Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1939. május (73. évfolyam, 98-121. szám)
1939-05-02 / 98. szám értesítője
1931) május. 2. — 98. szám. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 5241. számú telekkönyvi betétben A. + 1. sor, 3222/34. hrszám alatt felvett és 1/2 részben a végrehajtást szenvedő nevén álló 380 négyszögöl területű házhely a Halászkunyhó pusztán, illetőségre kikiáltási ára 1.065 pengő 25 fillér. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Tököl községházánál megtartására 1839. évi május hó 19. (tizenkilenc) napjának délutáni 4 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. t.-c. 150. §-a alapján megállapítja. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a telekkönyvi hatóságnál (Ráckeve, Kossuth Lajos utca 1. sz., földszint 5. ajtószám) és Tököl község elöljáróságánál tekinthetők meg (1881. évi LX. t.-c. 147. §. g) pontja). A telekkönyvi hatóság elrendeli, hogy a telekkönyvi iroda az árverés elrendelését a tököli 5241. számi telekkönyvi betétben jegyezte fel. A telekkönyvi hatóság e hirdetmény 1 példányát kifüggesztés, 1 példányát pedig az árverési feltételek megtekinthetése végett Tököl község elöljáróságának, továbbá 1—1 példányát szabályszerű közzététel végett Szigetcsép és Szigetszentmiklós községek elöljáróságainak megküldi, végül az árverési hirdetmény törvényszerű kivonatát a hivatalos lapban egyszeri közzététel végett a végrehajtató képviselőjének kiadja (1881. évi LX. t.-c. 152. §., 1908. évi XLI. t.-c. 23. §.). Az árverési feltételek a következők : 1. Az árverés alá kerülő ingatlant, ha az árverés megtartását a végrehajtatok közül a csatlakozóknak kimondott Simon Gyuláné kéri 2.190 pengő, 2. ha a Kecskeméti Mintapincészet és Keresk. kft. kéri 2.800 pengő, 3. ha Czaneff Mihály kéri 2.926 pengő, ha a végrehajtató kéri 3.210 pengő vételárnál alacsonyabb áron eladni nem lehet (5.610/1931. M. E. számú rendelet 21. §.-a.). 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1911. évi I. t.-c. 127. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881. évi LX. t.-c. 147., 150., 170. §-ai ; 1908. évi XLI. t.-c. 21. §.). 3. A kincstár, valamint az Országos Földhitelintézet, mint árverelő bánatpénzt letenni nem köteles. Nem kötelesek bánatpénzt letenni az 1889. évi XXX. t.-c. 10. §-ának második bekezdése alapján adómentes záloglevelek kibocsátására jogosított és Budapesten székelő részvénytársaságok és szövetkezések, valamint az 1898. évi XXIII. t.-c. alapján alakult Központi Hitelszövetkezet, ajavukra zálogjogilag megterhelt ingatlan elárverezésénél. Abban az esetben, amelyben az árverező a törvény értelmében a bánatpénzt elveszti, e bánatpénz letétele alól felmentett árverelő a telekkönyvi hatóság felhívásának kézhezvételétől számított nyolc nap alatt a bánatpénznek megfelelő összeget bírói letétbe helyezni köteles (1908. évi XLI. t.-c. 21. §., 1911. évi XV. t.-c. 15. §.). 4. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet senki sem ígér, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ráckeve, 1939. évi január hó 24. napján. A ráckevei kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. *NF 12462 Árverés. 78/1939. Ik. szám. Magyar Általános Takarékpénztár r. t. végrehajtatának, Nádasdi László végrehajtási szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 8.500 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett Karcag város határában fekvő és a karcagi 5700. számú telekkönyvi betétben A. il. 1., 3—4. sor, 20142.6., 20445/4. alatt foglalt végrehajtást szenvedő nevén álló szántó, udvar, gazdasági épület és legelő az Apavár XXXIII. dűlőben 6.811 pengő kikiáltási árban, i. e. betétben A. II. 1—5. sor, 20442/11., 20443/1., 20445/9., 20445/10. hrsz. alatt foglalt végrehajtást szenvedő nevén álló szántóra, rét és ház 4434. t. sz. alatti udvar és 2 gazdasági épület és legelőre az Apavár XXXIII. dűlőben 5.461 pengő kikiáltási árban, ugyanezen betétben A. + 4. sor, 6220. hrsz. alatt foglalt végrehajtást szenvedő n nevén álló szőlőre a Komiszkertben 143 pengő kikiáltási árban, ugyanebben a betétben A. + 2. sor, 6358/2. hrsz. alatt foglalt végrehajtást szenvedő nevén álló ház 57. 