Budapesti Közlöny, 1940. november (74. évfolyam, 250-273. szám)
1940-11-03 / 250. szám
2 3. §■ 1. Nagyszalonta, 2. Nagykároly, 3. Nagybánya, 4. Felsőbánya, 5. Máramarossziget, 6. Zilah, 7. Szilágysomlyó, 8. Dés, 9. Szamosiújvár, 10. Beszterce, 11. Bánffyhunyad, 12. Szászrégen, 13. Székelyudvarhely, 14. Csíkszereda, 15. Gyergyószentmiklós, 16. Sepsiszentgyörgy és 17. Kézdivásárhely városok a megyei városok közé soroztatnak. 4 §( 11) Az 1. §-ban említett vármegyék területén a járási, valamint a közjegyzői beosztást — arra az időre, amíg a törvényhatósági bizottságok a rendes jogszabályok szerint meg nem alakulnak — a belügyminiszter állapítja meg. (2) A belügyminiszter a visszacsatolt keleti és erdélyi területen lévő olyan nagy- vagy kisközséget, illetőleg az olyan községi területrészt, amely a román megszállás előtt valamely városhoz tartozott, az illető városhoz visszacsatolhatja. (3) A visszacsatolt keleti és erdélyi területen a község és egyéb helyneveket a belügyminiszter az 1898 : IV. törvénycikkben meghatározott szabályok mellőzésével állapítja meg. II. önkormányzati közigazgatási testületi szervek. 5. §. Az 1. §-ban felsorolt törvényhatóságok, valamint a visszacsatolt keleti és erdélyi területen fekvő megyei városok és községek testületi szerveire vonatkozóan — addig is, amíg az idevonatkozó rendes jogszabályok szerint való újjáalakításuk lehetséges lesz — az alábbi §-okban foglalt rendelkezések irányadók. 6. §. (1) Bihar és Szatmár vármegyékben a törvényhatósági bizottságokat — a visszacsatolt területrészekre tekintettel — 210—210 taggal ki kell egészíteni. (2) Az 1. §. A. 4.—13. pontjai és B. 1.—4. pontjai alatt felsorolt törvényhatóságokban a törvényhatósági bizottsági tagok száma a következő : A. Vármegyék. Ugocsa vármegyében ..................... 60, Máramaros vármegyében ................ 120, Szilágy vármegyében ....................... 150, Szolnok-Doboka vármegyében .... 150, Beszterce-Naszód vármegyében .... 120, Kolozs vármegyében ........................ 120, Maros-Torda vármegyében .......... 150, Udvarhely vármegyében ................ 120, Csik vármegyében ........................... 120, Háromszék vármegyében ................ 120. B. Törvényhatósági jogú városok. Kolozsvár thj. városban ................. 56, Nagyvárad thj. városban .............. 56, Marosvásárhely thj. városban .... 54, Szatmárnémeti thj. városban.......... 54. (3) Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék törvényhatósági bizottságának Ugocsa vármegye területén lakó azok a tagjai, akik az 1.710/ 1939. M. E. számú rendelet alapján hivattak be vagy neveztettek ki a törvényhatósági bizottságba, a jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában Ugocsa vármegye törvényhatósági bizottságának tagjaivá válnak. Ezeket a törvényhatósági bizottsági tagokat az Ugocsa vármegyére— a 12) bekezdésben — megállapított létszámba be kell számítani. (4) Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék törvényhatósági bizottságának az előző bekezdés rendelkezésével nem érintett tagjai , Bereg vármegye törvényhatósági bizottságának válnak tagjaivá. Az előző bekezdés rendelkezése következtében Bereg vármegye törvényhatósági bizottságában megüresedett tagsági helyek betöltésére az 1.710/1939. M. E. számú rendelet megfelelő rendelkezése irányadó. 7 §• (1) A 6. §. fi és (2) bekezdésében említett törvényhatósági bizottsági tagokat a törvényhatóság lakosai közül a belügyminiszter nevezi ki. (2) Azt, aki az ország megcsonkítását megelőző időben a 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett valamely törvényhatóságban tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, ugyanabban a törvényhatóságban a törvényhatósági bizottság tagjává ki lehet nevezni abban az esetben is, ha nem lakik az illető törvényhatóság területén. 8. §• (1) Az 1929 : XXX. törvénycikknek a törvényhatósági bizottságban a szakszerűség képviselete címén és a hivatali állásuknál fogva helyet foglaló tagokra vonatkozó rendelkezéseit a 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett törvényhatóságokban is alkalmazni kell. (2) A 6. és 7. §. rendelkezései nem érintik azoknak törvénhatósági bizottsági tagságát, akik a jelen rendelet hatálybalépése időpontjában Bihar vármegye vagy Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának az 1929 : XXX. törvénycikk, illetőleg a visszacsatolt felvidéki területekre vonatkozó jogszabályok alapján tagjai. (3) Az 1929 : XXX. t.-c. 4. §-ának (3) bekezdésében felsorolt érdekképviseleti csoportok által képviselt érdekek képviseltetéséről a törvényhatósági bizottsági tagoknak a 6. és 7. §-ok alapján történő kinevezése során kell gondoskodni. A 9. §. (1) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett törvényhatóságokban — a törvényhatósági bizottság kiegészítése, illetőleg megalakulása után — újjá kell alakítani, illetőleg meg kell alakítani a törvényhatósági kisgyűlést, a közigazgatási bizottságot, ennek albizottságait, valamint a jogszabályok értelmében megalakítandó egyéb bizottságokat és választmányokat. (2) A kisgyűlésbe a vármegyék mindegyikében tizenhat-tizenhat tagot kell választani, a törvényhatósági jogú városokban pedig nyolcnyolc tagot kell választani és két-két tagot kell kinevezni. (3) Az (1) bekezdésben említett szervek megalakításának módja tekintetében az arra vonatkozó rendes szabályok megfelelően irányadók. (4) Központi választmányt — további rendelkezésig — nem kell alakítani. 