Budapesti Közlöny, 1935. november (69. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-03 / 250. szám
s kedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg.“ 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, Budapest, 1935. évi október hó 31-én. vitéz Gömbös Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztérium 9.500/1935. M. E. számi rendelete a Magyarország és Olaszország között a magyar búza árának felértékelésére, a két ország közti kereskedelmi forgalomból eredő fizetések szabályozására és a Magyarországgal szemben fennálló olasz hátralékos kereskedelmi követelések felszámolására vonatkozólag 1935. évi június hó 18. napján Rómában kelt magyar— olasz megállapodások végleges hatályú életbeléptetése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1934. évi XXV. törvénycikkel nyert felhatalmazás alapján közhírré teszi a következőket : A Magyarország és Olaszország között : 1. a magyar búza árának felértékelése tárgyában ; 2. a Magyarország és Olaszország közti kereskedelmi forgalomból eredő fizetések szabályozása tárgyában és 3. a Magyarországgal szemben fennálló olasz hátralékos kereskedelmi követelések felszámolása tárgyában 1935. évi június hó 18. napján Rómában kelt magyar—olasz megállapodások — amelyeknek ideiglenes hatállyal való életbeléptetése iránt a 6850/1935. M. E. számú rendelet intézkedett (l. Budapesti Közlöny 1935. évi julius hó 6-iki 151. számában) —• miután megerősítő okirataik Rómában 1935. évi október hó 16. napján kicseréltettek, a most említett napon végleges hatállyal életbe léptek. Budapest, 1935. évi október hó 31. napján, vitéz Gömbös Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök alapján — az 1929. évi november hó 9-én 117.560. szám alatt kelt kereskedelemügyi miniszteri rendelet újabb kiegészítéseképpen — ezennel közzéteszem, hogy a nemzetközi vasutügyre vonatkozó, 1923. évi december hó 9-én aláírt Egyezményt és Szabályzatot, valamint a hozzá tartozó Aláírási jegyzőkönyvet újabban — 1935. évi augusztus hó 28-án Franciaország is megerősítette — azzal a fenntartással, hogy az Egyezmény rendelkezései annak 9. cikkében említett fenntartás értelmében nem kötelezik a Francia Köztársaság szuverenitása vagy fennhatósága alá helyezett protektorátusok, gyarmatok, birtokok és tengerentúli területek összességét. Budapest, 1935. évi október hó 24-én. Dr. Winchkler István s. k. m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. A m. kir. iparügyi miniszter 10.000/1935. Ip. Min. számú rendelete a régi közhasználatú és sajáthasználatu villamosművekre vonatkozóan a 40.000/1934. K. M. számú rendeletben meghatározott egyes határidők újabb meghosszabbításáról. A villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931 : XVI. t.-c. 74. §-ában nyert felhatalmazás alapján e törvény 65. és 68. §-aihoz fűzött végrehajtási utasítás (1) bekezdéseiben megjelölt s a 24.500/1935. K. M. számú rendelettel (Budapesti Közlöny 86. szám) meghosszabbított határidők tekintetében a következőket rendelem : A törvény 65. §-ához fűzött végrehajtási utasítás (1) bekezdésében megjelölt határidőt 1936. évi június hó 30-ig, a 68. §-ához fűzött végrehajtási utasítás (1) bekezdésében megjelölt határidőt pedig 1936. évi október hó 1-ig meghosszabbítom. Budapest, 1935. évi október hó 31-én. Bornemisza Géza s. k. an. kir. iparügyi miniszter. 256/5—1935. K. V. M. Hirdetmény. A m. kir. külügyminiszter közzéteszi, hogy a magyar kir. kormány és a francia kormány között 1935. évi július hó 18. napján a Magyarország és Franciaország közötti áruforgalomból származó követelések rendezése tárgyában a magyar fordításban alább közölt szövegű egyezmény jött létre. Budapest, 1935. évi október hó 26-án. M. kir. külügyminiszter. Melléklet a 256/5—1935. K. V. M. sz. Hirdetményhez. Egyezmény a Magyarország és Franciaország közötti áruforgalomból származó követelések rendezése tárgyában. A magyar kormány és a francia kormány orvosolni óhajtván azokat a nehézségeket, amelyek a két ország közötti kereskedelmi fizetések rendezésének az 1934. évi március hó 30-ik napján kelt egyezményben meghatározott és jelenleg alkalmazott rendszerében a gyakorlat folyamán felmerültek, a következő rendelkezésekben állapodtak meg, amelyek a fentemlített egyezmény helyébe lépnek. A. Hátralékos követelések. 1. cikk. Az olyan követelések rendezése, amelyek magyarországi rendeltetéssel francia áruk eladásából származnak, vagyis az úgynevezett hátralékos követelések rendezése, kompenzáció útján fog történni az alább meghatározott feltételek mellett olyan összegek által, melyek a kontingentált magyar áruknak Franciaországba való beviteléből származnak. Hátralékos francia követelések alatt értendők az alábbi két csoportba tartozó követelések : a) Azon követelések, amelyek az 1934. április 9-ike előtt kötött kereskedelmi ügyletekből származnak és amelyeknek pengő ellenértéke a Magyar Nemzeti Bank vagy az általa e célból felhatalmazott más bankok áruforgalmi számlájára fizettettek be. b) Azon követelések, amelyek az 1934. március 30-iki szerződés 3-ik cikkében meghatározott rendszer alapján átutalási vízummal voltak ellátva és amelyek a jelen szerződés 7. cikkében meghatározott rendszer mellett nem nyerhettek volna kiegyenlítést. 