Budapesti Közlöny, 1940. március (74. évfolyam, 49-71. szám)
1940-03-01 / 49. szám
; 4. akik ellen nyomozólevelet vagy személyleíráskörözést bocsátottak ki és azt a jelen elhatározásom keltéig vissza nem vonták ; 5. akiket — a kegyelem tárgyául szolgáló bűncselekményt ide nem értve, — a jelen el- határozásom kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek. VII. Amidőn a jogrend biztonságához fűződő követelmények szem előtt tartásával az általános kegyelem kereteit a fent meghatározott rendelkezésekben megszabom, ezúttal sem szándékozom elzárkózni az elől, hogy e kereteken túlmenően is különös méltánylást érdemlő körülmények esetében a megbocsátás szellemét kivételes kegyelem útján érvényesítsem egyrészt olyanokkal szemben, akik a mostoha gazdasági viszonyok szülte nyomasztó anyagi helyzetükben, vagy a szenvedélyeknek az akaraterőt megbénító hatása alatt az általános kegyelem körén kívül vétettek a büntetőtörvény parancsai ellen, másrészt olyanokkal szemben is, akik lelkiismeretlen ámitók által félrevezetve és megtévesztve, vagy a téveszmék fertőző hatása alatt erkölcsi ítélőképességük biztonságában megingatva, az ország súlyos helyzetének és valódi érdekeinek félreismerésével az állam és társadalom törvényes rendjét veszélyeztető bűncselekményt követtek el, ha egyéniségüknek, életviszonyaiknak és az eset összes körülményeinek figyelmbevételével alaposan remélhető, hogy a kegyelem jótékony hatással lesz jövendő erkölcsi magaviseletükre. Felhívom a magyar királyi igazságügyminisztert, hogy az ezen elhatározásom végrehajtására szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. B. A magyar királyi igazságügyminiszter előterjesztésére : I. Kegyelemből elengedem elzárásbüntetésük végrehajtását azoknak az elítélteknek, akiket a királyi büntető bíróság, vagy a rendőri büntető bíróság a jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett kihágás miatt (ide nem értve a jövedéki kihágásokat, valamint az 1938. évi XV. törvénycikk 10. §-ában adott felhatalmazás alapján kiadott 4.350/1938. M. E. számú rendelet, illetve az 1939. évi IV. törvénycikk rendelkezéseibe ütköző kihágásokat) jogerősen öt napot meg nem haladó tartamú elzárásbüntetésre ítélt, vagy főbüntetésként csupán pénzbüntetésre ítélt ugyan, de ezt behajthatatlansága folytán öt napot meg nem haladó tartamú elzárásbüntetésre kellene átváltoztatni. II. Kegyelemből elengedem elzárásbüntetésük fele részének végrehajtását azoknak az elítélteknek, akiket a királyi büntető bíróság vagy a rendőri büntető bíróság a jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett kihágás miatt (ide nem értve a jövedéki kihágásokat, valamint az 1958. évi XV. törvénycikk 10. §-ában adott felhatalmazás alapján kiadott 4.350/1938. M. E. számú rendelet, illetve az 1939. évi IV. törvénycikk rendelkezéseibe ütköző kihágásokat jogerősen öt napot meghaladó tartamú elzárásbüntetésre, vagy főbüntetésként oly pénzbüntetésre ítélt, amelyet behajthatatlansága folytán öt napot meghaladó tartamú elzárásbüntetésre kellene átváltoztatni. III. Az I. és II. pont esetében a kegyelem a főbüntetésen kívül kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlansága folytán elzárásbüntetésre kellene átváltoztatni ; nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. IV. Kegyelemből elengedem a bűnvádi eljárást azoknak, akik ellen oly kihágás miatt (ide nem értve a jövedéki kihágásokat, valamint az 1938. évi XV. törvénycikk 10. §-ában adott felhatalmazás alapján kiadott 4.350/1938. M. E. számú rendelet, illetve az 1939. évi IV. törvénycikk rendelkezéseibe ütköző kihágásokat kell eljárást indítani vagy folytatni, amelyet a jelen elhatározásom keltét legalább egy évvel megelőzően követtek el, feltéve, hogy az ügyben a jelen elhatározásom keltéig még első fokú ítélet sem hozatott. Amennyiben az ügyben már legalább első fokú ítéletet hoztak, amely azonban még nem jogerős, a terhelt csak abban az esetben részesül kegyelemben, ha az eljárás állásához képest az első vagy felsőbb fokon eljárt bíróság ítélete öt napot meg nem haladó tartamú elzárásbüntetést, vagy oly pénzbüntetést állapított meg, amelyet behajthatatlansága folytán öt napot meg nem haladó tartamú elzárásbüntetésre kellene átváltoztatni. V. Végül kegyelemből elengedem : a) azokat a pénzbüntetéseket és bírságokat, amelyeket az 1935. évi január hó 1. napja előtt elkövetett jövedéki kihágásokért, illetőleg szabálytalanságokért már jogerősen kiszabtak ; b) a jövedéki kihágás miatt jogerősen megállapított szabadságvesztés büntetésük fele részének végrehajtását azoknak, akik a jelen elhatározásom kelte idején ezen büntetésüket töltik, tekintet nélkül arra, hogy a szabadságvesztés büntetést az ítélet már eredetileg úgy állapította meg, vagy pedig azt a kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága folytán kell végrehajtani. VI. Az I., II., illetve IV. és IV. pont alapján nem részesülhetnek kegyelemben azok, akik a jelen elhatározásom keltét megelőző két éven belül azonos vagy hasonló természetű kihágás miatt már jogerősen el voltak ítélve. VII. Annak