Budapesti Közlöny, 1926. augusztus (60. évfolyam, 173-197. szám)
1926-08-01 / 173. szám
Budapest, 1926. 173. szám. Vasárnap, augusztus 1. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: az első IQ szóért 3.000 R., minden további 10 vagy kevesebb szóért 2.000 R. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: 1 hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak navi..........................1B.OOOK Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének Magánosoknak „ .....................40.000 „ fenntartásával; Hivatalos Értesítő havi...................60.000 „ Ny etvedévre-Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000 H . blk „ .. „ további 8 old.kint 2.000 .. Hatóságoknak............................. 48.000 k A Hivatalos Értesítő ára szántónkén: 2.400.. Magánosoknak............................. 120.000 „ Az „Országos Törvénytár“-» az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. Az elszámolásra küldendő összeg 1928 január 1-től 200.000 korona. Szerkesztőség: Budapest, VL kerület, Rózsa utca 111. szám. — Telefon: Upót 921—96. Kiadóhivatal: Budapest, VL ker., Rózsa utca 11. szám. — Telefon: Upót 928—98. HIVATALOS RÉSZ: ■.............—... i 1 __ ' Magyarország Föméltóságu Kormányzója folyó évi julius hó 27. napján kelt magas elhatározásával a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére dr. Rakovszky Iván magyar királyi belügyminiszternek 1926. évi augusztus hó 1-étől augusztus hó 31-ig szabadságidőt engedélyezni és ezen szabadságidő tartamára a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével dr. Pesthy Pál magyar királyi igazságügyminisztert megbízni méltóztatott. A m. kir. vallás-, és közoktatásügyi miniszter kinevezte Deák Dezső, berettyóújfalui és Gruy Mária salgótarjáni állami polgári iskolai rendes tanárokat a VIII. fizetési osztályba, továbbá Bányay Kornélia monori és Weszely Edith miskolci állami polgári iskolai rendes tanárokat a IX. fizetési osztályba, végül kinevezte Fábián Lajos, mátészalkai és Nagy Lázár hőgyészi állami polgári iskolai megbízott, illetőleg helyettes tanárokat állami polgári iskolai rendes tanárokká a X. fizetési osztályba. ... A m. kir. belügyminiszter Szláfzy László budapesti lakost XI. fizetési osztályba sorozott ideiglenes minőségű m. kir. állami rendőrségi detektivé kinevezte. A m. kir. belügyminiszter Králik János mezőberényi születésű és ugyanottani illetőségű, ág. h. ev. vallásu, nőtlen, földmives, mezőberényi lakos családi nevét az 1926. évi 156.653/VIII. számú határozatával „Király“ névre változtatta át. A m. kir. pénzügyminiszter 1926. évi 99.500. számú rendelete a belföldön előállított és külországokba kivitt árukat terhelő általános forgalmi adó megtérítése tárgyában. I. Fejezet: Általános szabályok. Az 1925:XXIII. t.-c. 10. §-a egyebek között az alábbi rendelkezést tartalmazza: „Felhatalmaztatok a pénzügyminiszter, hogy annak az adózónak, aki az árut kiviszi, azt a forgalmi adót, amelyet az illető áru előállításánál az egyes alkatrészek, nyersanyagok, vagy egyéb anyagok beszerzésénél a belföldön bárki lerótt, egészben vagy részben megtéríthesse, vagy betudhassa. A megtérítés, illetve betudás feltételeit, módját és mértékét a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg“. Az idézett törvényi felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem: II. Fejezet. Részletes szabályok. 1. §. (1) Az olyan belföldi keresetűző, aki a jelen rendelet mellékletében felsorolt és a belföldön előállított árut új állapotban közvetlenül külföldre szállítja, az előállított áruhoz felhasznált egyes alkatrészek, nyers vagy segédanyagok beszerzése alkalmával a belföldön bárki által lerótt általános forgalmi adó megtérítését igényelheti, ha üzletéről (üzeméről) szabályszerű kereskedelmi könyveket vezet. (2) Az előző bekezdés értelmében az általános forgalmi adó megtérítését az az adózó igényelheti, aki általános forgalmi adóját a pénzügyigazgatóság, Budapesten a m. kir. adóügyi útmutató- és ellenőrző hivatal rendelete alapján az 1921. évi 130.000 számú végrehajtási utasítás 71. §-ában előírt adóbevallási ív kitöltésével készpénzben tartózik leróni. ■ * * • (3) Ha az áru kiszállítója a külföldre szállított árut bármely’okból belföldre visszaküldi, az általános forgalmi adó megtérítését a rendelet értelmében nem igényelheti. (4) A jelen rendelet ármelékletében felsorolt, belföldön előállított olyan áruk kiszállítása után, amelyek’ nem új, hanem használt (ócska) állapotukban szállíttatnak ki, az általános forgalmi adónak a rendelet értelmében való megtérítése nem igényelhető. (5) Közvetlenül külföldre történt a szállítás, ha az áru tulajdonosa vagy annak rendeletére oly személy szállítja ki, aki árut szállítmányozásával iparszerben foglalkozik. 