Budapesti Közlöny, 1923. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
59050% I 1. szám. Budapest, 1923. Szerda, Január & «* BUDAPEST KÖZLÖNY. HuwATALOS LAP. .-------—---------- —____ Szerkesztőség: VII. kérőjét, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 30-21. Kiadóhivatal, vy., Rákóvizi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 37 SOK, minden további 10 vagy kevesebb szilért 12'SOK. Ezenfelül küildendő az esetleges nyugtabélyeg és az estiig raegküldedö lappéldány és a Hivatalos Élesítő ára. Az iktatandó BircUtraények díjz előlegesen küldendő be. Malámihirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak trfogata) egyszer beiktatva lír. Kétszer vagy többször beiktatva 0*/. engedmény. A nachméltóságu magyar királyi beltlaaminiszter ur jóodhamlásának finntarúttvai, a nagyméltóségu magyar királyi belügy* miniszter ur jóváhagyásának fenntartására Hivatalos Értesítő nélkül: Magánosoknak: I Hatóságoknak | Félévre ___ 1200 K ! Félévre ...... JOSOK Negyedévre COOK i Negyedévre 540 » Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig ... 9 » ‹ . . további 8 oldalanként... 9 » A Hivatalos Értesítő óra ....................... 13 » HIVATALOS RÉSZ. 1923. ÉVI I. TÖRVÉNYCIKK a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi január hó 8. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §■ Az Akadémia rendes évi segélyezése. A nemzet jövőjébe vetett tántoríthatatlan hitéről és életerejéről azzal is tanúságot tesz, hogy a magyar tudományos munka folytonosságát mostoha helyzetében is biztosítja. Ennek előmozdítására az állam a magyar tudományosság legfőbb szervének, a Magyar Tudományos Akadémiának (könyvkiadásra, folyóiratok fentartására, tudományos pályadíjakra «*# tudományos megbízásokra stb.) évi 12 millió korona rendes segélyt biztosít az ágammal szemben való elszámolás kötésé»- ci.* sége né/k'ii.- »4 Vefr SSsifPj^ '1$$Síségvetési évvel kezdődik. 2- §■ Az Akadémia állandó alkalmazottainak a Gyűjteményegyetem személyzetének összlétszámába való felvétele. A Magyar Tudományos Akadémia ténylegesen szolgáló állandó alkalmazottai a főtitkár, az osztálytitkárok és a főkönyvtárnok kivételével az Országos Magyar Gyűjteményegyetem személyzetének összlétszámába felvétetnek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az Akadémia meghallgatásával, a Gyűjteményegyetem Tanácsának előterjesztésére a személyzetet, figyelemmel elméleti minősítésére és az Akadémiánál az átvétel időpontjában elfoglalt állására, az 1922. évi XIX. t.-c. 4. §-ának 1—3. pontjaiban felsorolt csoportokba és a megfelelő fizetési osztályokba kinevezi és az összlétszám rangsorába megfelelően elhelyezi. Az Akadémia és a Gyüjteményegyetem Tanácsa időről-időre egyességileg állapítja meg, hogy jövőben a Gyüjteményegyetem összlétszámából hány és milyen minőségű alkalmazott osztassék be szolgálattételre az Akadémiához. Ehhez az ügyességhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges. Az Akadémia elnökének hozzájárulása nélkül sem a Gyűjteményegyetemnek az Akadémiához beosztott alkalmazottait az Akadémiától más közgyűjteményhez áthelyezni, sem a Gyűjteményegyetem személyzetéből új erőt az Akadémiához beosztani nem lehet. 3. §. Az Akadémia részvétele a Gyüjteményegyetem Tanácsában. A Gyüjteményegyetem Tanácsába pótlólag felvétetik. 6. az Akadémia főtitkára, aki azokkal a jogokkal ébir, mint a nemzeti nagy közgyűjtemények első tisztviselői s így az igazgatótanácsnak is hivatalból tagja. Az ügyvezető alelnökség tisztét azonban nem viseli; 2. az Akadémia által választott két tag. Az 1922. évi XIX. t.e. 3. §-ának 2—4. pontjaiban felsorolt azokban az esetekben, melyekben a Gyűjteményegyetemnek az Akadémiához beosztott alkalmazottairól van szó, a szaktanácsot (az 1922. évi XIX. t.-c. 2. §-ának utolsóelőtti bekezdése) úgy kell megalakítani, hogy a Gyűjteményegyetem Tanácsának elnökén kívül az Akadémia főtitkárából, az Akadémia által választott tét tagból és a Magyar Királyi Országos Levéltár vagy a Magyar Nemzeti Múzeum első tisztviselőjéből álljon. Abban az esetben, ha az 1922. évi XIX. t.-c. 2. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében szervezendő szaktanácsok határozatai között ellentét mutatkozik, az ügyet a Gyüjteményegyetem igazgatótanácsa dönti el. Bírói jogvédelem. Az Akadémia vagy a Gyűjteményegyetem panasza alapján a m. kir. közigazgatási bíróság hivatott mindazoknak a vitás jogi kérdéseknek eldöntésére, melyek a magyar állam, illetve a Gyűjteményegyetem és az Akadémia között e törvény, alapján létrejött jogviszonyból kifolyólag felmerül-, nek & i - v'-t;, ■ , w*n 'zpfc* ;i . H.?, . igazgatási bíróság előtt a miniszternek vagy a miniszter bármely közegének az 1922. évi XIX. t.-c.-ken létesített Országos Magyar Gyűjteményegyetemre sérelmes rendelete, határozata és intézkedése ellen is azon az alapon, hogy azzal a miniszter vagy a miniszternek közege a Gyűjteményegyetemnek, a Gyűjteményegyetem szerveinek vagy közegeinek törvényes hatáskörét sérti, a Gyüjteményegyetemmel szemben valamely hatósági jogot törvényellenesen gyakorol, törvényt vagy más törvényes szabályt sért. Az e szakasz alapján emelhető panasz joga megilleti a Gyűjteményegyetem Tanácsának teljes ülését, ha pedig az határozatképes számmal nem gyűlt volna össze, az igazgatótanácsot. E szakasz mindkét bekezdésének esetében a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásban az 1907. évi LX. t.-c. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A közigazgatási bíróság az e törvény által hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben a panasznak helyt ad, a megtámadott rendeletet, határozatot vagy intézkedést csak megsemmisítheti, de érdemlegesen nem intézkedhetik, kivéve azt az esetet, ha a miniszter az e törvény 1. §-ában megállapított államsegélyt törvényellenesen nem szolgáltatja ki, amikor is a közigazgatási bíróság a minisztert erre kötelezi. 5. §: A Gyűjteményegyetem Tanácsa szervezeti és ügyviteli szabályrendeletének kiegészítése. E törvény életbelépésétől számított egy hónapon belül a Gyűjteményegyetem Tanácsának szervezeti és ügyviteli szabályrendeletét megfelelően ki kell egészíteni. Végrehajtási záradék. E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizatik meg. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszonharmadik évi január hó második napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnöse (P. H.) ■■ ■ x.v' — 1923. ÉVI II. TÖRVÉNYCIKK a vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak szabályozásáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi január hó 3. napján.)Elékezetül adom ezennel mindenkikit illet, hogy Magyarország nemelése a következő törvénycikket a: ■*‡- ,M Áy ‘ A vármegyei tisztviselők, Kincsi osztályai és illet fizetési osztályba lép elő; 10. a tiszti főorvosi állások felerésze a VI.-, felerésze a VII. fizetési osztályba ; 11. a járási orvosi (vármegyei alorvosi) állások felerésze a VIli., felerésze a IX. fizetési osztályba ; 13. a főlevéltárosi állások egyharmadrésze a VII., egyharmadrésze a VIII. és egyharmadrésze a IX. fizetési osztályba ; 1. §. A vármegyei tisztviselői (tiszti, segéd- és kezelőszemélyzeti) állások az állami alkalmazottakra nézve megállapított V—XI. fizetési osztályokba soroztatnak. A vármegyei tisztviselők ugyanolyan rendes és rendkívüli illetményekben részesülnek, mint amineket a törvény vagy törvényes felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletek a megfelelő fizetési osztályba beosztott állami tisztviselők részére megállapítanak.Fizetési osztályokba besorozás: 2. §. Az egyes tisztviselői állások az alábbi fizetési osztályokba soroztatnak: 1. az alispáni állás az V. fizetési osztályba; 2. a főjegyzői állás a VI. fizetési osztályba; 3. az árvaszéki elnöki állás a VI. fizetési oszztályba ; 4. a tiszti főügyészi állás a VI. fizetési osz- t tályba; 5. a másodfőjegyzői állások egyharmadrésze a VI., kétharmadrésze a VII. fizetési osztályba; 6. a főszolgabírói állások felerésze a VI., másik felerésze a VII. fizetési osztályba; 7. az árvaszéki ülnöki állások egyharmadrésze a VI., egyharmadrésze a VII. és egyharmadrésze a VIII. fizetési osztályba ; 8. a vármegyei alügyészi (árvaszéki ügyészi) állások felerésze a VIII., másik felerésze a IX. fizetési osztályba; 9. a vármegyei aljegyzői és szolgabirói állások együttesen egyharmadrészben a VIII., egyharmadrészben a IX. és egyharmadrészben a X. fizetési osztályba, az a vármegyei aljegyző vagy szolgabiró, aki ezekben az állásokban együttvéve tizennyolc évet eltöltött, saját személyére nézve a VII.6. §. »• Egyes számára 18 korona.