2. cikk. Az 1935. július 20-a után Franciaországba bevitt kontingentált magyar áruk vételárai a Párisban székelő francia—magyar Clearing hivatal útján kerülnek elszámolásra, fenntartva az alább következő 7-ik cikk rendelkezéseit. A francia—magyar hivatal az így bevételezett összegeket az általa a Magyar Nemzeti Bank nevére nyitott kamatmentes számlán fogja jóváírni. 3. cikk. , Az úgynevezett „hátralékos francia követelések“ az alább felsorolt rendelkezéseknek megfelelően fognak rendeztetni : A Magyar Nemzeti Bank a francia—magyar hivatal által naponként megküldendő fizetési értesítések beérkezésének mértéke szerint a magyar adósoktól be fogja hívni a francia— magyar hivatalnál számlájára javára eszközölt befizetéseknek megfelelő pengő összegeket. Mihelyt a pengő összegekre vonatkozó behívások így megtörténtek, a Magyar Nemzeti Bank a további rendezés végett arról értesíti a francia— magyar hivatalt. A fizetési meghagyások tartalmazni fogják azokat az adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az érdekelt hitelezők részére a megfelelő fizetések megtörténhessenek. Az átszámítás az alább megjelölt törvényes árfolyamon történik : 100 pengő — 446.408 frank 100 frank 122.401 pengő Amennyiben ez a pénzparitás változást szenvedne, a jelen szerződés hatálya teljes joggal fel lesz függesztve, hogy a két kormánynak módjában legyen új megállapodást létesíteni. Az erre irányuló tárgyalások haladéktalanul kezdetüket veszik, hogy legfeljebb 8 napon belül be is fejeződhessenek. 4. cikk. A Magyar Nemzeti Banknál és az általa az 1. cikkben meghatározott u. n. hátralékos követelések rendezésére felhatalmazott bankoknál francia exportálók javára befizetett összegek, a befizetések időrendbeli sorrendje szerint lesznek elszámolva. 5. cikk. A Franciaországba bevitt kontingentált magyar árukért a francia—magyar hivatalnál az importálók által befizetett összegeknek egy a két kormány között kötött közös egyetértéssel megállapítandó százaléka, a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére fog állani. 6. cikk. Az 5. cikkben kikötött levonás után fennmaradó összegek teljesen a hátralékos követelések kiegyenlítésére fognak fordíttatni. A szóbanforgó összeg 40%-a fenntartatik az 1934. március 30-iki szerződés 3. cikke értelmében vízummal ellátott azon követelések rendezésére, amelyek az alábbi 7. cikk átmeneti rendszere mellett nem kerülhetnek rendezésre. Ezen követelések kiegyenlítése után, a külön ezekre fenntartott 40%-nak megfelelő összegek is a hátralékos követelések tömegéhez csatoltatnak vissza. B. Átmeneti intézkedések. 7. cikk. Átmenetileg mindazon követelések, amelyek egyrészt az 1934. március 30-iki szerződés 3-ik cikkében megállapított rendszer mellett vízummal lettek ellátva, másrészt amelyek az 1934. március 30-án kötött szerződés 7. cikkének megfelelően 1935. július 9-ig engedélyeztettek pengő követelések átruházásának kiegyenlítésére és amelyek jelenleg is lebonyolítás alatt állanak, az 1934. március 30-iki megállapodás 6. cikkében meghatározott levonása után, a következő forrásokból nyernek biztosítást. 1. Az 1935. július 20-a előtt Franciaországba importált magyar áruk ellenértéke fejében járó, de még ki nem fizetett összegek ; 2. a Franciaországba még be nem vitt, de 1935. július 9-e előtti ügyletek tárgyát képező kontingentált magyar árukért járó összegek. Az olyan kereskedelmi ügyletek, amelyek 1935. július 9. és 20-a között kerültek megkötésre, a két kormány között külön vizsgálat tárgyát képezhetik. Az ezen követelések kiegyenlítése után fennmaradó egyenleg a hátralékok közös tömegéhez csatoltatik. A jelen cikk hatálya alá eső összes kereskedelmi ügyletek jegyzéke 1935. július 31-én lesz véglegesen lezárva. A m. kir. kereskedelemi és közlekedésügyi miniszter 60.552/1935. K. K. M. számu rendelete a közlekedés és átmenőforgalom tárgyában 1923. évben Genfben tartott általános értekezleten megállapított okmányokat megerősítő és az azokhoz csatlakozó államok közlése iránt kiadott 1929. évi 117.560. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet kiegészítése tárgyában. A közlekedés és az átmenőforgalom tárgyában 1923. évben Genfben tartott általános értekezleten megállapított okmányok becikkelyezéséről szóló 1929. évi XXII. törvénycikk 3. §-a Budapesti Közlöny 1935 november 3.