1. sz. alatti udvarral a komiszkertben 113 pengő 50 fillér kikiáltási árban, ugyanezen betétben A. + 3. sor, 6359. hrsz. alatt foglalt végrehajtást szenvedő nevén álló szántóra a Komiszkertben 205 pengő kikiáltási árban, ugyanezen 9850. számú telekkönyvi betétben A. + 1. sor, 2041. hrsz. alatt foglalt végrehajtást szenvedő nevén álló ház 2248. é. 1. szám alatti udvarral a IX. tizedben 1.440 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverésnek 1939. évi május hó 22. napján délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (Karcag, Kossuth tér 5. szám, I. emelet 14. ajtósz.) fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok közül a 2941. hrsz.-t a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet, de amennyiben az így beígért vételár összesen a megelőző tehertételek fedezete szempontjából szükséges Magyar Általános Takarékpénztárral szemben 2.313 pengőt. Halász Ignác és fiával szemben megtartandó árverésen 20.126 pengőt. MagyarTég- és Viszontbiztosítóval szemben megtartandó árverésen 22.703 pengőt meg nem ült, az árverés érvénytelenné válik. Az árverés alá kerülő ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet, de amennyiben az így beígért vételár összesen a megelőző tehertételek fdjesírtje szempontjából szükséges Magyar Általános Takarékpénztárral szemben 2.313 pengőt, Karcagi Népbank rt-vel szemben a 6220., 6358/2. hrsz. 16.497 pengőt, a többinél 17.837 pengőt, Gazdák Biztosító Szövetkezetével szemben 22.734 pengőt, Magyar Jég- és Viszontbiztosító I.-I.-vel szemben megtartandó árverésen 23.821 pengőt megüti, az árverés érvénytelenné válik. Bánatpénz a kikiáltási ár 10 százaléka, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi százalékára kell kiegészíteni. Karcag, 1939. évi január hó 11. napján. A karcagi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. NF 12 465 Árverés. 1292/1939. szám. Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület végrehajtatának, Csók György és 3 társa végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 2081 pengő 28 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a battonyai kir. járásbíróság területén levő, Csanádapáca községben fekvő s a csanádapácai 160. számú telekkönyvi betétben A. 1. 1—4. sorszám, 566., 567., 568. és 569. hrsz. alatt felvett Csóti György, Eszter Anna és Gyula nevén álló szőlőre, kertre, szántóra és házra a beltelekben 3.700 pengő kikiáltási árban, s C. 22. sorszám alatt Csóti György (nős volt Márton Annával) javára bekebelezett haszonélvezeti jognak épségben hagyásával, a csanádapácai 161. számu telekkönyvi betétben A. I. 1—3., 6. sorszám alatti házra, székiskertre, kertre I. 1—3., 6. sorszám alatti 245., 246., 247. és 1669 1.orszám alatt felvett Csóti György nevén álló házra, szérüskertre, kertre és szántóra a Beltelekben 3.252 ., az A. III. 1—2. sorszám alatt 1417., 1419/1. érszám alatt felveti ugyanannak nevén álló szántókra, a II. és III. dűlőben 5.370 pengő 50 fillér kikiáltási árban, a csanádapácai 2186. számú telekkönyvi betétben A. + 4. sorszám, 1425/4. hrszám alatt felvett Csóti Gyula nevén álló szántóra a 111. dűlőben 5.027 pengő 50 fillér, az A. + 2. sorszám, 1669/4. hrsz. alatt felvett ugyanannak nevén álló szántóra a IX. dűlőben 1.272 pengő 50 fillér kikiáltási árban, , a csanádapácai 0187. számú telekkönyvi betétben A. + 1. sorszám, 1425/2. hrsz. alatt felvett özv. Pacsika Antalné szül. Csóti Eszter nevén álló szántóra a III. dűlőben 5.027 pengő, az A. + 2. sorszám, 1669/3. hrsz. alatt felvett ugyanannak nevén álló szántóra