10. §. (1) A visszacsatolt keleti és erdélyi területen a képviselőtestület tagjainak száma megyei városban harminc, nagyközségben húsz, kisközségben tíz. (2) A képviselőtestület tagjait megyei városban az alispán, nagy- és kisközségben a főszolgabíró nevezi ki a megyei város, illetőleg a község lakosai közül. 11. §. Az előző §-okban foglalt rendelkezések alapján megalakított önkormányzati közigazgatási testületi szervek megbízatása addig tart, amíg az említett testületi szervek az idevonatkozó rendes jogszabályok szerint meg nem alakulnak. III. Tisztviselői szervezet megállapítása és a tisztviselők alkalmazása. 12. §. (1) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett törvényhatóságoknak, úgyszintén a visszacsatolt keleti és erdélyi területen fekvő megyei városoknak és községeknek feladataik ellátásához szükséges szervezetét és ezzel kapcsolatban tisztviselőiknek és egyéb alkalmazottaiknak létszámát, valamint szolgálati viszonyait — arra az időre, amíg az említett közületek törvényhatósági bizottsága, illetőleg képviselőtestülete a rendes szabályok szerint meg nem alakul — az idevonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek szem előtt tartásával — a vármegyéket illetően a pénzügyminiszterrel egyetértően — a belügyminiszter állapítja meg. (2) A belügyminiszter az (1) bekezdésben említett önkormányzati testületeket átmenetileg mentesítheti — a jogszabályokban meghatározott — egyes olyan feladatok ellátása és kötelezettségek teljesítése alól, amelyek az érdekelt közület teherbíróképességét meghaladják. (3) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett vármegyék műszaki személyzetének létszámát és szolgálati viszonyait (1890 :1. t.-c. 18. §. első bekezdése 7. pontja) arra az időre, amíg a törvényhatósági bizottság a rendes szabályok szerint meg nem alakul — a pénzügyminiszterrel egyetértve — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg. 13. §. A 6. §. (1) és (2) bekezdésében felsorolt törvényhatóságok élére kinevezett főispán — mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság a rendes szabályok szerint meg nem alakul — az esküt (1886 : XXI. t.-c. 60. §.) a belügyminiszter előtt teszi le. 14. §. , (1) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett törvényhatóságokban, úgyszintén a visszacsatolt keleti és erdélyi területen fekvő megyei városokban és községekben a 12. §. alapján megállapított létszám keretén belül betölthető és a rendes jogszabályok szerint választás alá eső állásokat — mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület a rendes szabályok szerint meg nem alakul — kinevezés útján kell betölteni. (2) Az (1) bekezdés alá eső vármegyei és városi tisztviselőket — a (3) bekezdésben megjelölt alkalmazottakat kivéve — úgyszintén a községi (köz-) jegyzőket a belügyminiszter nevezi ki. (3) A városi segéd- és kezelőszemélyzet tagjait, valamint a városi szerződéses alkalmazottakat, továbbá a városi üzemek (vállalatok) és intézmények alkalmazottait a polgármester nevezi ki, illetőleg alkalmazza. (4) Nagy- és kisközségekben a községi (kör-) jegyző kivételével az elöljáróságnak összes választás alá eső tagjait, úgyszintén az összes választás alá eső tisztviselőket és a választás alá eső egyéb alkalmazottakat a főszolgabíró nevezi ki. 13. 5. A 14. §. alapján a kinevezés ideiglenes és legfeljebb arra az időre szól, amíg a rendes szabályok szerint megalakult törvényhatósági bizottság, illetőleg képviselőtestület az illető állást választás útján be nem tölti. Az ideiglenes kinevezés bármikor visszavonható. 16. §. (1) A 12. §. értelmében szervezett állásra — az alábbi bekezdésekben említett kivételektől eltekintve — csak azt lehet alkalmazni, akinek a jogszabályokban megállapított képesítése megvan. (2) Az (1) bekezdésben említett állásra a belügyminiszter azt is kinevezheti, akinek az illető állásra megállapított elméleti képesítése megvan ugyan, de gyakorlati közigazgatási vizsgát (1933: XVI. t.-c. 39. §.) nem tett. Ilyen esetben a belügyminiszter a kinevezési okiratban a vizsga letételére határidőt állapíthat meg. (3) Az (1) bekezdésben említett állásra a visszacsatolt keleti és erdélyi terület lakosai közül az is alkalmazható, akinek az illető állásra való alkalmazáshoz az 1921. évi július hó 26. napján Magyarországon hatályban volt jogszabályokban, illetőleg az 1940. évi augusztus hó 30. napján a visszacsatolt keleti és erdélyi területen hatályban volt jogszabályokban meghatározott képesítése van. Budapesti Közlöny 1940 november 3. — 250. szám.