Budapesti Közlöny, 1920. december (54. évfolyam, 276-300. szám)

1920-12-01 / 276. szám

4 folytán alperestől 1920. évi Julius hó 16-án lefog­lalt­­ és 10500 koronára becsült ingóságokra a buda­pesti központi kir. járásbíróság fenti számú vég­zésével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. t.-c. 20. §-a alapján a fenti számú jegyzőkönyvben zálogjogot szerzett összes foglaltatok javára is elrendel­tetik, alperes lakásán Budapesten, V. ker., Csanády­­utca 7. sz. házban leendő megtartására határidőül 1920. évi december hó 16. napjának déli 12 órája tűzetik ki, mikor a biróilag lefoglalt bútorok, gépek és egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzüzetés mellett, esetleg bocsáron alul is eladatnak. Budapest, 1920. évi november hó 28. napján. Pongrácz Olivér, kir. bír. végrehajtó. " 11579 1—1 Árverés: 47519/1920. szám. A miskolczi m. kir. pénz­­ügyigazgatóság ezennel közhírré teszi, hogy Miskolczi tjf. városban a boritai és husf­ogyasztási adók besze­dési joga az 1921. évi január hó 1-tól 1921. évi decem­ber 31-ig és a kölcsönös felmondás fentartására eset­leg az 1922. évre is nyilvános szóbeli vagy írásbeli árverés utján haszonbérbe fog adatni. Kikiáltási ár a boritai adóra nézve évi 142471 K 98 f., a húsfogyasztási adóra nézve évi 41865 K 56 f, összesen 184337 kor. 54 fü­l. Ezen összegen felül köte­les a bérlő az 1887. évi XLVII. t.-c. által megállapitott árszabás szerinti régi állami borfogyasztási adónak 20%-át, a húsfogyasztási adónak 25%-át tevő városi bor- és húsfogyasztási adópótlékot is fizetni, melyek­nek számszerinti összege a fizetési ívben fog a bérlő­vel közöltetni. Az árverés a kir. pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségében (I. em. 5. sz.) f. évi december hó 10-ik napján délelőtt 10 órakor fog megtartatni. Az árverésen résztvenni kívánók a kiváltási ár 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképes értékpapí­rokban bánatpénz gyanánt az árverés megkezdése előtt letenni tartoznak. Írásbeli ajánlatok Szintén elfogadtatnak, ha föntebb meghatározott bánatpénzzel láttatnak el. Az írásbeli ajánlat, mely 5 koronás hólyoggal látandó el, következőleg szerkesztendő: Én alulírott a borital- és husfogyasztási adónak Miskolcz Ijf. város területén való beszedését 1921 január 1-től 1922 december 31-ig terjedő időre és pedig a boritaladó beszedési jogáért évi ............ K-t, a húsfogyasztási adó beszedési jogáért évi ............ K-t, összesen évi ............. K-t ajánlok fel bérösszeg gya­nánt, azzal a ki­jelentéssel, hogy“ az ezen összegeknek megfelelő városi bor- és húsfogyasztási adópótlékokat fizetni köteles leszek és hogy az árverési és bérleti feltételeket ismerem, azoknak magamat mindenben alávetem s ezen ajánlatomért az idezárt ......... kor. ... ... fillérből álló bánatpénzzel kereskedem. Kell ............................... ..... Bővebb felvilágosítások alulírott kir. pénzügyigaz­gatóságnál szereszketők­. Miskolcz, 1920. november 20. M. kir. miskolczi pénzü­gyigazgatóság. *1849 1 — 1 F­elhívások» Felhívás. P. I. 31424/7. 1920. szám. A budapesti kir. törvényszék (dr. Waigandt Antal győri ügyvéd által képviselt Márkus Kornél csóti (fogolytábor­ kath. gyógy­szertár) lakos folyamodó kérelme folytán az 19­14. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Zimmermann Friderika volt budapesti lakost, hogy férjével Márkus Kornéllal az 1902. évi november hó 10. napján a budapesti VII. kerületi m. kir. állami anya­könyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdet­ménynek a hivatalos hírlapban történt másodszori beikta­tását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete követ­keztében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr.­­Czeijda-Pommersh­eim László ügyvéd budapesti (VIII., Baross­ utca 77.) lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Budapest, 1920. évi október hó 0. napján. A budapesti kir. törvényszék. 11530 2—2 Felhívás: I. P. 41070/1. 