a IX. dűlőben 1.272 pengő kikiáltási árban, a csanádapácai 2188. számú telekkönyvi betétben A. + 1. sorszám, 1423. hrsz. alatt felvett Ács Istvánná Csóti Anna nevén álló szántóra a III. dűlőben 7.182 pengő, az A. + 2. sorszám, 1669/2. hrsz. alatt felvett ugyanannak nevén álló szántóra a IX. dűlőben 1.272 pengő 50 fillér kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében megtartására 1939. évi május hó 27. napjának délelőtti 10 óráját tűzi ki. 1. Az árverés alá eső 566., 568., 567. és 569. hrsz. ingatlanokat a kikiáltási ár felénél, a többi ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet telt, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapitott bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Battonya, 1939. évi február hó 7. napján. A battonyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. NF 12466 Árverés. 3317/1939. tk. sz. (4) Felhivás.) L. Gyire Lajos végrehajtatónak — Gy. Gyire József fényeslitkei lakos óhajtást szenvedő elleni végreh. ügyében a telekkönyvi hatóság végrehajtató kérelme folytán a 14000/ 1933. M. E. számú rendelet 17—20. §-ai, továbbá a 4000/1939. M. E. számú rendelet 27. §-a alapján felek meghallgatására, egyben a fényeslitkei 1065. számú telekkönyvi betétben A. I. 4—4. sorsz., 1546., 1545., 1547., 1548. svszámok alatt foglalt ház, kert, szőlő és ut az Aranyoskán 13 kat. hold 382 négyszögöl területű ingatlanságból végrehajtást szenvedő nevén álló K rész illetőségre végrehajtási árverés hatályával bíró, bírói után leendő eladását és ennek a betétben való feljegyzését rendelte el és a tárgyalásra határnapul 1939. évi május hó 13. napjának délelőtt 9 óráját tűzte ki. L. Gyüre Lajos vételi ajánlatot tevő által a fenti ingatlanilletőségekért felajánlott vételár 5000 pengő. — A birtokbavétel időpontja május hó 15. napja. A..44000. 1933. M. E. számú rendelet 18. §-ának 2. pontja alapján felhívja érdekelteket, hogy azon esetben, ha valamely észrevételük lenne, azt a jelen felhívás kézhezvételétől számított 15 nap alatt terjesszék elő. Jogukban áll érdekelteknek az ajánlattételtől számított 15 nap alatt az 1930 : XXXIV. t.-c. 80. §-a értelmében megállapított becslés alapján kimutatni, hogy a kérelmező által megajánlott vételár az ingatlan értékének */* részét sem éri el, mely esetben az eladás el nem rendelhető. A vételi ajánlat 10%-át kitevő bánatpénz bírói letétbe helyezése mellett legkésőbben a tárgyalás előtti nap déli 12 órájáig bárki tehet a megajánlott vételárat legalább 1%-kal meghaladó vételi ajánlatot. (14000/1933. M. E. sz. r. 19. § 2. p.) Az, aki már szabályszerű írásbeli ajánlatot tett, akitűzött tárgyaláson a legmagasabb ajánlatot legalább 1 százalékkal meghaladó új ajánlatot tehet, s ha a letett bánatpénz összegét az uj ajánlatnak megfelelően kiegészíti. A bíróság mellőzheti az olyan új ajánlat figyelembevételét, amelynek a korábbi ajánlatokkal való összehasonlítása a feltételek lényeges eltérése miatt nehézségbe ütközik. Kisvárda, 1939. évi március hó 17. napján. A kisvárdai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N 4 12464 Csődönkivüli kényszeregyességek. Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 1922/17. 1938. sz. A székesfehérvári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Susánszky Mihály székesfehérvári (Nádor utca) be nem jegyzett kötött- és szövöttáru kereskedő cég és ennek egyedüli tulajdonosa, Susánszky Mihály székesfehérvári lakos csődönkivüli kényszeregyességi ügyében a mai napon Ke. 1922/17. 