Budapesti Közlöny, 1920. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
1920-11-25 / 271. szám
Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20 - 21. Kiadóhivatal: krt., Rározi-út 54. Alhimpum-épület. Telefon: József 13—91. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: kt es5 10 szóért f K 80 f.* minden további 10 vagy kevesebb szóért 00 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint ív* Az iktatandó hirdetmények dija előlegesen küldendő be. Maflán hirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva i K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény.Vas Budapest, 1920. 271. szám. Csütörtök, november 25. Előfizetési árak: Egész évre ................... .00 korona. Félévre......................... ISO korona. Negyedévre ................. korona. Egyes szám ára ........... 2 korona. •o A pécsi kir. ítélőtábla elnöke dr. Weber Elek pécsi kir. járásbirósági joggyakornokot eddigi ,ideiglenesen viselt állásában megerősítette. HIVATALOS RÉSZ. A kir. földmivelésügyi miniszter elterjesztésére Schaupner András segédhivatali igazgatónak saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából — sok évi buzgó szolgálata elismeréséül — a segédhivatali főigazgatói címet adományozom. Kelt Budapesten, 1920. évi november hó 2. napján. Horthy s k. Szabó István s. k. A * kereskedelemügyi m. kir. miniszter dr. . Schlich István miniszteri titkárt, Felsmann József miniszteri osztálytanácsost, Fiola Géza műszaki tanácsost, dr. Girardi István miniszteri titkárt és dr. Kerékgyártó György műszaki tanácsost,továbbá a m. kir. pénzügyminiszter képviseletében dr. Krúdy Andor, jogügyi főtanácsost és dr. Kovács Dezső jogügyi tanácsost a volt Országos Lakásbiztosság felszámoló bizottságának tagjává nevezte ki és ez utóbb nevezetteketegyben megbizta a bizottság kebelében alakítandó hármas tanácsok elnökhelyettesi teendőivel. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter dr. Schlich István miniszteri titkárt a volt Országos Bútorelosztó hivatalt felszámoló bizottságban viselt tagsági tiszte alól felmentette és dr. Halász Tibor miniszteri fogalmazót ugyanezen bizottság tagjává nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.704/1920. K. M. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Zsirkebányák r.-t. budapesti bej. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1921. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.940/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rémületével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Eaüzem r.-t. budapesti bei cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi április hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.984/1920. K. M. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919., "U E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Üzemgazdasági r.-t. budapesti bef. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 76.02. 1920. K. M. sz. a. kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. sz. a. kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Franklin társulat magyar irodalmi és könyvnyomda r.-t. budapesti bel. cég az 1918/1919. és 1919/1920. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi november hó 30-ig elhalaszthassa. A magyar kir. közélelmezési miniszter 79.012/1820. számú rendelete az 1920. évi termésű burgonya szállásának sza bályozása tárgyában. Hivatali elődöm folyó évi június hó 21-én 40.100/1920. I/c. számú rendeletének II. bekezdését olyképen módosítom, hogy a zárolt területről mindennemű burgonyaszállítmány, tehát a 3 g-t meg nem haladó burgonyaszállítmány is csak szállítási igazolványnyal eszközölhető. A minisztertanács felhatalmazásával a m kir. minisztériumnak folyó évi június hó 29-én 6.142. és az ezt módosító folyóékt november hó 21-én 79.001/1920. szám alatt kelt rendelettel zár alá helyezett nyírségi burgonya területről kizárólag saját háztartási célokra szolgáló, saját termésű, vagy rokonoktól ingyen ajándékba kapott burgonya szállítható, mely burgallyaszálítmányok szállításához szükséges szállítási igazolványt a feladó állomásra illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság adja ki. Budapest, 1920. évi november hó 23-án. Dr. Vass József s. k. A m. kir. igazgagyminiszternek 44.341. 