1920. sz. A budapesti kir. tör­vényszék dr. Szőke Gyula­­y budapesti ügyvéd által képviselt Kellő Veronika budapesti (V. ker., Csáky­ utca 49.) lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeret­len helyen tartózkodó Tomka Gyula volt budapesti (VII., Elemér­ utca 32. szám) lakost, hogy feleségével julius hó 16. napján a budapesti VI. ker. állami anya­­könyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközös­­séget a jelen­tk­etménynek a hivatalos hírlapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házas­ság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó hülyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Kazay László budapesti ügyvéd (Főherceg Sándor-utca 32. sz.) lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt kép­viselni. Budapest, 1920. évi november hó 15. napján. A budapesti kir. törvényszék. *1845 2—2 elhívás. 3456/1920. szám. Ismeretlen helyen tar­tózkodó Kovács Lajos gyönki izraelita elemi iskolai tanítót a 73776/1907 számú V. K. M. rendelettel kiadott fegyelmi szabályzat 88. §-a alapján ezennel felhívjuk, hogy ezen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben való harmadszori megjelenésétől számított 1 (egy) hónap mitiva közigazgatási bizottságunknál okvetlenül jelen­jék meg. Meg nem jelenés esetén állásáról lemon­dottnak fog tekintetni. Szeks­zárd, 1920. évi október hó 7. napján. Dr. Klein Antal főispán, a közigazgatási bizottság elnöke. *1650 3-2 Budapesti Közlöny 1920 deczember 1 Felhívás: 2334/kb. 1920. szám. A 73776/1907. szám. vkmi rendelettel kiadott fegyelmi szabályzat 88. sza­kasza értelmében felhívjuk az ismeretlen helyen tar­tózkodó Kecskeméti Józsefet, a dunaszentgyürgyi rof. elemi iskolához beosztott volt drávacsepelji menekült rof. elemi iskolai tanítót, hogy ezen felhívásnak a Budapesti Közlönyben való harmadszori megjelenésé­től számított egy hó alatt Tolna vármegye közigazga­tási bizottságánál okvetlenül jelentkezzék. Meg nem jelenés esetén állása végleg elhagyottnak fog tekin­tetni. Szekszárd, 1920 augusztus 28. Dr. Klein Antal,­­zóispán-kormány­biztos, elnök. *1394­3—3 Felhívás, ad. 2449/1920. kb. szám. Az 1907. évi 7377­ 5. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rende­lettől kiadott fegyelmi szabályzat 88. §-a alapján Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási bizottsága nevében felhívom az állásától felfüggesztett és isme­retlen helyen tartózkodó Fürdös Zoltán soltvadkerti ref. elemi iskolai tanítót, hogy a törvényes következ­­m­ények terhe alatt vagy szevaélyesen jelentkezzék haladéktalanul állomáshelyén és azt hozzám is jelentse be, vagy tartózkodási helyének pontos címét hozzám azonnal küldje be. Budapest, 1920. évi augusztus hó 10. napján. Dr. Proszly Elemér, tb. kormánybiztos­­főispán, elnök. *1395­3—3 Felhívás: 14022/16. 1920. sz. Az ismeretlen helyen tartózkodó Nemessányi Gyula posta- és távirdatitkárt felhívom, hogy ezen felhívás harmadszori közzétételé­től számítandó 15 napon belül a posta- és távir­da­­vezérigazgatóság személyzeti ügyosztályának vezetőjé­nél (Buda­pest, II., Albrecht­ ut 3.) jelentkezzék, mert ellenkező esetben oly elbánás alá kerül, mintha állá­sáról önként mondott volna le. — Budapest, 1920. évi november hó 25-én. Kereskedelemügyi magyar királyi miniszter. *1851­3—1 Felhívás: 5548/1920. sz. Felhívótt az ismeretlen he­lyen tartózkodó Mohlován István családi felügyelőt, hogy az ellene indított fegyelmi eljárásban való ki­hallgatás végett hivatalomban, jelen felhívás harmad­szori közzétételétől számított 15 napon belül annál is inkább jelentkezzék, mert ellenkező esetben fegyelmi ügyében távollétében fogok határozatot hozni. Aszód, 1920 november 27. Az aszódi m. kir. állami fiúnevelő otthon igazgatósága. *1852 3—1 Felhirfc). 4839/1920. kbr. szám. Az 1907. évi 73776. számú m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettől kiadott fegyelmi szabályzat 88. §-ában fog­laltak alapján Pest-Pius-Solt-Kiskun vármegye köz­­igazgatási bizottsága nevében ismételten felhívom az állásától felfüggesztett és ismeretlen helyen tartóz­kodó Böszörményi István orgoványi állami elemi iskolai igazgatótanítót, hogy a törvényes következmények terhe alatt vagy személyesen jelentkezzék állomáshelyén, vagy tartózkodási helyét és pontos elmét hozzám azonnal írásban jelentse be, mert elleneseiben arra fog tekin­tetni, mint aki állását végleg elhagyta. Budapest, 1920 november 23. Proszly, főispán mint elnök. *1853 3—1 Gondnokságok. Gondnokság. P. 2582/2. 1920. szám. A győri kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Gurin János 25 éves, sárisápi születésű, r. kath. vallásu, nős, földműves, sárisápi lakost az 1920. évi október hó 23. napján jogerőre emelkedett P. 2582/1920. szám­i végzésével az 1877: XX. t­c. 28. §-ának b) pontja alapján gond­nokság alá helyezte. Győr, 1920. évi november hó 12. napján. A győri kir. törvényszék. 11581 1—1 Hirdetmények. Hirdetnény. 3777/1920. tk. szám. Alsószelcste, Felsó­­szelcste,, Jóssa és Ölbö községeknek telekkönyvi betétei az 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-c. értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886. évi XXIX. t.-cikk 15. és 17. §-ai alapján — ideértve a §-oknak az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 5. és 6. §-aiban és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. §. a) pontjában foglalt kiegészitéseit is — valamint az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegy­­zések érvénytelenségét kimutathatják, evogból törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886. évi XXIX t.-c. 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 15. §-a alapján mellőzését megtámadni kívánják, progból keresetü­ket hat hónap alatt, vagyis az 1921. évi május hó 1-ső napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az azon meg nem hosszabbítható záros határidő eltolta után indított törlési kereset annak a harmadik személy­nek, aki időközben nyilván könyvi jogot szerzett, hát­rányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886 : XXIX. t.-c. 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészí­téseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak. Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1921. évi május hó 1-ső napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtják be, mert ezen meg nem hosszab­bítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körül­írt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889 : XXXVIII. t.-c. 16. §-a alapján történt bejegy­zését sérelmesnek találják — e tekintetben felszólalá­sukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatóság­hoz hat hónap alatt, vagyis 1921. évi május hó 1. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után a betétek tartalmát csak a törvény rendes útján és csak az idő­­közben nyilván könyvi jogokat szerzett harmadik sze­mélyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a beté­tek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okira­tokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszer­smind egyszerű másolatokat is csatoltak vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Sárvár, 1920. évi november hó 19. napján. A sárvári kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság. *1837 3—3 Hirdetmény. Pk. IV. 184509/6. 1920. szám. A buda­pesti központi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy özv. Endrey Aladárné szül. Szűcs Mária budapesti lakos a Budapesten 1920. évi április hó 16. napján, végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt özv. Angyal Sámuelné szül. Szűcs Judit volt budapesti lakos után maradt örökség tárgyára, jelesül: ingóságok a leltár szerint 20875 korona­ őrükben, továbbá­ követelésben 12000 korona, vagyis a hagyaték értéke 32875 korona, melyre örökösödési bizonyítvány kiadását kérte. A kir. járásbíróság az 1894: XVI. t.-c. 100. §-a értelmében felhívja mindazokat, akik a fent megjelölt hagyatékra mint örökösök, kötelesrászra jogosítottak vagy utóörökösök igényt támasztanak, hogy igényeiket e hirdetménynek a Budapesti Közlönyben közzététele napját követő naptól számított 45 nap alatt a kir. járásbíróságnál jelentsék be, mert ellenkező esetben: a kir. járásbíróság az örökösödési bizonyitvány kiadá­sát a kérvény alapján fogja elrendelni. Budapest, 1920. évi november hó 14. napján. A budapesti központi kir. járásbíróság. 11550 1—1 Hirdetmény. Pk. IV. 193848/1.1920. sz. A kir. járás­bíróság az 1894: XVI. t.-c. 115. §-a alapján felhivja mindazokat, akik Budapesten 1919 szeptember hó 4. vég­rendelet és tudvalevő törvényes örökösök hátrahagyása nélkül elhalt Torok János budapesti volt lakosnak a ha­gyatéki foltár szerint 1967 , 09 fillér értékű ingó hagyatékára öröklési igényt tartanak, a Budapesti Közlönyben közzététele napját követő naptól számított egy évi határidő alatt ennél a királyi járásbíróság­nál jelentkezzenek vagy igényeiket jelentsék be, mert ellenkező esetben a kir. járásbiróság a hagyatékot az 1894: XVI. t.-c. 116. §-ának második bekezdése értel­mében a m­. kir. államkincstárnak fogja átadni. Buda­pest, 1920 szeptember 10-én. A budapesti központi kir. járásbiróság. 11551 1—1 Kirilstminy. Pk. IV. 189982/25. 1917. sz. A budapesti központi kir. járásbiróság az 1894 : XVI. t.-c. 108. §-a alapján felhivja mindazokat a magyar állampolgárokat, valamint az országban tartózkodó azokat a külföldie­­ket, akik az 1917. évi julius hó 14. napján Budapesten végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt De Billy Mária Bah­any (Francziaország) illetőségű francia állampol­­gárfi, volt budapesti lakos ingó hagyatékára akár örök­lési jogon alapuló, akár másnemű magánjogi igényt tá­masztanak, hogy igényeiket ennek a hirdetménynek a hivatalos lapban közzététele napjától számított 45 nap alatt jelentsék be, mert a később bejolentott igények nem fogják akadályozni a hagyaték kiadását a kül­földi hatóság vagy az ennek határozatával igazolt személy részére. Budapest, 1920. évi október hó 31-én. A budapesti központi kir. járásbiróság. • 11552 1—1 l­üirdetmén iy. 9688/1920. tk. szám. A budapesti I—III. kerületi királyi járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a budapesti egyesített városi vas­utak budapest—budafoki vonalának 11-ik vágánya részére kisajátított birtokt­er­ületökről elkészített összorrás, tér­kép és egyéni kimutatás hitelesítésére a következő határnapok tűzettek ki, úgymint: Budapest székesfővá­rosra nézve 1920. évi december hó 20. napjának dél­előtti 10 órája a Budapest—Gellért-téri végállomásra. Értesíti az érdekelteket, hogy azok, kiknek a kisa­játítás térfogat, valamint a birtokösszeírásokba beveze­tett szolgalmak vagy jogosultságok ellen kifogásaik vannak, erre vonatkozó észrevételeiket a fentebbi határnapon a hitelesítő, bizottságnak előterjeszthetik. Azokat pedig, kiknek a kisajátított területekért járó s az egyéni kimutatásban kitüntetett kártalanítási vagy kisajátítási összeg mennyiségére nézve vannak ellen­vetéseik, vagy akik ezen összegekre bármilyen cím­en igényt tartanak, fölhívja, hogy ellenvetéseiket s ille­tőleg igényeiket ezen telekkönyvi hatósághoz 1920. évi december, hó 31-ig annál bizonyosabban jelentsék be, mert a bíróság, tekintet nélkül a később jelentkezők észrevételeire és igényeire, a kisajátítási és kártala­nítási összeget az egyéni kimutatás adatainak meg­felelően fogja kiutalni, a kisajátított területekre be­­kebelezott vagy felülkobolozott terheknek törlését pedig hivatalból fogja elrendelni. Az egyéni kimutatás, térkép és birtokösszeirás a telekhivatalban felek által megtekinthető. Kelt Buda­pesten, 1920 november 17. A budapesti központi kir. járásbiróság. *1854 1 — 1 Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. 2. P. 41698/1. 1920. sz. A buda­pesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Hollinger Károlyné szül. Weisz Szabina budapesti lakos részéről az 1911:1. t.-c. 748. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag a Piave-i ütközetben 1918 június hó 4. napján délelőtt 10—11 óra között elesett Heisin­­ger Károly volt budapesti lakos hottnaknyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Juhász Dénes budapesti (V., Fálk Miksa­ u. 3) lakost rendelte ki. Felhívja a kir. törvényszék az eltüntet és mind­azokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöljék azo-

Next