Budapesti Közlöny, 1920. július (54. évfolyam, 148-174. szám)
1920-07-01 / 148. szám
4 Ltai.................. —— '■ ..................... A magyar királyi pénzügyminiszter 3.618/1920. P. M. számú rendelete* az 1.700/1920. M. E. számú rendelet II. §-a értelmében zár alá vett összegek államkölcsönként való igénybevétele tárgyában. 1. §. Pénzintézeteknél vagy bármely cégnél betétkönyvre, folyószámlára, pénztári jegyre vagy nem kamatozó letétként elhelyezett összegekből az Osztrák-magyar bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzéséről szóló 1.700/1920. M. E. számú rendelet 11. §-a értelmében zár alá vett és 10.000 koronát meghaladó összegeket — amennyiben az eddigi rendelkezésekkel a zár alól fel nem oldottak — az idézett 11. §. 3-ik bekezdésében kapott felhatalmazás alapján államkölcsönként igénybe veszem azzal a korlátozással azonban, hogy ha a zárolt összeg 25.000 koronát meghalad, akkor az egész összeg, ha pedig a zárolt összeg 25.000 koronát meg nem halad, akkor a zárolt összegnek csak a 10.000 koronán felüli része vétetik államkölcsönként igénybe. Ha tehát a zárolt összeg 25.000 koronánál nagyobb, akkor az egész zárolt összeg vétetik igénybe. Ha ellenben a zárolt összeg 25.000 korona vagy ennél kisebb, akkor a zárolt öszszegből 10.000 korona az igénybevétel alól mentes s a zárolt összegnek csak a 10.000 koronán felüli része vétetik államkölcsönként igénybe. 2. §. A pénzintézetek (cégek) kötelesei* azokról az összegekről, amelyek az 1. §. értelmében államkölcsön céljaira való igénybevétel alá esnek, haladék nélkül két példányban jegyzéket készíteni és legkésőbben az 1920. évi julius 15. napjáig a jegyzék egyik példányát az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságnak, a másik példányt pedig a Pénzintézeti Központnak, illetve az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek az Országos Központi Hitelszövetkezethez megküldeni. Az államkölcsön céljaira igénybevett összegek után jogszabálynál vagy külön megállapodásnál fogva járó kamat az 1920. évi julius hó 31. napjáig bezárólag a számlatulajdonost vagy betevőt illeti. A pénzintézetek (cégek) kötelesek az 1. §. értelmében államkölcsönként igénybevett összegeket legkésőbben az 1920. évi augusztus hó 15. napjáig a magyar királyi államkincstárnak a Pénzintézeti Központnál, illetve az Országos Központi Hitelszövetkezetnél vezetett »Állami készpénzkölcsön« című számlája javára a nevezett intézetek egyikének pénztárához beszolgáltatni. A pénzintézet (cég) a beszolgáltatott összeggel a számlatulajdonost vagy betevőt az 1920. évi augusztus hó 1-ei értékkel megterheli. A m. kir. államkincstár a beszolgáltatott összegekről a számlatulajdonosok részére Pénztári Elismervényt fog kiállítani és az igénybevett összegek után az 1920. évi augusztus hó 1. napjától kezdve évi 4% kamatot fizetni. * A Pénztári Elismervények, illetve az ezek helyébe kiadandó végleges Állami Elismervények kiállítására vonatkozó szabályokat, valamint az igénybevett összegek után történő kamatfizetés közelebbi módozatait külön rendelettel fogom megállapítani. 3 §. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1920. évi junius hó 30. napján. Dr. báró Korányi Frigyes s. k., m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a Magyar Agyugyár Részvénytársaság budapesti bejegyzett cég részére az 1919. évi december 23-án 6.858/M. E. sz. kormányrendelet alapján 1919. évi december 30-tól kezdődőleg 6 (hat) havi időtartamra engedett fizetési halasztást az 1920. évi junius hó 24-én 5.112/M. E. szám alatt kiadott kormányrendeletben nyert felhatalmazás alapján 2 (kettő) hónappal meghosszabbította. • Másodszori közlés. Budapesti Közlöny 1926 julius 1. 