1920. I. I. szásm rendelete a jövedelemadónak és a vagyonadónak — jogerős kivetése előtt szükséges — jelzálogi biztosítása tárgyában. A m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértve tudomásulvétel és miheztartás végett a telekkönyvi hatóságokkal a következőket közlöm: A több egyenes adóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1920: XXIII. tc. 29. és 66. §-a akként rendelkezik, hogy ha a jövedelemadó vagy a vagyonadó beszedése a kir. pénzügyigazgatóság (Budapesten a kir. adófelügyelő) megítélése szerint veszélyben forog, az a törvényben szabályozott rendes adókivetés bevárása nélkül köteles a jövedelemadónak és a vagyonadónak kivetése és biztosítása iránt is sorokon kívül intézkedni. Ugyancsak a hivatkozott törvényszakaszok értelmében a pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) megkeresésére a biztosítandó összeg a fél ingatlanain a telekkönyvi hatóság által a veszély igazolása nélkül jelzálogilag biztosítható, az ingatlanvégrehajtás elrendelésének azonban mindaddig nincs helye, amíg a jövedelemadó vagy a vagyonadó jogerősen kivetve nincsen. A pénzügyigazgatóságnak (az adófelügyelőnek) ilyen megkeresése alapján a telekkönyvi hatóság a kir. kincstár számszerűleg közölt követelésének a telekkönyvszerűen megjelölt ingatlanon biztosítása céljából a telekkönyvi rendtartás 93. §-a értelmében intézkedik a jelzálogjog előjegyzése iránt. Az előjegyzett jelzálogjog igazolására (telekkönyvi rendtartás 102. §-ának 1. bekezdése) a jövedelemadó vagy a vagyonadó megállapítására hivatott hatóságnak (1920:XXIII. t.-c. 18., 23. és 58. §-a) az adó megállapítására vonatkozó jogerős határozata szolgál. Budapest, 1920. évi november hó 23-án. Dr. Tomcsányi Vilmos Pál s. k., m. kir. igazságügy-miniszter. A m. kir. pénzügyminisztérium 107.000. 1820. számra rendelete a használhatatlanná vált vagy sérült 1919 évi 20, 10 és 5 koronás postatakarékpénztári pénzjegyek kicserélése, illetőleg részleges megtérítése tárgyában. 1. §. A magyar postatakarékpénztárnak 1919 junius 15-ről és 1919 augusztus 9-ről keltezett 20 koronás pénzjegyei, 1919 junius 15-ről és 1919 augusztus 9-éről keltezett 10 koronás pénzjegyei, valamint 1919 május 15-től keltezett 5 koronás pénzjegyet, amennyiben azok az általános forgalomra használhatatlanná válnak vagy megsérülnek, a m kir. állampénztárak, valamint a m. kir. postatakarékpénztár budapesti főpénztára által az alábbi szakaszokban foglalt rendelkezések szerint kicseréltetnek, illetőleg beváltatnak. 2. §. A közönséges kopás folytán használhatatlanná vált, de minden részükben teljes pénzjegyek, amennyiben azoknak valódisága felől kétség nem forog fenn, teljes névértékükben kicserélendők. 3. §. Oly pénzjegyek, amelyeknek állapotából kitűnik, hogy azok szándékosan lettek megváltoztatva (folyadékkal leöntött, befestett, felülírt, felülnyomtatott vagy külsőleg máskép eltorzított pénzjegyek) az állami pénztárak és hivatalok által fizetés gyanánt el nem fogadhatók, sem ki nem cseréltethetnek, hanem ezek által a valódiság megállapítása, illetőleg a kicserélés engedélyezése tekintetében leendő határozathozatal végett fk m. kir. központi állampénztár útján a pénzügyminisztériumnak küldendők be. Az ily pénzjegyek kicseréléséért darabonként 1 K előállítási és kezelési költség térítendő meg a fél által, amely költség ne kicserélt öszszegből levonásba hozatik. Sérült pénzjegyek, amelyeken a rajz, az írásmező vagy a szél egyes részei hiányoznak, csak azzal az összeggel váltatnak be, amely azoknak sértetlen részeire esik. Pénzjegyek, amelyek akként vannak megsérülve, hogy csak a jegynek egyik oldalán hiányoznak az összképnek egyes részei, úgy kezelendők, mintha ezen részek a pénzjegy mindkét oldalán hiányoznának. 5. §: A sérült pénzjegyekért járó megtérítési összeg megállapítása céljából a pénzjegyek 100 egyenlő mezőre osztatnak fel. A pénzjegyeknek ezen mezőkre való osztása oly hálózat alkalmazása által történik, amelynek nagysága az illető pénzjegy alakjának teljesen megfelel. E hálózat vízszintesen és függélyesen húzott vonalak által tíz egyenlő magasságú és tíz egyenlő szélességű körre van osztva, arai által 100 egyenlő nagyságú négyszögmező képeztetik. Minden egyes mező a 20 koronás pénzjegyeknél 147 milliméter széles és 9 milliméter magas, a 10 koronás pénzjegyeknél 14'2 milliméter széles és 8'8 milliméter magas, az 5 koronás pénzjegyeknél 13 milliméter széles és 8 milliméter magas. 6 §• Mindegyik négyszögmező, amelyet a hálózatra illesztett pénzjegy legalább felaránzhat nana f«n»!