Budapesti Közlöny, 1925. november (59. évfolyam, 247-271. szám)
1925-11-01 / 247. szám
8 A jelenleg használhatatlan földek összeírása. 6. §. (1) Az összeírás alkalmával külön kell összeírni és kimutatásba foglalni azokat a területeket, amelyek az erdőhivatal megítélése szerint más gazdasági mivelésre nem alkalmasak vagy csak nagy költséggel válnának ily célra alkalmassátehetők. (2) Össze kell írni tehát elsősorban a szél által mozgásba hozható és mezőgazdasági használatra nem alkalmas silány, homokos és szikes földrészleteket, az ily célra előnyösen nem használható árterületeket, valamint a csak aránytalanul nagy költséggel megjavítható vad vizes területedet , továbbá az állandó utakat, ha azok a beerdősíteni tervezett területek közt vannak és legvégül az erdőtelepítésre vagy fásításra egyáltalán alkalmatlannak látszó terméketlen területedet is. (3) Az összeírt adatokat az 5. §-ban foglaltak szerint kell összeállítani. (L. a 10. §. 5. bekezdését is.) Az önként felajánlott területek összeírása. 7. §. (1) össze kell írni és az 5. §-ban foglaltak szerint összeállított kimutatásba foglalni mindazokat a területeket, melyeknek beerdősítésére a birtokosok önként hajlandók. (2) E cél érdekében az erdőhivatal felhívással (I. minta) fordul az érdekeltekhez, birtokuk egy részének önkéntes beerdősítése ügyében. (3) Ezt a felhívást az erdőhivatal a hozzáfűzött »Nyilatkozat«-űrlappal (II. minta) együtt megküldi a járás valamennyi érdekelt községének, illetőleg a városok polgármesterének és ezenkívül közvetlenül elküldi egyidejűleg a járás (város)határában 100 kat. holdat meghaladó valamennyi földbirtok tulajdonosának, akiknek részletes felvilágosítást adni köteles. (4) A községek (városok), illetőleg az érdekelt földbirtokosok a kiadott űrlapot kitöltve és aláírva lehetőleg a felhívás vételétől számított 15 nap alatt az erdőhivatalnak küldik vissza. Az erdőhivatal az ekként bejelentett területeket felveszi a 10. §-ban tárgyalt kijelölési javaslatba és azokat a helyszínén kijelöli. A gazdasági fásítás összeírása. 8. §. (1) Össze kell írni és kimutatásba foglalni azokat a mezőgazdaságilag művelt földeket, amelyeknek csak kisebb foltokban laza szerkezetű homokját a szél mozgásba hozhatja és a homokot elhordhatja, továbbá az egy tagban 50 kát. holdat meghaladó szántóföldeket és legelőket, illetőleg az egy tagban 20 kát. holdnál nagyobb réteket és azok fasorokkal szegélyezendő határvonalainak, valamint a birtokon áthaladó gazdasági utak hosszát, ki kell mutatni, továbbá a tanyai belsőségeket és az azok körül létesítendő szegélyfásítások hosszúságát. (2) Össze kell írni a már meglevő fasorokat is és ezekre nézve a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni, hogy további fenntartásuk szükséges-e és a célnak megfelelő-e. (3) A kimutatás összeállítására a kataszteri birtokivek és térképek adatait kell felhasználni. (4) Ezt az egybeállítást is a 14. §-ban foglaltak szerint kell elkészíteni. Az összeírt területek térvázlata. 9. §. (1) Az 5—8. §-ok szerint összeírt területeket az erdőhivatal a katonai részletes térképekről (1: 75.000) másolópapíron készített térvázlatokon is szemlélhetővé teszi. (2) A térvázlatokon az egyes kimutatásokban tárgyalt területeket a kimutatás tételszámaival is meg kell jelölni. (3) A térvázlatokba a fennebb említett négy kimutatásba összeírt területeken kívül a község belterületét, a községi határokat, vasutakat és végül a közlekedési és dűlőutakat is be kell rajzolni. A közérdekű erdőtelepítések kijelölési javaslata. 10. §. (1) Amint a fentiek értelmében az erdőhivatal egy járás vagy város határában az összeírást befejezte, a telepítendő új erdőkre, a létesítendő fasorokra és egyéb gazdasági fásításokra késedelem nélkül, legkésőbb azonban 1929. év végéig elkészíti a járás (város) területéről a községenként elkülönített részletes kijelölési javaslatot, mely a kijelölési tervet megelőző tárgyalás alapjául szolgál. (2) Kivétel az az eset, amidőn valamelyik községben az alföldi erdőtelepítési akció keretében beerősítendő területek és a többi gazdasági fásítások kijelölési tervének elkészülte előtt a földbirtokrendező bírósági eljárás megindult, vagy folyamatban van. Az ilyen esetben az