52.361. II fő. 1920. szám. Hirdetmény A 4°/6-os m. aranyjáradék kölcsönkötvények január és julius 1-én esedékessé váló szelvényei további intézkedésig Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén koronaértékben az aranyérmék kizárásával és a Budapesti Közlöny 1920. évi január hó 1-ei számában közzétett s 1919. évi december hó 30-án kelt 10.134. P. M. számú Hirdetményben foglalt korlátozásokkal váltatnak be. A beváltási árfolyam 1 aranyforint * 2 K 53 fillér értékarány szerint állapíttatik meg, mihez képest: a 100 aranyforintos címletek 2 aranyforintos szelvényei 5 K 06 f, az 500 aranyforintos címletek 10 aranyforintos szelvényei 25 K 30 f, az 1000 aranyforintos címletek 20 aranyforintos szelvényei 50 K 60 f, a 10.000 aranyforintos címletek 200 aranyforintos szelvényei 506 K összegekkel fognak beváltatni. Budapest, 1920. évi junius hó 24-én. A m. Jár. pénzügyminisztérium. Hirdetmény. A magyar királyi postatakarékpénztár közhírré teszi, hogy 1920. évi junius hó 30-án 1.237.837.000'— korona (+ 20.000.000 K) értékű postatakarékpénztári jegy volt forgalomban. . Budapest, 1920. évi julius hó 1-én. Magyarirályi postatakarékpénztár. 419.986/9. 1920. H. M. szám. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi katonai reáliskolákban és a Ludovika Akadémiában az 1920—1921. tanév kezdetén betöltendő teljesen díjmentes államköltséges és fizetéses helyekre. I. A helyek neme és száma: A magyar királyi katonai nevelő- és képzőintézetekben folyó év október hó 1-ével részint teljesen díjmentes államköltséges, részint fizetéses helyek fognakközvetlenül a polgári nevelésből belépő ifjakkal betöltetni és pedig: a) A katonai álreáliskola I. és II. évfolyamában évfolyamonként 60., b) A katonai főreáliskolák I. évfolyamában 98 és c) A Ludovika Akadémia I. évfolyamában 20 hely. Alapítvásos helyek nem töltetnek be. A felvételt eszközlő intézetek állomáshelye csak később lesz meghatározva. A pályázók a férőhelyekhez mérten lehetőleg hozzátartozóiknak állandó lakhelyéhez legközelebb eső intézetbe osztatnak be. Jelenleg a következő nevelő- és képzőintézetek állanak fenn: a) a katonai alreáliskola Kőszegen, b) a katonai főreáliskolák Budapesten, Győrben, Nagykanizsán és Sopronban, c) a Ludovika Akadémia Budapesten. A felsorolt intézetek magasabb évfolyamaiba férőhelyek hiányában pályázók nem vehetők fel. Budapest, 1920 junius 28. 3—2 M. kir. honvédelmi minisztérium. 62.242/III. 1920. szám. Pályázati hirdetmény. A Nemzeti Színházi Orsz. Alap tulajdonát képező és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezelése alatt álló Nemzeti Színházi telek (Budapest, VIII., Rákóczi-ut 1—3. és Múzeum-körut 2. sz. 5294. és 5295. srszám; összesen 137560 m2) bérbeadására nyilvános pályázatot hirdetek a következő feltételek mellett: 1. A bérlet tárgyát a fentebb körülírt telek képezi, a régi épületből fenmaradt épületrésztől eltekintve. 2. A bérleti időtartama 1. évi augusztus hó 1-től 1922. évi augusztus hó 1-éig terjed. 3. Az ajánlattétel határideje f. évi julius hó 17-ike déli 12 óra. 4. Az ajánlatok lepecsételt borítékban a 3. pontban megadott határidőre a m. kir. vallás-és közoktatásügyi minisztérium építészeti és műszaki ügyosztályában (V., Báthory utca 12. sz. IV. em.) nyújtandók be. 5. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: a) a bérleti cél tüzetes megjelölését, b) az ideiglenes beépítés műszaki leírását és vázlatterveit 1.200 léptékben, c) a megajánlott évi bérösszeg nagyságát. 6. A bérleti időtartam a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter elhatározása esetén egy évvel meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltételeit a miniszter 1922. évi február hó 1-ig állapítja meg. A bérlet 1922. év után is évrőlévre meghosszabbítható mindenkor a bérlet lejáratát megelőző február hó elsejéig a miniszter által megállapítandó feltételek mellett. 7. A bérlet lejártával a telek mai állapotában adandó vissza a telektulajdonos Országos Alapnak. Ettől a kikötéstől csak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter külön engedélye mentheti fel a bérlőt. 8. A bérleti szerződéssel járó összes illetékek és költségek, valamint a bérlet tartama alatt a telken emelt épület vagy épületek adója, biztosítási díja, vízdíja és egyéb közüzemi díjai a bérlőt terhelik akként, hogy a bérbeadó alap a bérösszeget tisztán kapja meg. 9. A beérkezett ajánlatok közül a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter szabadon dönt. Budapest, 1920 junius hó 22-én. A vallás- és közoktatásügyi 3—2 m. kir. miniszter. Pályázat. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1920. évi junius hó 16-án 106.797/V. szám alatt kelt rendelete alapján.) A középiskolai tanárjelöltek számára Budapesten felállított Báró Eötvös József Collegiumban a jövő tanév elejére több fizető és állami javadalmazású helyre pályázat hirdettetik. Az állami javadalmazási collegiumi tagság lakás, teljes ellátás és esetleg készpénzbeli seany élvezetével jár; a félfizető collegiumi tag lakásos teljes ellátásért 1200, az egész fizető pedig 2400 K-t fizet tanévenként a collegium pénztárába. Közalkalmazottak, hadirokkantak és hadiözvegyek gyermekei és árvái, amennyiben vagyontalanok, ez összegek egy harmadrészét fizetik tartásdíj fejében, a pénzbeli segélyért az állami javadalmazású helyre felvett collegiumi tagok az első félév eredménye alapján külön folyamodnak. A collegiumi helyekre olyan jeles tanulók vétetnek fel, akik a most végződő tanévvel fejezik be középiskolai tanulmányaikat s a jövő tanévben lépnek az egyetemre. A sajátkezüleg irt folyamodványok a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézendők s a folyó évi julius hó 15-ig a Báró Eötvös József Collegium igazgatóságához (Budapest, I., Ménesi út 11.) küldendők be. A folyamodványhoz mellékelendők az V., VI., VII. és VIII. osztályokról szóló évi bizonyítványok, az érettségi bizonyítvány vagy annak hitelesített másolata, a születési okirat, a folyamodó vagy szüleinek vagyoni állapotáról szóló hivatalos bizonyítvány, végül orvosi bizonyítvány. A folyamodványban előadandó, hogy az illető jelölt milyen középiskolai szaktárgyakat kíván választani, továbbá milyen és mily fokú nyelvismeretekkel vagy pedig egyéb ismeretekkel bir. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium meghagyásából: Budapest, 1920. évi junius hó 18-án. A Báró Eötvös József Collegium 3—3 igazgatósága. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN, NEMHIVATALOS RÉSZE A honvédelmi miniszter Lipóczi Sándor Kecskemét th. város közélelmezési hivatala tisztviselőjének azért, mert a Kecskemét t. város anyagraktárában őrzött német hadseregbeli mintegy félmillió korona értékű katonai műszaki anyagot a vörös, később pedig a megszálló román csapatok elöl elrejtette és a nemzeti hadsereg számára megmentette, köszönetét és legteljesebb elismerését fejezte ki.