Budapesti Közlöny, 1921. május (55. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: . Vili Rákóczi-út 54. sz. Athenacara-épület. Telefon: József 13—91. /J? ^..0 f . Budapest, 1921. 97. szám. Csütörtök, május 5. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva«10°/« engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküli Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. » »»16» » 6» » » » további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ..................... 4 » HIVATALOS KÉSZ. 1921. ÉVI XIV. TÖRVÉNYCIKK* a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1921. évi május hó 5. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: Az osztrák-magyar bank szabadalmának megszűnése és a bank által kibocsátott jegyeknek a trianoni békeszerződés szerint szükséges kicserélése folytán avégből, hogy a rendes pénzforgalom fennakadást ne szenvedjen, addig is, míg a magyar nemzeti jegybank felállítása iránt az intézkedések megtehetők lesznek, a következők rendeltetnek : FEJEZET. Államjegyek. 1. §. Pénzjegyek kibocsátását a törvényhozástovábbi intézkedéséig az állam kizárólag magának tartja fenn. I 2.§. Az Osztrák-magyar bank jegyforgalmának az a része, amely a békeszerződés szerint Magyarországjegyforgalmának meg fog felelni, ugyanoly bérértékű, koronára szóló államjegyekkel "cserélendő ki. E szempontból az említett jegyforgalomhoz számít az az összeg is, amely az Osztrákmagyar bank üzleteinek átvételéből folyólag vállalt kötelezettségek kiegyenlítésére szükséges. Ezenkívül államjegyek kibocsáthatók: a) a m. tkr. postatakarékpénztár aláírását viselő álamjegyek fokozatos kicserélésére; h) az úgynevezett tanácsköztársaság szervei által kibocsátott és még forgalomban levő 1 és B koronás bankjegyutánzatok bevonása végett . cégei , ’ e) a jelen törvény értelmében létesítendő állami fegyintézetnek törvényszerű üzletei alapján. . A jelen §. második bekezdésének c) pontja alappá, kibocsátandó államjegyek összege kétmilliárd koronát nem haladhat meg. A minisztérium fel van hatalmazva, hogy ezt az összeget, amennyiben azt a vagyonváltságok lerovása vagy a termés értékesítésének pénzügyi lebonyolítása szükségessé teszi, az állami jegyintéző indokolt javaslata alapján időlegesen felemelhesse. ! M- Az államjegyek az állam függő adósságát alkotják és az azokon kifejezett tartozásért az állam vagyona és jövedelme szavatol, 1 é. §. Az államjegyeket, amelyek a forgalom igényeihez alkalmazkodó címletbeosztásban bocsáthatók ki, a koronaértékben teljesíthető minden olyan fizetésnél, amelyet jogszabály, szerződés vagy más jogügylet alapján nem kell élcpénzben teljesíteni, mindenki és így minden közpénztár is teljes névértékükben elfogadni köteles. 15. §. Forgalomban levőknek tekintetnek azok az államjegyek, amelyek a jegyintézet által kibo Csíttattak és a jegyintézet pénztáraihoz vissza nem kerültek. Az államjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonása alkalmával a pénzügyminiszter meg-lasítja azokat a határidőket, amelyekben a bekívánt államjegyek beváltás vagy kicserélés végett bemutatandók. • Az államjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott s nyilvánosan kihirdetett határidő lejárta után 6 év múlva az állami* bekivánt- államjegyeket többé sem be nem váltja, senki nem.Cserti. A bekivánt, de az utolsó határnaptól számított hat év alatt beváltásra vagy kicserélésre nem került államjegyek forgalomban levőknek többé nem tekintendők. 6. §: Az államjegyek összkibocsátását a nemzegyűlés ellenőrzi. Evégből őrködik fölött, hogy a forgalomban levő államjegyek a törvény által megállapított alapoknak megfelelő névértékben és a törvény által megengedett korláton belül bocsáttattak ki. A nemzetgyűlés ezt az ellenőrzést saját kebeléből választott bizottság útján gyakorolja. A bizottság a nemzetgyűlés megbízatásának lejárta vagy a nemzetgyűlés feloszlatása után is új bizottság kiküldéséig működik. A bizottság öt rendes és két póttagból áll. A bizottság, amely elnökét és előadóját tagjai közül maga választja és ügyrendjét is maga állapítja meg, a szükséghez képest, de legalább is havonta egyszer tart ülést. Megállapításait jelentés alakjában terjeszti a nemzetgyűlés elé. A jelentés, beterjesztés után, a hivatalos lapban közzéteendő. Határozathozatalra legalább három tag jelenléte szükséges. _ , Azokat az adatokat, iratokat, számadásokat és kimutatásokat, amelyekre kötelességének teljesítése végett a bizottságnak szüksége van, a pénzügyminiszter bocsátja rendelkezésre. 7. §. Az államjegyeket nem lehet bíróilag megsemmisíteni és a jegyintézetnél, ha annak tulajdonát alkotják, végrehajtás útján nem lehet lefoglalni. Hu TI. FEJEZET. Állami jegyitézet. 