros állomásáig s onnan folytatólag a soproni, nagymegyeri és kismegyeri puszták érintésével Békéscsaba nagyközség egy alkalmas pontjáig vezetendő keskenynyomtávú, gőz- vagy motorüzemü, önálló üzletkezelésben tartandó közforgalmú gazdasági vasútvonalra az 1918. évi július hó 11-én 59.716. szám alatt kelt rendelettel kiadott előmunkálati engedély érvényét a jelen rendelet keltétől számítandó egy év tartamára megújította, egyben pedig az előmunkálati engedélyt ugyancsak a jelen rendelet keltétől számítandó egy évi időtartamra a fent említett vonal gyomakondorosi szakaszának egy alkalmas pontjából elágazólag Szarvas és Békésszentandrás községek érintésével Öcsöd községig vezetendő keskenynyomtávú, gőz- vagy motoros üzemű, önálló üzletkezelésü, közforgalmú gazdasági vasútvonalra is megadta. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 19-én 42.818/1920. szám alatt kelt rendeletével a Magyar gazdasági és kisvasúti részvénytársaság budapesti cégnek a m. kir. A m. kir. pénzügyminiszter 1920. évi 34.744. számú rerelete az ásványolajtermékek után fizetendő kincstári részesedés tárgyában. Az államháztartásnak 1920. évi február-junius végéig való viteléről szóló 1920: IV. t.-c. 22. §-a a következő rendelkezést tartalmazza: Felhatalmaztatok a pénzügyminiszter, hogy a belföldön, forgalomba vagy felhasználásra kerülő összes ásványolajtermékek után — tekintet nélkül arra, hogy azok az 1882 : XVIII. t.-c. értelmében fogyasztási adó alá esnek-e vagy sem — az államkincstár részére a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett részesedést biztosítson. E felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• A kincstári részesedés mérvét az ásványolajadóra vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében járó fogyasztási adón felül egy kilogramm tiszta súly után további rendelkezésig a következőképen állapítom meg: 1. benzinnél amelynek sűrűsége + 12° Emellett a) 725°-nál kisebb.................... 1 K 30 f b) 725°—80° között van......... 1 K — f 2. világító kőolajnál (petróleumnál) — K 70 f 3. gázolajnál és vulkánolajnál... — K 50 f 4. kenőolajoknál............................... 1 K 30 f 5. aszfalt, kátrány (goudron) vagy koksznál........................................ 1 K 50 f 6. paraffinnál vazelinnél................ 1 K 30 f. 2 §. A benzin adómentes beszerzésére és felhasználására vonatkozólag kiadott engedélyek a jelen rendelet 1. §-ának 1. pontjában megállapított kincstári részesedések fizetése alól nem mentesítenek. Úgyszintén fizetendő a kincstári részesedés azon motorolaj, kékolaj, gázolaj stb. után is, amelynek sűrűsége 12° E mellett 880°-nál kisebb ugyan, de mégis adómentesen kerül elszállításra. 3. §• Az 1. §-ban megállapított kincstári részesedés a belföldi forgalomban akkor esedékes és — a hitelezés esetének kivételével — akkor fizetendő, amikor az illető ásványolajtermék az ásványolajfinomítóból illetőleg a benzin tartására rendelt szabadraktárból forgalomba kerül. A részesedési összeg befizetését (hitelezését) külön nyugtával (hitelezési tárcával) kell igazolni. A vámvonalon át behozott ásványolajtermékek után járó kincstári részesedés fizetése tekintetében az 5. §. rendelkezései irányadók. 4 §• A kincstári részesedés fizetésére hitel csak megfelelő biztosíték mellett s az általános szabályokban meghatározott módon és mérvben engedélyezhető. Az ásványolajadó-hitelek engedélyezése tekintetében fennálló korlátozó rendelkezések következtében egészben igénybe nem vett biztosítékok a kincstári részesedés hitelezésénél megkívánt biztosíték gyanánt felhasználhatók. 5. §. A vámvonalon át behozott s valamely belföldi vámhivatalnál behozatali vámkezelés alá vett ásványolajtermék után az 1. §. 