a megállapítására, hogy a jelen elhatározásom alapján ki részesül kegyelemben, a büntetésüket töltő elítéltekkel szemben a büntetést végrehajtó hatóság (királyi járásbíróság, királyi ügyészség, rendőri büntetőbíróság), egyébként pedig az a hatóság hivatott, amely a kihágási ügyben eljárt, illetve amely a jogerősen megállapított büntetés végrehajtását nyilvántartja. Kelt Budapesten, 1940. évi február hó 28. napján. Horthy s. k. sr. Radocsay László s. k. Budapesti Közlöny 1940 március 1. —- 49. szám. Magyarország Kormányzója kabinetirodájának főnöke Sághy Péter irodafőigazgatói címmel és jelleggel felruházott kabinetirodái irodaigazgatót irodafőigazgatóvá a VII. fizetési osztályba, Marton Béla irodaigazgatói címmel és jelleggel felruházott kabinetirodai irodafőtiszteit irodaigazgatóvá a VIII. fizetési osztályba, Csicseri Orosz Margit kabinetirodai irodasegédtiszti címmel felruházott kezelőnőt irodasegédtisztté a XI. fizetési osztályba, Szauter János királyi várkapitánysági műszaki altisztet királyi palotafelvigyázóvá a XI. fizetési osztályba és Horváth Teréz királyi kertészeti I. osztályú altisztet kezelőnővé kinevezte. Magyarország Kormányzója kabinetirodájának főnöke Somogyi István királyi kertészeti intézet királyi kertészeti főintézővé kinevezte. Magyarország Kormányzója kabinetirodájának főnöke a kabinetiroda altiszti létszámában Demeter István kabinetirodai I. osztályú altisztet szakaltiszt-ajtónállóvá, Vida Sándor kabinetirodai II. osztályú altisztet I. osztályú altisztté, a királyi várkapitányság és királyi kertészet altiszti létszámában Tihanyi Ferenc I. osztályú altisztet, Grandtner István és Gyökér János II. osztályú altiszteket szakaltisztekké, továbbá Kerencsi Miklós, Szentmiklósi Ferenc és Pásztor Mihály II. osztályú altiszteket I. osztályú altisztekké és végül Várhegyi József napibérest II. osztályú altisztté kinevezte. A magyar királyi honvédelmi miniszter dr. Füzesséry István próbaszolgálatra berendelt miniszteri fogalmazót miniszteri segédtitkárrá nevezte ki. A magyar királyi honvédelmi miniszter Vörös Ferenc igényjogosultsági igazolvánnyal ellátott honvéd törzsőrmestert a központi igazgatás létszámába ideiglenes minőségű irodasegédtisztté nevezte ki. A magyar királyi honvédelmi miniszter Éliás Teréz dijnoknőt, vitéz Hegedűs Bálint tűzharcos, dijnokot és Borsó Imre igazolványos, dijnokot a központi igazgatás létszámába, Sárközy Mária dijnoknőt pedig a külső parancsnokságok és hatóságok létszámába ideiglenes minőségű kezelőkké nevezte ki. A magyar királyi honvédelmi miniszter a külső parancsnokságok és hatóságok létszámában Göllner Zsigmond és Mehmedagics Izmáel II. osztályú altiszteket I. osztályú altisztekké, Kádár István és Varga János véglegesített kisegítő szolgákat, továbbá Korubszky Ferdinánd tűzharcos, véglegesített kisegítő szolgát ideiglenes minőségű II. osztályú altisztekké nevezte ki. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a m. kir. mezőgazdasági tudományos és kisérletügyi intézmények tudományos tisztviselőinek létszámába Bérczi László oki. középiskolai tanár, fégyetemi tanársegédet Debrecenbe, dr. BárányIstván oki. középiskolai tanár, főiskolai gyakornokot, dr. Woynárovich Elek bölcsészdoktor, Kéri Menyhért, dr. Buchmann Ottmár oki. középiskolai tanárokat és Pandur Antal oki. vegyészmérnököt Budapestre ideiglenes minőségű m. kir. mezőgazdasági kisérletügyi gyakornokokká, végül a m. kir. mezőgazdasági tudományos és kisérletügyi intézmények egyéb szakszemélyzetének létszámyába Bezsilla Lászlót Budapestre ideiglenes minőségű gyakornokká kinevezte. (900/eln. VIII. B. 1. F. M. szám. — 1940. évi február hó 21.-én.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Tóth József és Antalóczi Gábor igazolványosokat, továbbá Hornyák Dezső, Homornik István tűzharcosokat, végül Kerekes János komáromi, Horváth László és Pardavi István budapesti lakosokat tanügyigazgatási hivatalokhoz napibéres szolgákként alkalmazta. A m. kir. vallási és közoktatásügyi miniszternek 1934/1840. Evi. számú rendelete a magyar ifjúság szellemi és testi nevelésére rendelt intézményeknek a Kormányzó író Főméltósága nevéről leendő elnevezése tárgyában. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Úr Ő Főméltóságának Magyarország kormányzójává történt választatása huszadik évfordulóján a legmélyebb hála érzésével emlékezvén meg a magyar művelődés emelésére és a nemzetnevelés tökéletesbítésére, a magyar ifjúság gondos nevelésére és alaposabb kiképzésére irányuló nemes törekvéseket mindenkor a legnagyobb szeretettel felkaroló és bölcs irányítással támogató Kormányzó Urunk húszesztendős országlásáról. Főméltósága legmagasabb engedélyével elrendelem, hogy a komádii állami tanyai népiskola és internátus jövőben a „Horthy Miklós Állami Népiskola és Népiskolai Nevelőintézet“ nevet, a Budapesten ez évben felépítendő Nemzeti Sportcsarnok az Országos Testnevelési Tanács eziránt tett javaslatának megfelelően a „Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok“ nevet, az 1935. évi V. törvénycikk 4. §-ának rendelkezésével a