8. §. A pénzforgalom fenntartása, annak szabályozása, a fizetések kiegyenlítésének m megkönnyítése, a mezőgazdasági, kereskedelmi, nagy- és kisipari hiteligények kielégítése, az állami fizetési szolgálat ellátása végett addig is.Máig jegybank létesíthető lesz, Budapest székhelylvel, közhivatali jelleggel a pénzügyminiszter főfelügyelete alatt működő, önálló jogi személyiséggel fölruházott m. ldr. állami jegyintézek léttesíttetik. Mindazok a jogok, amelyek a kereskedelmi törvény vagy más jogszabály bejegyzett kereskedőnek biztosít, az állami jegyintézetet is megilletik. Az állami jegyintézet és fióktelepei bejegyzésének a kereskedelmi cégjegyzékben nincs helye. 9. §. Az állami jegyintézet jogosítva van a gazdasági és pénzforgalmi szempontokból fontosabb helyeken fióktelepeket vagy mellékhelyeket létesíteni és azokon üzleti működését az általa a szükséghez képest megállapítható terjedelemben folytatni. 10. §. Az állami jegyintézet szervei: a) az elnök és az alelnök, b) az intézeti tanács, c) az igazgatók, tisztviselők és más intézeti alkalmazottak. 11. §. Az elnököt és alelnököt a pénzügyminiszter javaslatára az államfő nevezi ki vagy rendeli ki. Működésük megkezdése alkalmával esküt tesznek, hogy ama feladatok teljesítését, amelyek a jegyintézetre a jelen törvény rendelkezéseihez képest hárulnak, elő fogják mozdítani, a jegyintézet hű, buzgó és figyelmes vezetésére törekedni fognak és az üzleti titkot, még működésük megszűnte után is megőrzik. Az elnök az esküt az államfő előtt, az alelnök pedig a pénzügyminiszter előtt teszi le. Az elnök és az alelnök szolgálati illetményeiket a jegynntézet terhére kapják. 12. §: Az elnök vezeti a tanács tárgyalásait. A tanács határozatai az ő jóváhagyását igénylik, hogy végrehajthatók ilyenek. Minden határozat jóváhagyottnak tekintendő, amelytől az elnök jóváhagyását annak az ülésnek a vége előtt kifejezetten meg nem tagadta, amelyben a határozat létrejött. A jegyintézet egész üzletvitele az elnök felügyelete alatt ál. Ugyancsak az elnök felügyelete és jóváhagyása mellett hajtatnak végre az intézeti tanács határozatai. Az elnök hatáskörét személyzeti ügyekben a jegyintézet tanácsa által megállapítandó ügyrend szabja meg, mely a pénzügyminiszter jóváhagyására szorul. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök elnöki hatáskörrel helyettesíti. 13. §. A jegyintézeti tanács az elnökön és az alelnökön kívül tizenkét tagból áll. E tagokat a pénzügyminiszter javaslatára a minisztertanács nevezi ki. Működésük három évre terjed. Lejárat után újból kinevezhetők. Működésük megkezdése előtt az elnök kezébe esküt tesznek, hogy ama feladatok teljesítését, amelyek a jegyintézetre a jelen törvény rendelkezéseihez képest hárulnak, elő fogják mozdítani, a jegyintézet hű, buzgó és figyelmes vezetésére törekedni fognak és az üzleti titkot még működésük megszűnte után is megőrzik. Tiszteletdíjukat, amelyet a jegyintézet terhére kapnak, a pénzügyminiszter állapítja meg. Szolgálati utazásaik alkalmával megfelelő napidíjra és költségmegtéríttésre van igényük. A jegyintézet igazgatói a tanács ülésében a hatáskörükbe tartozó ügyekre vonatkozólag előadókként működnek. 14. §: Az intézeti tanács egyes ügycsoportok intézésére vagy előkészítésére saját kebeléből bizottságot alakíthat. A tanács és bizottságai üléseit, amelyeket az elnök hív egybe, az elnök vezeti. A tanács — az elnököt és az alelnököt is beleértve — hét tag jelenlétében határozatképes. Határozatait a jelenlévők általános szótöbbségével hozza; az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz és szavazata döntő. A tanács tárgyalásairól jegyzőkönyv vezetendő, amelynek a jelenlevők neveit és a hozott határozatokat tartalmaznia kell. A tárgyalási jegyzőkönyvek az elnök és az előadóigazgató által aláírandók és megőrzendők. 16. §. A tanács a jegyintézet törvényes képviselője, mihez képest a tanács képviseli a jegyintézetet bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyek irányában. Ő állapítja meg a kamatlábat a váltóleszámítolási és kölcsönüzlet számára, úgyszintén mind e két üzletágban az egyéni hiteleket, vagyis azt a végső határt, amelyen belül az egyes cégek és személyek a jegyintézetnél ennek a két üzletágnak mindegyikében hitelt vehetnek igénybe. Ugyancsak a tanács állapítja meg az általános üzleti feltételeket és bocsátja ki az utasításokat. Az összes üzletágakra nézve úgy az intézet,mint a fióktelepek és mellékhelyek székhelyei részére azonos szabályok állapítandók meg. A tanács nevezi ki az igazgatókat, állapítja meg ezeknek ügykörét és illetményeit. Az igazgatók kinevezése és illetményeik megállapítása a pénzügyminiszter jóváhagyását igényli. A tanács állapítja meg az összes alkalmazottakra nézve a szolgálati szabályzatot, ő gyakorolja az intézeti alkalmazottak fölött a fegyelmi hatóságot.-" A szolgálati szabályzat és a fegyelmi eljárási szabályzat a pénzügyminiszter jóváhagyását igényli-16. §. Az elnök, az alelnök és az intézeti tanács többi tagjai felelősek azon határozatokért, amelyekhez szavazatukkal járultak, valamint saját hatáskörükben az üzletnek hű, gondos és a szabályoknak megfelelő vezetéséért. 17. §. A jegyintézet évi zárszámadásait szám-j adásvizsgáló bizottság vizsgálja meg. A bizottság áll: Egyes számára 3 korona.