1—6. pontjaiban megállapított részesedési összeg a vámmal, valamint az esetleg járó ásványolajadóval egyidejűleg és azonos módon fizetendő. Ha a vámvonalon át behozott ásványolajterméket közvetlenül ásványolajfinomítóba (benzinszabadraktárba) szállítják, a részesedési összeg esedékessége és fizetése tekintetében a 3. §. 1. bekezdésében foglalt rendelkezés nyer alkalmazást. 6. §: Az ásványolajadóra vonatkozó törvények és szabályok határozmányai, amenyiben a jelen rendelet másként nem intézkedik, a kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek. 7 §• Ez a rendelet 1920. évi június hó 1. napján lép hatályba. . A fenti rendelkezések végrehajtása tárgyában a következőket rendelem: 1. A jelen rendelet 1. §-ában felsorolt ásványolajtermékek ismérvei tekintetében a következők irányadók: -a) A benzin tekintetében az 1. §. a) fő b) pontjaiban megállapított fajsulyhatárok szolgálnak egyedül irányadókul. b) A világító kőolajnak fajsulya 790°—845° között ingadozik és lobbanási pontja 21° 0-nál magasabb Abel-féle készüléken meghatározva. c) A gázolaj és vulkánolaj fajsulya 830°—960°-ig terjed. Színük oly sötét, hogy 5 cmes folyadékrétegben legfeljebb sötétszínben áttetszők. Kétes esetekben a felhasználás célja döntő. Motorhajtásra való felhasználásnál a termék gázolajnak minősül még akkor is, ha színe az itt előírtnál világosabb is. Ilyen esetekben azonban a felhasználás célja hitelt érdemlően igazolandó. (1) A kenőolajok csoportjába tartoznak solárolaj, vaselinolaj, égőolaj, orsóolaj, gépolajok, autóolaj, motorhengerolaj, nehéz hengerolajok tekintet nélkül arra, hogy a felsorolt ásványolajtermékek a forgalomban — a fentiektől esetleg eltérő — különleges elnevezés alatt szerepelnek. e) Az 1. §. 5 pontjában említett aszfalt, kátrány (goudron) és koksz jellemző tulajdonságai gyanánt a következők szolgálnak. Az u. n. kemény aszfalt száraz, kemény göngyölet nélkül szállítható. Az u. n. félkemény aszfalt göngyöletben szállítható csak, de anynyira kemény, hogy ujjal épen csak hogy benyomható és alig szakadó szállal húzódik. A kátrány (goudron) halmazállapota a szépszerűtől egészen félszilárd halmazállapotig változik. A koksz száraz, kemény törési felületén apró fényes lyukacsokkal. A jelen a) pontba tartozó valamennyi termék kátránytartalma 50%-nál magasabb. f) Az 1. §. 6 pontjában említett parraffin és vazelin főbb tulajdonságai: Halmazállapotuk kenőcsszerűtől egészen szilárdig változik, színük fehértől egészen sötétzöldes feketéig váltakozhatik. Kenőképességük (viskosítás) 50° C alatt marad. Ha kétely merül fel az iránt, hogy valamely ásványolajtermék az 1. §-ban felsorolt melyik pont alá tartozik, a pénzügyi közegek a küldeményből a fél által szolgáltatandó megfelelő edényben két egy-egy liternyi és a fél pecsétjével is ellátott szabályszerűen lezárandó mintát kötelesek venni, amelyek közül az egyik meg államvasutak Pápa állomásából kiágazólag Tapolczafő, Bakonyjákó, Németbánya, Farkasgyepü, Csehbánya és Városlőd községek érintésével, illetve vonalváltozatként Tapolczafő, Pápakovácsi, Kisganna, Nagyganna, Döbrönte és Kislőd községek érintésével a m. kir. államvasutak Városlőd állomásáig vezetendő keskenynyomtávú, gőz-, esetleg motoros üzemű, önálló üzletkezelésben tartandó közforgalmú gazdasági vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 46.317/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Tordai cementgyár részvénytársaság budapesti bej. cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 47.292/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Államilag Ellenőrzött Tokajhegyaljai Borkiviteli és Borértékesítő részvénytársaság sátoraljaújhelyi bef. cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi július 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 47.297/1920. K- M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Rizstermelők Országos Szövetkezete budapesti bef. cég az 1917/18. és 1918/19. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa.