Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
8. §. A hadi váltságot és a pénzbírságot — e katonai vonatkozású kérdések tisztázása után, amelyeknek elbírálása a katonai parancsnokságok és végső fokon a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik —elsőfokon Budapesten az adófelügyelő, másutt a pénzügyigazgatóság állapítja meg. Az elsőfokú határozat ellen, kézbesítésétől számítva, 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságainak határozata ellen mind az államkincstár kép- viselője, mind pedig a hadiváltságköteles panas- szal fordulhat a m. tzr. közigazgatási bírósághoz. 9. §. A hadiváltságot két egyenlő részletben kell fizetni. Az első részlet az elsőfokú kivetésre vonatkozó értesítés kézbesítésétől számított háromhónapon belül, a második részlet pedig az értesítéstől számított hat hónap múlva esedékes. Méltánylást érdemlő kivételes esetekben fizetési halasztásnak van helye, amelyet Budapesten az adófelügyelő, másutt a pénzügyigazgatóság legfeljebb félévre terjedő időre adhat. A fizetési halasztás ügyében az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a pénzügyminiszterhez, aki féléven túl terjedő időre is engedélyezhet fizetési halasztást. 10. §: A hadiváltság és a pénzbírság biztosítása, behajtása és a késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó törvényeket és szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal a hozzáadással, hogy akitől a hadiváltság behajthatatlannak mutatkozik, a megfelelő pénzbeli értékű közmunka végzésére kötelezhető. • A törvényhozás felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a hadiváltság egyenértékeként végzendő közmunkák miként való teljesítését a kereskedelmi miniszterrel egyetértően szabályozza. 11. §. A hadiváltság fejében befolyó összegekből az állami költségvetésben a hadirokkantak, a hadiözvegyek és a hadiárvák segítségére beállítandó kiadások fedezetére szolgáló alapot kell létesíteni. Ennek az alaknak és kamatjainak felhasználásáról az állami költségvetésben kell rendelkezni. A hadiváltság után állami és helyhatósági adó vagy pótadó ki nem vethető. A hadiváltságot a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának és hadinyereségadójának (nyereségtöbbletadójának), úgyszintén egyéb vállalatok és haszonhajtó foglalkozások III. osztályú kereseti adójának, illetve bányaadójának kivetésénél az üzleti eredményből levonni nem lehet. 12. §. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és azt a pénzügyi és honvédelmi miniszterek hajtják végre az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszonegyedik évi március hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Hankiss János áll. főreáliskolai r. és egyetemi magántanárt a debreczeni középiskolai tanárvizsgáló bizottságnál a francia nyelvre és irodalomra az 1919/20. tanévtől számítandó öt évi időszak tartamára vizsgáló bizottsági taggá kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Huszár Andoriné alapítványi hölgy, miniszteri meghatalmazottat a selyemtenyésztés fejlesztése érdekében kifejtett munkásságának elismerése mellett a Szekszárdi Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség vezetése alól felmentette s a felügyelőség vezetésével ideiglenesen Eszterhay Jenő miniszteri tanácsost bízta meg. Weisz Nándor (Ferdinánd) debreczeni születésű és illetőségű, budapesti lakos, könyvkötősegéd saját, valamint Margit és Nándor nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Fehér* névre Budapest* Közlöny kért átváltoztatása az 1920. évi 80 443/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Cseh János bátori születésű, hevesaranyosi illetőségű és lakos, földmives saját, valamint Antal, Gábor és Margit nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Bárdosi hévre kért átváltoztatása az 1921 évi 8.007/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1920. évi május hó 29-én kelt 28.726. számú rendeletének Blah Szelinka orvostanhallgatónak a magyar egyetemekről való kizárására vonatkozó részét a budapesti kir. magyar tudományegyetemi tanács újabb javaslata alapján hatályon kívül helyezte. A m. k kir. pénzügyminiszternek a kereskedelemügyi m. kir. miniszterrel egyetértőig kiadott 1921. évi 23.773. számú rendeletere—........ az adóellenőrzési célokra alkalmazható szeszmérőgépek vizsgálati díja, a vizsgálatot tanúsító igazolványok másodlatának kiállítása és a szeszmérőgépek hivatalos zár alá vétele tárgyában. Az adóellenőrzési célokra alkalmazható szeszmérőgépek vizsgálati díja, a vizsgálatot tanúsító igazolvány másodlatának kiállítása és a vizsgálat alá vett szeszmérőgépek hivatalos zár alá vétele tárgyában a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértően a következőket rendelem: 1. A szeszmérőgépek vizsgálati díját 1920. évi december hó 1-től számítandó hatálylyal a következőképen állapítom meg: A szeszmérőgép teljes vizsgálati díja a hozzátartozó összes segédkészülékekkel együtt 100 K a külön vizsgálatra bemutatott maximál hőmérő vizsgálati díja................ 20 K a külön vizsgálatra bemutatott számláló készülék vizsgálati díja ............ 15 K 2. A szeszmérőgépek vizsgálatáról az e tekintetben érvényben levő szabályok szerint vizsgálati igazolványt kell kiállítani. Amennyiben ez az igazolvány elvesz vagy más módon megsemmisül, arról másodlat kiállítása kérelmezhető. A másodlat kiállítása iránt a kellően felbélyegzett kérvényt az illetékes m. kir. pénzügy igazgatóságnál kell benyújtani és egyidejűleg a pénzügy-igazgatóságnál benyújtott kérvényre hivatkozással a másodlat kiállítási díja fejében a m. kir. központi mértékügyi intézet házi pénztárába 20 azaz húsz koronát kell beküldeni. A pénzügyigazgatóság a nála benyújtott kérvény alapján megállapítja, hogy a kérdéses szeszmérőgépre vonatkozó vizsgálati igazolvány a szeszmérőgép használatbavételekor rendelkezésre állott-e, továbbá hogy szeszmérőgép azóta szakadatlanul hivatalos zár alatt volt-e, végül hogy szeszmérőgép vizsgálati igazolványa mikor és mily módon veszett el, illetve semmisült meg. A megállapítás eredményét a pénzügy igazgatóság a kérvényre rávezeti és az ekképen záradékolt kérvényt a m. kir. központi mértékügyi intézetnek megküldi. A m. kir. központi mértékügyi intézet az igazolvány másodlatát a rendelkezésre álló adatok alapján kiállítja, arra az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságnak a kérvényben foglalt nyilatkozatát, valamint e nyilatkozat keltét és számát rávezeti és az igazolványra ásodatot a félhet leendő kézbesítés végett az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságnak megküldi. 3. A szeszmérőgépet a m. kir. mértékügyi intézet közegei által a megvizsgálást tanúsító bélyeggel történt ellátása után a megvizsgálásnál közreműködő pénzügyi közeg a gépszekrény fedélzárán, valamint a szekrény ajtócskáin alkalmazott ólomzárak útján hivatalos zár alá veszi. A szeszmérőgép vizsgálati igazolványának szövegében azt is fel kell tüntetni, hogy a megvizsgálásnál közreműködő pénzügyi közeg a gépszekrény fedélzárának, valamint a szekrény ajtócskáinak zár alá helyezésénél milyen jelű ólompecsételőt használt. Egyébként az adóellenőrzési célokra alkalmazható szeszmérőgépek leírására és azoknak alkalmazására vonatkozólag érvényben levő szabályok továbbra is érvényben maradnak. .leienereidez azonnal életbelép. .Budapest, 1921. évi március hó 2t1-án. M. kir. pénzügyminiszter. Hirdetmény. Értékpapír forgalmi adónak ■ készpénzben való lerovása. Az 1900. évi XI. t.-c. és az annak végrehajtása iránt az 1900. évi 1 881. P. M. szám alatt kiadott utasítás 33. §-a alapján Grosa Imre banküzlet budapesti (Tőzsdepalota) cég engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett értékpapirforgalmi ügyletektől az 1920. évi XXIV. t.-c. 44. §-a értelmében járó értékpapirforgalmi adót a vonatkozó lajstromkivonatainak beterjesztése mellett minden hónap 1-ét követő 14 napon belül az illetékes budapesti IX. kerületi m. kir. állampénztárnál készpénzben fizethesse le. Budapest, 1921. évi március hó 31-én. M. kir. pénzügyminisztérium. 5 A m. kir. belügyminiszter 21.76§/díja. 1921. B. I. számú kölTERIUM*“ Valamennyi vármegye első tisztviselőjének, valamennyi m. kir. államrendőrség kerületi főkapitányának és a fővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányának. A mozgófényképüzemről szóló 8.454/1920. M. E. sz. rendeletben nyert felhatalMaRIS" alapján az e rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 68.800/1920. B. M. sz. rendelet kiegészítése, illetve módosításaképen a következőket rendelem : 1. §. A 68.800/1920. B. M. számú rendelet 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: Kötelesek a mozgófényképüzemek engedélyesei: a) a m. kir. belügyminiszter által meghatározandó jótékonycélokra havonként egy-egy külön előadást "tartani, mely előállásokból befolyó tiszta jövedelmet teljes összegében az esetenként megjelölt jótékonycélra kell fordítani; ezeken az előadásokon csakis a filmtanács által kijelölt hazafias és nemzetnevelő mozgóképek mutathatók be; b) havonta két műsor keretében az ezen műsorokkal megtartott minden egyes előadáson a vallás- és közoktatásügyi miniszter által e célra kijelölt és saját költségükön beszerző, fias és nemzetnevelős filmeket minden ellenszolgáltatásra való igény nélkül legalább egy héten keresztül bemutatni;e) helyiségeiket, felszereléseiket és személyzetüket minden hét egy hétköznapjának délelőttjén ifjúsági hazafias, ismeretterjesztő előadások céljaira a vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendelkezésére bocsátani, az ezen előadások alkalmával felmerülő, szigorúan vett üzemi önköltségük (fűtés, világítás, személyzet) megtérítése ellenében; d) mindezeken kívül az engedélyes jogi személyek kötelesek minden vasarrngpéldűttjén 11 órától, tehát istentisztelet után — saját költségükön — hazafias irányú ismeretterjesztő ifjúsági és munkás ingyenes ,szabad előadásokat tartani. A legutóbb említett előadások a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértő irányítása mellett tartandók. 2. §. A nyereségre alakult mozgófényképvállalatokkal szemben a 8.454/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-ában megállapított közérdekű jelleg biztosítása végett az engedélyokiratba egyéb közérdekű, illetve közcélt szolgáló kikötések is felvehetők az engedély bontófeltételéül. 3. §. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. Budapest, 1921. évi március hó 12-én. Tomcsányi s. k. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 61.270/1921. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Baróti szeszfinomitó, cognac- és likőrgyár r.-t. budapesti bej. cég az 1919/20. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi augusztus hó 31-ig elhalaszthassa. Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter. 80.262/1. A. 1921. szám. Engedélyokirat. A közutakról és vámokról, szóló 1890. évi I. törvénycikk 81., 86. és 90. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Gyöngyös rend. tan. város részére a jelen Engedélyokirathoz tartozó helyszínrajzban feltüntetett,a műszaki leírásban és vámtárgykimutatásban részletesen körülírt közutak, utcák és terek, valamint a helyszínrajzon.