1938. szám alatt kelt végzésével az egyességi eljárást befejezettnek nyilvánítja. Székesfehérvár, 1939. évi április hó 20. napján. A székesfehérvári kir. törvényszék. *21307 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 948/1939. szám. Pecsing Frigyes (Pécs, Zsolnay Vilmos utca 23. szám) ügyében a kötelező magánegyességi tárgyalást az OHE. üvegszakmai fiókjánál (Budapest, 4. kerület, Alkotmány utca 8. szám alatt), 1939. évi május hó 5. napján fél 1 órakor tartják meg. 1939. május 1. Országos Hitelvédő Egylet. E 12493 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 625/1939. szám. Neumann Viktorné szül. Grünfeld Erzsébet, szombathelyi szeszesitalkereskedő ügyében a létrejött magánegyesség szerint adósköteles tartozásainak 25 százalékát az egyességet jogerősen jóváhagyó végzésnek a hivatalos lapban való közzétételétől számított 30-ik napon kezdődő nyolc havi egyenlő részletben megfizetni. Kezes : Goda Ferenc. Budapest, 1939. május 1. Országos Hitelvédő Egylet. F 12491 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 270/1939. szám. Hazai Ede, szarvasi cipő- és divatárukereskedő ügyében a létrejött magánegyesség szerint adósköteles tartozásainak 65 százalékát az egyességet jogerősen jóváhagyó végzésnek a hivatalos lapban való közzétételétől számított 30-ik napon kezdődő tíz havi egyenlő részletben. Kezes : dr. Hazai Samu. Budapest, 1939. május 1-én. Országos Fiitelvédő Egylet. F 12492 Gordlnokság. Gondnokság. P. 2539.11. 1938. szám. A kalocsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kollár Lajos (atyja András, anyja Vidra Rozália) 42 éves r. kath. vallású, miskei születési, illetőségű és lakos, magyar állampolgár a P. 2539/8—1938. számi ítélettel gyengeelméjűség okából az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. Kalocsa, 1939. évi április hó 26. napján. A kalocsai kir. törvényszék. *21309 Idézések. Idézés. B. 1461/13. 1938. szám. Végzés. A győri kir. törvényszék az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló vétség miatt Milanovics József ellen indított bűnügyben a kir. ügyészség 8535/1938. kir. számú indítványára az 1921. évi 111. t.-c. 12. g. 2. bekezdése alapján a főtárgyalást 1939. évi május hó 30. napjának délelőtti 9 órájára tűzi kiGyőrött, Szent István utca 6. szám, I. emelet 38. számos főtárgyalási terembe. Erről a kir. ügyészséget értesíti, az ismeretlen helyen tartózkodó Milanovics József vádlottat pedig a főtárgyalásra azzal idézi meg, hogy távolléte sem a főtárgyalás megtartását, sem az Ítélethozatalt (Bp. 472. g.) nem gátolja, az ítélet azonban csak a bűnösség megállapítására és vagyoni elégtétel kiszabására szorítkozhatik. Figyelmezteti egyúttal a vádlottat, hogy ha a főtárgyaláson meg nem jelenik, vagy ha maga, vagy hozzátartozója védőt nem választ, úgy a főtárgyaláson dr. Czingráber Lajos győri ügyvéd, mint a részére az 1921. évi 111. t.-c. 12. g. 2. bekezdése értelmében ezennel kirendelt védő fogja képviselni. Győr, 1939. évi április hó 20. napján. A győri kir. törvényszék. *21.308 Idézés. 10. P. 37.873/144. 1933. szám. A budapesti kir. törvényszék, mint hitbizományi bíróság közhírré teszi, hogy Gróf Barkóczy János által alapított hitbizományi ügyében az utódlásnak gróf Hadik-Barkóczy Endre mostani hitbizományi birtokos részére történt megnyílta következtében a kir. közjegyző által felvett leltár és kimutatások, valamint a m. kir. Kúriának Pk. I. 302/94/1937. számú végzése folytán a hitbizományi gondnok 69. sorsz. kérvényében az első és második hitbizományi várományos nevében is a hitbizományi birtokos ellen bejelentett igény tárgyalására 1939. évi junius hó 2. napjának délelőtti 9 óráját hivatalos Helyiségébe (Budapest, V. kerület, Alkotmány utca 14. szám, I. emelet 46. ajtószám) a 44.000/1936. I. M. számú rendelet 113. §-a értelmében kitűzi és arra a hitbizományban érdekelteket, valamint a hitbizományi előd szabad vagyonának örököseiként az erre vonatkozó 137. sorszámú bejelentés szerint a hitbizományi birtokost és özv. gróf Hadik-Barkóczy Endréné szül. Zichy Klára grófnőt megidézi. ■ A kir. törvényszék értesíti az érdekelteket, hogy a hitbizományi leltárt a hitbizományi bíróságnál megtekinthetik, s a leltár ismeretében a kitűzött tárgyalásig .