erdőhivatalnak, amint arról bármi után tudomást szerzett, az érdekelt községre vonatkozó kijelölési terveket soron kívül el kell készítenie és azt tájékoztatás végett lehetőleg még a helyszíni tárgyalások megkezdése előtt a kiküldött földbirtokrendező bírónak is be kell mutatnia. (3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni tagosítás esetében is. (4) Az erdősítendő területekre vonatkozó kijelölési javaslatba elsősorban azokat a közérdekből beerdősítendő területeket kell felvenni, amelyek az összeírás alkalmával mezőgazdasági használatra alkalmasaknak nem találtattak. (5) A telepítendő erdőterületek kijelölési javaslatának elkészítésénél a talaj minőségén kívül figyelemmel kell lenni arra is, hogy azok lehetőleg magukban is és az esetleg már meglevő erdőkkel együtt rendszeres gazdaságra alkalmas összefüggő erdőket alkossanak. (6) Ha egy-egy szikesfoltot nem lehetne az erdőtestbe bekapcsolni, akkor a szikesfoltokat, ezeket vagy laposokat akként kell a javaslatba felvenni, hogy körülöttük keskenyebb erdőpásztát vagy legalább is néhány fasort kell létesíteni. (7) Figyelemmel kell lenni a kijelölési javaslat elkészítésénél egyrészt arra, hogy a már meglevő és az ezután megtelepítendő erdőterületek az uralkodó veszélyes szélirányra lehetőleg merőlegesen húzódó gátakat képezzenek és ha ezeknek összefüggése helyenként megszakad, a nyílás irányába nem nagy távolban lehetőleg az uralkodó szélirányra ugyancsak merőlegesen szélfogók legyenek. (8) Az uralkodó (rendszerint északnyugati) szél irányának megállapításánál Útmutatásul a helyszínen hosszabb időn át szerzett tapasztalatokat, ilyenek hiányában pedig a vidéken található homokbuckák irányát az útszegélyfák törzsének elhajlását és a fák koronáinak egyoldalú fejlődését stb. kell figyelembe venni. (2) Végül figyelemmel kell lenni a kijelölési javaslat elkészítésénél a vízjogról szóló 1885 : XXIII. t.-c. 49. §-ának arra a rendelkezésére, hogy a töltések közé fogott folyónál a töltések közötti előtéren a műszakilag megállapított normál szélességben, nemkülönben a fakadó és szivárgó vizek ellen való védelemre szükséges területeken csak a földmivelésügyi miniszter által megállapított művelési módok alkalmazhatók. Az árterek erdősítendő területeinek kijelölési javaslatba való felvételénél tehát a töltések között fekvő területeket illetőleg a folyammérnöki hivataloknál előzetesen meg kell győződni arról, nem esnek-e ezek a területek a vízjogi törvény fennidézett §-nak, vagy más rendelkezéseknek hatálya alá. A normálszélességbe eső területeket csakis a folyammérnöki hivatal hozzájárulásával lehet az erdősítési kijelölési javaslatba felvenni. (10) A javaslat adatait községenként összegezni kell. Egyúttal fel kell tüntetni a községek (városok) határának nagyságát művelési ágak szerint részletezve és ahhoz viszonyítva fel kell tüntetni a már meglevő erdők és az erdőtelepítésre tervezett területek együttes összegének százalék szerinti arányát. Lehetőleg fel kell tüntetni az egyes művelési ágakból erdőtelepítésre tervezett területek arányát is. Ugyanezeket az adatokat fel kell tüntetni a járások és a törvényhatóságok területére is. A törvény 3. §-ának végrehajtása. 11. §. A törvény 3. §-a alapján beerdősítésre kijelölendő területek összeírását, a kijelölési javaslat, illetőleg a kijelölési terv összeállítását, azok letárgyalását és a tervázlat elkészítését a jelen végrehajtási utasításban foglaltak szem előtt tartásával csak akkor kell sorra venni, amikor a törvény 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések alapján kijelölt területek beerdősítése már befejeztetett. A további összeírás megkezdéséhez azonban a földművelési miniszter előzetes engedélyét kell kikérni. Területhiányok pótlása. 