2. 2. (1) A vámjog szabályozásáról szóló 1924:XIX. t.-c. 85., 86. és 87. §-ai értelmében a behozatali vagy kiviteli előjegyzési eljárásban kezelt és kivitelre kerülő áruk után adómegtérítésnek helye nincs. (2) Nincs helye az adómegtérítésnek továbbá az olyan az,1924:XIX. t.-c. 111. §-ának c) pontjában említett áruk után, melyeket az előjegyzési eljárás igénybevétele nélkül a vámterület szabad forgalmából külföldre vittek és onnan változatlan állapotban hoznak vissza (belföldi , térti áruk). Amennyiben pedig az illető áruk kiszállítása alkalmával az általános forgalmi adó már megtéríttetett, úgy. a megtérített adóösszeget a rendelet 10. §-ában előírt módon vissza kell téríteni. (3) Ugyancsak nincsen helye az adó megtérítésének az olyan-s az 1924:XIX. t.-c. 141. §-ának (1) bekezdésében említett áruk kiszállítása után, amelyek mint külföldi áruk elidegenítő ügylet alapján belföldön szabad forgalomba hozattak és utólag ezért szállíttatnak külföldre, mert az ügylet nem ment foganatba, vagy hatályát vesztette (külföldi térti áruk). (4) Vámtarifáról szóló 1921 :XXI. t.-c. mellékletét képező vámtarifa értelmében vámmentesnek megjelölt és belföldön termelt áruk kiszállítása után adómegtérítésnek általában nincs helye. Az előző mondatban foglaltakkal szemben kivétel a jelen rendelet mellékletében 28., 29., 35., 37., 68. és 99. sorszám alatt foglalt és belföldön termelt áruk kiszállítása, amely kiszállítások után az adó megtérítése a rendelet értelmében az alábbi megszorítással igényelhető. A jelen rendelet mellékletében 68. és 99. sorszámalatt foglalt áruk kiszállítása után az általános forgalmi adó megtérítése csak akkor igényelhető, ha az áru kiszállítója maga a belföldi termelő (az áru előállítója), míg az említett mellékletben 37. sorszám alatt foglalt áruk közül a jóvátételi szén kiszállítása után az adó megtérítése nem jár. 3. §. (1) Az adómegtérítés alapja a külföldre szállított áru igazolt eladási ára. Ha eladási ár nincs (pl. saját raktárra kiszállított árunál), az adómegtérítés alapja az árunak a kiszállító által bevallott kereskedők közötti forgalmi értéke (nagykereskedői ár). 4. §. Az adómegstérítés kulcsát — további rendelkezésig — a jelen rendelet mellékletében felsorolt árukra nézve a mellékletben megjelölt százalékokban állapítom meg. 5. §. Az áru kiszállítását az 1921:XXXIX. t.-c. III. fejezetének végrehajtása tárgyában kiadott 1921. évi 130.000. számú utasítás 100. §-ában, illetve az 1926. évi 53.100. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1926. évi 83. számában) 12. §-ában ,megállapított módon — a kivitt áruról kiállított árubevallással vagy bejelentési ívvel — kell igazolni. Az árubevallásban vagy a bejelentési ívén a forgalmi adóbejelentésre szolgáló adatokon kívül az áru előállítójának nevét (cégét) is fel kell tüntetni. 6. §. Abban az esetben, amidőn a rendelet 3. §-a értelmében a kiszállító által bevallott, kereskedők közötti forgalmi érték az adó-, megtérítés alapja és az eljáró vámhivatal, illetve a mellette működő vámforgalmi kirendeltség az árubevallásban vagy a bejelentési ivén bevallott értéket aggályosnak tartja, az áru kereskedők közötti forgalmi értékét becsléssel állapítja meg. A vámhivatal megállapításával szemben az áru kiszállítója szakértő meghallgatását kérheti. A szakértőt a vámhivatal hívja meg, költségét azonban a bejelentő fél viseli és azt a vámhivatal által megjelölt összegben előlegezni köteles. A szakértői szemlét a vámkezeléstől számított 3 nap alatt meg kell tartani és arra a bejelentő felet is meg kell hívni, ennek meg nem jelenése azonban az eljárás lefolytatását nem akadályozza meg. TCA vámhivatal a kivitt árunak becsléssel vagy szakértői szemlén megállapított értékét az árubevalláson vagy a bejelentési ivén feljegyzik az árubevallás vagy bejelentési ív másodpéldányát pecsétjével ellátva, a bejelentő félnek kiadja. 8. §. Az áruknak postaforgalomban történő külföldre szállításánál, amennyiben a belföldi keresetűző a jelen rendelet értelmében az általános forgalmi adó megtérítésétigényli, az árubevallás vagy bejelentési ív két példányban való kiállítása mellett úgy kell eljárni, mint azoknak az áruknak a kivitelénél, amelyeknek kilépését az 1924. évi XIX. t.-c. 103. §-a értelmében igazolni kell. Az említett törvényhely értelmében követendő eljárás bármely okból való elmulasztása esetén az illető áru külföldre szállításai után az általános forgalmi adó visszatérítése sem igényelhető. (2) Abban az esetben, ha az előző bekezdés értelmében a postaforgalomban kivitt áru, A lap mai számához az „Országos Törvénytár“ előfizetői részére az „Országos Törvénytárának az 1926. évi XVII. törvénycikket tartalmazó 12. száma csatolva van. __________________________ Egyes szám ára 2000 korona.