Budapesti Közlöny, 1924. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-01 / 1. szám
■■ Budapesti Közlöny ,1924 január 1. « polgárságukra, valamint a munkabér (fizetés, illetmények stb.) összegére, betegségi és baleseti biztosításra kötelezettek. E kötelezettség a felsorolt gyárakra, műhelyekre és építkezésekre csak abban az esetben terjed ki, ha azok közvetlenül és kizárólag az illető vasút, illetőleg a posta, távíró és távbeszélő vagy a hajózási vállalatok üzemi céljait szolgálják. A jelen rendelet alapján biztosításra kötelesettek a postamesterek és postai alkalmazottaik is. A betegségi biztosítási kötelezettség nem terjed ki azokra, akik a felsorolt üzemekben csak mellékfoglalkozásképen dolgoznak. , 2. § Az 1. §. alá eső munkaadóknak nyugellátásban részesülő alkalmazottai, valamint alkalmazottaiknak nyugellátásban részesülő özvegyei és árvái betegségi biztosításra kötelezettek. Az árvák azonban csak abban az esetben esnek betegségi biztosítási kötelezettség alá, ha az elhalt után, akinek jogán nyugellátásban részesülnek, nyugellátást élvező özvegy nincs. Az előbbi bekezdésben megjelölt személyeknek a jelen §-on alapuló betegségi biztosítási kötelezettsége szünetel az alatt az idő alatt, amíg oly kereseti, foglalkozást folytatnak, amelynek alapján betegségi biztosításra kötelezettek. . • A jelen §. első bekezdésében megjelölt személyekre a balesetbiztosítási kötelezettség nem terjed ki. . 3. §. Az 1. és 2. §. értelmében betegségi biztosításra kötelezetteket betegség esetére a 9. és 10. §-ban megjelölt betegségi biztosító intézetek biztosítják, baleset esetére pedig az 1. §-ban megjelölteket az Országos Munkásbiztosító Pénztár biztosítja. ■ 1 4 §: Az 1. és 2. §. értelmében biztosításra kötelezettek biztosítási jogviszonyának keletkezésére és megszűnésére, az abból folyó jogokra és kötelezettségekre, valamint a jogok és kötelezettségek érvényesítésére, a kórházakkal és a gyógyintézetekkel, az orvosokkal,a gyógyszerészekkel és a szülésznőkkel való jogviszonyra, végül a felsorolt jogviszonyokra vonatkozó bírói és egyéb hatósági hatáskörre és eljárásra általában az 1907: XIX. t.-e.-ben és az 1921 XXXI. t.-c.-ben, úgyszintén az ezeket módosító és kiegészítő jogszabályokban megállapítottrendelkezések nyernek alkalmazást. Az alapszabályok ezektől a rendelkezésektől eltéréseket állapíthatnak meg, az eltérések azonban a bírói és egyéb hatósági hatáskörre, illetékességre és eljárásra nem vonatkozhatnak. Az 1907: XIX. t.-c. 10. §-ának első bekezdésében megállapított rendelkezés a jelen rendelet hatálybalépése után csak az idézett §-ban említett, de a jelen rendelet 1. és 2. §-a alá nem eső személyekre nyer alkalmazást. A Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet (10. §.) alapszabályai a külföldi üzemeknek és alkalmazottaiknak betegségi biztosítása és járulékfizetésük, úgyszintén a külföldi állampolgárok segélyezése tekintetében az 1907 XIX t.c.-ben és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokban megállapított rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg. 6. §. Az 1. §. alá eső személyeknek az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál való balesetbiztosítási kötelezettsége szünetel mindaddig,amíg a törvény (1912 : LXV. t.-c. 42. § utolsó bekezdése) vagy egyéb joghatályos szolgálati, illetőleg nyugdíjszabályzatuk szerint munkaadójuk üzemi baleset alapján nekik, illetőleg hozzátartozóiknak legalább az 1907 : XIX.-c. VII. fejezetében és az ezt kiegészítő és módosító törvényes rendelkezésekben megállapított kártalanításnak megfelelő kártalanítást biztosítja. Ha a balesetbiztosításra kötelezettnek, illetőleg hozzátartozójának a munkaadó vagy az általa létesített vagy fenntartott nyugdíjintézet ellen nyűgellátási igénye van, az előbbi bekezdésben említett kártalanítási követelés arra a különbözetre szorítkozik, amelylyel az 1907: XIX. t.-c. VII. fejezetében felsorolt és az ezt kiegészítő és módosító törvényes rendelkezések értelmében megállapítható kártalanítás a munkaadó vagy a nyugdíjintézet ellen fennálló nyug- ellátási igényt meghaladja. Az a munkaadó, aki szolgálati, illetőleg nyugdíjszabályzatát a balesetbiztosítási kötelezettség szünetelésének hatályával kívánja felruházni, köteles a szabályzatot az Országos Munkásbiztosító Pénztár fiak bemutatni. Az Országos Munkásbiztosító Pénztár határoz abban, hogy a szabályzatnak a balesetbiztosítási kötelezettség szünetelését megállapító hatálya van-e. A határozatot minden esetben fel kell terjeszteni a Munkásbiztosítási Felsőbírósághoz, amely az Országos Munkásbiztosító Pénztár határozatát hivatalból felülvizsgálja. A Munkásbiztosítási Felsőbíróság határozata, akár a balesetbiztosítási kötelezettség szünetelését, akár annak fennállását mondja ki, ebben a vonatkozásban irányadó az üzemek veszélyességi osztályba és arányszám alá sorozásának kérdésében, az üzemeknek járulékfizetési és a munkavállalóknak baleseti kártalanítási pereiben, amelyek közöttük és az Országos Munkásbiztosító Pénztár között, illetőleg a munkavállalók és munkaadójuk között a szabályzat hatályának tartama alatt felmerült tények alapján keletkeznek. 11. §. A munkaadónak az előbbi §-ban említett kártalanítási kötelezettsége nyugszik, amíg ,a balesetet szenvedett alkalmazottját a baleset idejében volt munkakörénél nem alacsonyabbrendű munkakörben és a baleset idejében volt munkakörének megfelelő mindenkori munkabérnél nem kisebb bérrel alkalmazza. 7. §. A balesetbiztosítási kötelezettségnek az 5. §. alapján szünetelése esetében és a szünetelés tartama alatt a munkaadó köteles az Országos Munkásbiztosító Pénztár által vagy ellene jogerősen megállapított azoknak a járadékoknak és járadékpótlékoknak részleteit, amelyek alkalmazottainak üzemi balesete alapján keletkeztek, a járadékosoknak a mindenkori esedékesség szerint még abban az esetben is megfizetni, ha az üzemi baleset e rendelet hatálybalépése előtt vagy az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál való biztosítás szünetelésének kezdete előtt történt. Ugyanez a szabály vonatkozik a baleseti segélyezés (táppénz, orvosi kezelés, gyógyászati segédeszköz stb.) kiszolgáltatására is. A munkaadók a jelen §. alapján teljesített fizetésekért az Országos Munkásbiztosító Pénztártól megtérítést vagy annak tartalékalapjában részesedést nem követel,anne a 8. §. Azoknak üzemi balesetére vonatkozó bejelentési (3 vizsgálati eljárást, akikek kártalanítására az V §. nyer alkalmazást, úgyszintén a vonatkozó adatoknak statisztikai gyűjtését és feldolgozását a népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel szabályozza. Ha oly személy, aki munkaadója ellen baleseti kártalanításra igényjogosult (5. §.), újabb baleset alapján az Országos Munkásbiztosító Pénztár ellen, vagy pedig ha oly személy, aki az Országos Munkásbiztosító Pénztár ellen járadékra igényjogosult, újabb baleset alapján munkaadója ellen (5. §.) járadékigényt nyer, a jogszerű járadék (1907 : XIX. t.-c. 7..§. utolsóelőtti és 71. §. utolsó bekezdése) megállapítására az újabb baleset idején illetékes teherviselő köteles. Az előbbi baleset idején illetékes teherviselő, azonban a későbbinek az előbbi baleset által okozott keresetképességcsökkenés százalékának arányában megtérítéssel tartozik. Ha a törvény, illetőleg a szolgálati vagy nyugdíjszabályzat (5. §. első bekezdése) az 1907 : XIX. t.-c.-ben és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokban megállapítottnál nagyobb kártalanítást biztosít, a többlet terheiben az Országos Munkásbiztosító Pénztár nem vesz részt. A megtérítés tárgyában a munkaadó (5. §.) és az Országos Munkásbiztosító Pénztár között támadt per a munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe tartozik. • 9. §: Minden közforgalmú vasút köteles biztosításra kötelezett alkalmazottai (nyugellátásban részesülő alkalmazottai), valamint alkalmazottainak nyugellátásban részesülő özvegyei és árvái részére betegségi biztosító intézetet létesíteni. Kivételek a közforgalmú közúti vasutak, amelyek betegségi biztosító intézet felállítására nem kötelesek, erre azonban joguk van, ha vonalaik több község területén át vezetnek, vagy ha alkalmazottaiknak aránylag nagy száma a külön betegségi biztosító intézet felállítását indokolja. Kivételesen több közforgalmú vasút közös betegségi biztosító intézetet tarthat fenn, ha ez az érdekelt üzemeknek, illetőleg a biztosításra kötelezett j munkavállalóknak érdekében van.A Közúti vasút külön betegségi biztosító intézetének, úgyszintén több közforgalmi vasút közös betegségi biztosító intézetének felállítását a népjóléti és munkaügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve engedélyezi. 10. §: A posta, távíró és távbeszélő, a veta az 1. és 2. §-ban megjelölt jogviszonyban álló és biztosításra kötelezett munkavállalók részére, ideértve a postamestereket és a postamesteri hivatalok egyéb alkalmazottait is, külön betegsági biztosító intézetet állít fel.. Az 1. §. harmadik bekezdésében megjelölt vállalatok biztosításra kötelezett munkavállalói részére Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet néven közös betegségi biztosító intézetet kell felállítani, 11. §. A 9. és 10. §-ban említett betegségi biztosító intézetek tagjaiknak betegségi kötelező biztosítását kizárólagosan látják el és tagjaik a betegségi kötelező biztosítás más szervének, ideértve az 1921: XLVI. t.-cikkel létesített Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alapot, is, tagjai nem lehetnek.. Az intézetek egymástól és a kötelező biztosítás minden más intézményétől függetlenek és működésükben önállók, azonban feladataik teljesítésében egymást kölcsönösen támogatni és szükség esetében tagjaikat kölcsönösen segélyezni kötelesek. Az érdekelt betegségi biztosító intézetek megállapodása irányadó arra, hogy mennyiben követelheti az egyik intézet a másiktól annak a kiadásnak megtérítését, amelyet az utóbbi érdekében tett. Megegyezés hiányában csak a készkiadások megtérítése követelhető. Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezések, a betegségi biztosító intézetek és az Országos Munkásbiztosító Pénztár és ennek helyi szervei között felmerülő esetekben is alkalmazni kell. Az intézetek, úgyszintén az Országos Munkásbiztosító Pénztár és helyi szervei tagjaik segélyezése céljából közös intézményeket létesíthetnek és az orvosokkal, a gyógyszertárak tulajdonosaival (bérlőivel), a szülésznőkkel, a gyógyintézetekkel és a gyógyfürdőkkel, úgyszintén jó dologi szükségletek beszerzése végett lehetői közösen szerződnek. ■ A népjóléti és munkaügyi miniszter a jele. §. alapján, felmerülő kérdéseket rendelettel szaabályozza. . A 12. §. A 9. és 10. §-ban említett betegségi biztosító intézetek jogi személyek és saját nevükben jogot szerezhetnek és kötelezettséget vállalhatnak. .... .. Az intézetek ügyeiket önkormányzati alapon intézik. Az önkormányzatban a biztosításra kötelezettek és a munkaadók egyenlő számbanvesznek részt. Azintézetek önkormányzati szervezetét az 1907. XIX t.-c.-ben a vállalati betegsegélyző pénztárakra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével, azonban az üzemeknek és a biztosítottak jogviszonyainak természetéből következő eltérésekkel, az alapszabályok állapítják meg. Az alapszabályok állapítják meg azt is, hogy az intézetet ki és mi módon képviseli 13. §. A 9. §-ban és a 10. §. első bekezdésében említett betegségi biztosító intézetek ügyeit, amennyiben azok az önkormányzati szervek hatáskörén (12. §.) kívül esnek, a munkaadóvállalat saját közegeivel és saját költségén — mégpedig az üzem kezelésétől elkülönítve — intézi. A járulékok és a betegségi biztosításból befolyó egyéb bevételek nem fordíthatók más célokra, mint a jogszerű segélyezésre és kapcsolatos intézmények létesítésére, továbbá tartalékalap gyűjtésére. Az évi zárszámadási felesleget az alapszabályokban meghatározott korlátok között ugyanezekre a célokra kell felhasználni, amiről a népjóléti és munkaügyi miniszter jóváhagyásával az önkormányzat határoz. A zárszámadási hiány fedezéséről a munkaadó kamatnélküli kölcsönnel gondoskodik. A törvényesen szedhető legmagasabb járulék mellett jelentkező hiány fedezése a munkaadót terheli. Ha az intézetet több munkaadó közösen tartja fenn (9. §. harmadik bekezdése), az ügyvitel tekintetében, úgyszintén az ügyviteli költségnek, a kamatnélküli kölcsönnek és a hiány fedezésének a munkaadók közötti megoszlása tekintetében is az intézet alapszabályai rendelkeznek. Az intézetet közösen fenntartó munkaadók között, a jelen 1t. alapján vagyonjogi követelések tárgyában keletkező perek a munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe tartoznak. 14 §. A Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet ügyeit, amennyiben azok az ön"