Budapesti Közlöny, 1931. május (65. évfolyam, 98-122. szám)
1931-05-01 / 98. szám
1931 május 1. Tatai járás . 50. Bánhida. 51. Felsőgalla. 52. Környe. 53. Naszály. 54. Oroszlány. 55. Szomor. 56. Tardos. . 57. Tarján. 58. Tata. 59.Tatabánya. 60. Tóváros. V. M. Kir. Mértékhitelesítő Hivatal Kaposvárott. Az időszakos mértékhitelesítési központok közé felvétetik a következő község : a B. csoportban : 1. Csákány (Somogy vármegye marcali járásának területén). VI. M. Kir. Mértékhitelesítő Hivatal Kecskeméten. a) Az időszakos mértékhitelesítési központok közé felvétetnek a következő községek: az A. csoportban: 1. Dunaszentbenedek (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kalocsai járásának területén). a B. csoportban : 2. Borota (Bács-Bodrog Vármegye jánoshalmi járásának területén.) b) Egyes községek törlése az időszakos mértékhitelesítési központok közül: az A. csoportban : a 90.997/1928. K. M. sz. rendeletben foglalt függelék első táblázata V. pontjának 13. és 15. pontjai alatt kijelölt községek — Bajaszentistván és Bogyiszló — közigazgatási beosztásuk változása folytán az időszakos mértékhitelesítési központok sorából töröltetnek. VII. M. Kir. Mértékhitelesítő Hivatal Miskolcon. a) Az időszakos mértékhitelesítési központok közé felvétetik a következő község: a B. csoportban : 1. Borsodszemere (Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék mezőkövesdi járásának területén). b) Község törlése az időszakos mértékhitelesítési központok közül: az A. csoportban : a 90.997/1928. K. M. sz. rendeletben foglalt függelék első táblázata VI. pontjának 83. folyószáma alatt kijelölt község — Vajdácska — az időszakos mértékhitelesítési központok sorából töröltetik. c) Járásnévváltozás: a 90.997/1928. K. M. Számi rendelet függeléke első táblázatának VI. pontja alatt az A. csoportban „Bódvaszilasi járás“ helyett „Tornai járás“ értendő (a járás székhelye továbbra is Bódvaszilas). VIII. M. Kir. Mértékhitelesitő Hivatal Sopronban. -Az időszakos mértékhitelesitési központok közé felvétetik a következő község , az A. csoportban : 1. Répcevis (Sopron vármegye csepregi járásának területén). IX. M. Kir. Mértékhitelesitő Hivatal Szegeden. a) A hatásköri terület újabb megállapítása : A 90.997/1928. K. M. számi rendelet függeléke első táblázatának X. pontja alatt megállapított hatásköri területből Békés vármegye, valamint Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék eleki, battonyai és mezőkovácsházi járásai kivétetnek, mert ezek a jelen táblázat I. pontja szerint a békéscsabai m. kir. mértékhitelesítő hivatal hatásköri területéhez tartoznak. b) Egyes községeknek törlése az időszakos mértékhitelesitési központok közül: az A. csoportban , a 90.997/1928. K. M. sz. rendeletben foglalt függelék első táblázata X. pontjának 3—22., a B. csoportban pedig ugyanazon pont 42—54. és 56—66. folyószámai alatt felsorolt községek a hatásköri területnek az előbbi a) pont szerint bekövetkezett változása folytán az időszakos mértékhitelesítési központok sorából töröltetnek. X. M. Kir. Mértékhitelesítő Hivatal Székesfehérvárott. Az időszakos mértékhitelesítési központok közé felvétetik a következő község : a B. csoportban: 1. Előszállás (Fejérvármegye sárbogárdi járásának területén). XI. M. Kir. Mértékhitelesitő Hivatal Szekszárdon. Az időszakos mértékhitelesítési központok közé felvétetnek a következő községek : az A. csoportban : 1. Bogyiszló (Tolna vármegye központi járásának területén), a B. csoportban . 2. Koppányszántó (Tolna vármegye tamási járásának területén). Második táblázat. Változások a törvényhatóságoknak, illetve egyes közigazgatási részeiknek a m. kir. mértékhitelesitő hivatalok székhelyei szerint való beosztásában az 1928. évi 90.997. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet függeléke második táblázatában megállapított beosztáshoz képest. Az említett második táblázatnak Békés és Bihar vármegyékre, valamint Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyékre vonatkozó B. 15., 16. és 18. számú tételei alatt foglaltak érvényüket vesztik. A vármegyei törvényhatóságok nevei Az illetékes m. kir. mértékhitelesitő hivatal székhelye 1. Békés Békéscsaba 2. Bihar vármegye biharkeresztesi és cséffa-nagyszalontai járásai s e vármegye komádi szolgabirói kirendeltsége Békéscsaba 3. Bihar vármegye berettyóújfalusi, derecskei, sárréti és székelyhidi járásai Debrecen 4. Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék battonyai, eleki és mezőkovácsházi járásai Békéscsaba 5. Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék területén fekvő Makó megyei város s e vármegyék központi, nagylaki és torontáli járásai Szeged Budapest, 1931. évi április hó 14-én. A miniszter rendeletéből : Morvay s. k. h. államtitkár. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségéhez 6.148/1930. szám alatt intézett rendeletével az 1901. évi május hó 4-én 24.875. szám alatt kelt K. M. rendelettel igazolt s a vonatkozó helyszínrajzokban és műszaki leírásokban részletesen körülirt csepel-budafoki, szigetszentmiklós (lakihegyi)-nagytétényi, tökölballai (szászhalombattai), szigetujfalu-ercsii, lóré (lórév)-adonyi (dunaadonyi), makádrácalmási (kulcsi), szigetszentmiklós-harasztii (dunaharasztii) és szigetcsép-majosházi kompokon (réveken) és tartozékaikon fennálló vámszedési jogok érvényesítésénél alkalmazandó vámdijjegyzéket a következőképen állapította meg : Vámdijak: 1. Gyalogszemély után teher nélkül, 10 fillér. 2. Gyalogszemély után teherrel, 15 fillér. 3. Szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és az ezekhez hasonló nagyállatok után akár be vannak fogva, akár szabadon hajtatnak, darabonként 20 fillér. '•v' - ~ v -v ^ -4. Kisebb állatok, úgymint borjú, csikó, sertés, juh, kecske és ezekhez hasonló állatok után, darabonként 10 fillér. 5. Könnyű járművek (targonca, járgány, taliga, kerékpár) után üresen, darabonként 10 fillér. 6. Ugyanilyen járművek után teherrel, darabonként 20 fillér. 7. Rendes járművek (hintó, kocsi, szekér, stráfkocsi, motoroskerékpár) után üresen, vonóállat nélkül, darabonként 50 fillér. 8. Ugyanilyen járművek után teherrel, vonóállat nélkül, darabonként 70 fillér. 9. Személyszállító automobilok és a rendesnél nagyobb önsúllyal biró üres járművek után, darabonként 150 fillér. 10. Teherautomobilok és a rendesnél nagyobb önsúllyal biró megterhelt járművek, bútorszállítókocsik után, darabonként 300 fill. 11. Nagy önsúllyal biró és magánjáró gépek (cséplőgépek, gőzekék, gőzhengerek, gőzgépek stb.) után, darabonként 400 fillér. .4 m. kir. kereskedelemügyi miniszter Vas vármegye által a házalókereskedésnek Szombathely megyei város, Körmend, Celldömölk, Sárvár és Jánosháza községek területén való eltiltása tárgyában alkotott szabályrendeletet folyó évi 141.845/1931. szám alatt kelt rendeletével jóváhagyta. A m. kir. belügyminiszter a m. kir. folyamőrség központi parancsnokság által Macsek Antal folyamőr részére kiállított, elveszett folyamőrségi igazolványt érvénytelenítette. Sor- Az időszakos hitelesítési szám központok BUDAPESTI KÖZLÖNY 27.394/18—1931. szám. Pályázati hirdetmény. A pesti izraelita hitközség fiárvaháza által honvéd tisztek és altisztek árváinak eltartására létesített „Milleniumi Alapítványinak az 1931/32. iskolai év kezdetén, vagyis 1931. évi szeptember hó elsején betöltésre kerülő egyik helyére ezennel pályázat hirdettetik. Ezen alapítványi helyen a felvétel időpontjától kezdve a pesti izraelita hitközség fiárvaházában vallás különbség nélkül olyan árva részesül 14. életévének betöltéséig ingyenes eltartásban és nevelésben, akinek atyja a m. kir. honvédségnél tiszti, vagy altiszti minőségben szolgált. Felvételre igénye van minden honvéd tiszt, vagy altiszt olyan árvájának, aki teljesen vagyontalan, törvényes házasságból származik, életének 6. évét betöltötte, de 10. évét még túl nem haladta, amennyiben ép testű és elméjű és némaságban, süketségben, vagy vakságban nem szenved. A növendékek felvétele iránti kellőleg felszerelt folyamodványok a gyám, esetleg az életben levő anya részéről 1931. évi június hó 30-ig a m. kir. honvédelmi miniszterhez nyújtandók be. E határidőn túl beérkező folyamodványok figyelembe nem vétetnek. A folyamodványokhoz csatolandó : 1. az apa hivatásos honvéd tiszti, vagy altiszti szolgálatát igazoló okmány ; 2. a felveendő árva születési bizonyítványa ; 3. az elhalt szülők (vagy apa) elhalálozására vonatkozó anyakönyvi kivonat; 4. a gyermek himlőoltási bizonyítványa ; 5. a teljes vagyontalanságot és szegénységet igazoló hatósági bizonyítvány ; 6. az intézet orvosa, esetleg vidékiek részéről más orvos által a gyermek egészségi állapotáról kiállított bizonyítvány ; 7. a gyámnak, vagy esetleg életben levő anyának a nyilatkozata arról, hogy felvétel esetére a gyermek nevelésére és ápolására nézve minden beavatkozási jogról lemond és a gyermekkel való személyes érintkezés tekintetében az intézetnél fennálló szabályoknak magát feltétlenül aláveti. Budapest, 1931. évi április havában. A m kir. honvédelmi miniszter helyett: Dr. Bogsch s. k. 3—3 miniszteri főtanácsos. 3