12. §. Az előző §-ban említett kijelölési terv összeállításánál a fősúlyt az önként felajánlott területekre kell fektetni és csak akkor kell a törvény 3. §-ában említett megoldási módhoz folyamodni, az ott megjelölt sorrend betartása mellett , ha az önként felajánlott birtokrészletekből nem tellenének ki azok a területek, amelyeket a törvényben kitűzött célok elérése érdekében a járás (város) határaiban beerdősíteni kellene. Ezekre a földmárverési miniszterhez előzetes előterjesztést kell tenni. Amennyiben azonban a törvény 3. §-ában említett esetben a birtokosok már most önként kívánnak erdőt telepíteni, azokat a birtokrészleteket az előző szakaszokban felsorolt elvek szerint már most össze kell írni. Gazdasági fásítások kijelölése 13. §. Az erdőhivatal figyelemmel a törvény 2. §-ának idevonatkozó rendelkezéseire, elkészíti a létesítendő fasorok és egyéb gazdasági fásítások kijelölési javaslatát is. A kijelölési javaslatba felvett területek térvázlata. 14. §. A kijelölési javaslatokba felvett facsoportokat és fasorokat a jelen rendelet 9. §-a szerint készített térvázlatba be kell rajzolni. A kijelölési javaslat tárgyalása az érdekképviseletekkel. 15. §. (1) Ha az erdőhivatal a kijelölési javaslatot elveszítette, a T. 4. §-ában kívánt meghallgatás céljából meghívja a járás (város) mezőgazdasági bizottságának képviselőjét, a királyi erdőfelügyelőt, a m. kir. járási (városi) gazdasági felügyelőt és ezt az erdőigazgatóságnak bejelenti. A meghívottaknak az erdőhivatal által tervezett kijelölési javaslat tekintetében a járás (város) határának talaj-, éghajlati és egészségügyi viszonyaira, továbbá a lakosság faszükségletére, a meglevő erdők kiterjedésére és azok fekvésére figyelemmel előadott észrevételeit jegyzőkönyvbe kell foglalni. (2) A jegyzőkönyvbe foglalt észrevételek mérlegelésével az erdőhivatal elkészíti a kijelölési tervet és a jegyzőkönyvet hozzácsatolja. A kijelölési terv közszemlére tétele és az érdekeltek meghívása. 16. §. (1) Amidőn az erdőhivatal valamelyik járás (város) határára vonatkozó kijelölési tervet összeállította, arról községenként kivonatos másolatokat készít. (2) Ugyanakkor elő kell készítenie az erdőhivatalnak a kijelölési tervek közszemlére tétele tárgyában az érdekelt felek részére megküldeni kívánt értesítéseket is akként, hogy azokban csupán a közszemlére tétel és a tárgyalás idejére vonatkozó adatok maradjanak kitöltetlenül. (3) Ennek megtörténte után az erdőhivatal az egy községre (városra) vonatkozó kijelölési terveket a hozzájuk tartozó értesítésekkel együtt átküldi az illetékes járási főszolgabíróhoz (polgármesterhez) s egyúttal felkéri, hogy a T. 5. §-a értelmében a tervet 30 napi közszemlére tegye ki, tárgyalási napot tűzzön ki és az érdekelteket a kitételről, valamint a tárgyalás napjáról értesítse azzal, hogy esetleges észrevételeiket a tárgyalási napig a községi elöljáróságnál (városi tanácsnál) írásban, a tárgyalási napon pedig a tárgyalás vezetőjénél írásban vagy élőszóval is megtehetik. (III. minta). (4) A járási főszolgabíró (polgármester) az erdőhivatal megkeresésének azonnal eleget tenni köteles. A kijelölési terv tárgyalása: 17. §. (1) A tárgyaláson meg kell állapítani a visszaérkezett tértivevényekből, hogy a tervek közzétételéről és a tárgyalási napról valamennyi érdekelt birtokos kapott-e értesítést. (2) Ha a tárgyalás során megállapíttatnék, hogy valamelyik érdekelt fél birtokának kijelöléséről szabályszerű értesítést nem kapott, az értesítést pótlólag kell neki elküldeni azzal a figyelmeztetéssel , hogy a kijelölésre vonatkozó észrevételeit 15 napon belül az illetékes erdőhivatalhoz írásban benyújthatja. Az ekként utólag benyújtott észrevételekre rá kell vezetni az erdőhivatalnak véleményét és azután a kijelölési iratokhoz kell azokat csatolni. (3) A tárgyaláson a főszolgabíró (polgármester) egyenként letárgyalja a kijelölési tervet, illetőleg úgy a tárgyalás idejéig a községi elöljárósághoz (városi tanácshoz), mint a tárgyalás napján hozzá írásban benyújtott vagy a tárgyalás folyamán élőszóval jegyzőkönyvre adott valamennyi észrevételt és a kijelölési tervre a saját részéről is véleményt mond. (4) Tárgyalni kell továbbá az érdekelteknek azt az esetleges kérelmét is, hogy a kijelölési tervbe felvett fasorok helyett birtokuk megfelelő részén erdőt telepíthessenek és a helyi viszonyok gondos mérlegelésével el kell bírálni, hogy ebben az ügyben előterjesztett kérelem teljesítését megengedhetőnek tartja-e. (5) Javaslatot kell tenni végül arra nézve is, hogy az erdősítendő területek közé besorozott területek közül melyiknél tartja indokoltnak a törvény 8. §-ának alkalmazását. (L. a 28. §-1.) Budapesti Közlöny 1925 november 1.