Budapesti Közlöny, 1941. október (75. évfolyam, 222-247. szám)
1941-10-01 / 222. szám
r V 2 (2) Az Országos Hitelügyi Tanácsba a Tanács elnöke a visszafoglalt délvidéki terület gazdasági életében jártas szakembert is meghív. Ezt a tagot a Tanácsban tanácskozó és véleményt nyilvánító jogkör illeti meg. 6 §• Az Országos Hitelügyi Tanácsnak a kamat mértékére vonatkozó határozata alkalmazásában mindazok a vállalatok, intézetek és intézmények, amelyek a visszafoglalt délvidéki területen az ott hatályban álló jogszabályok értelmében bank- és pénzváltóüzletekkel, különösen betéteknek elfogadásával foglalkozhatnak, a pénzintézetekkel vagy a bank- és pénzváltóüzlettel foglalkozó más bejegyzett cégekkel, a takarékkönyvre, betétkönyvre vagy betéti lapra elhelyezett betétek pedig a takarékpénztári betétkönyvre elhelyezett betétekkel azonos tekintet alá esnek. 7 §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi szeptember hó 30.-án. Bárdossy László s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztérium 7.010/1941. M. E. számi rendelete az 5.780/1941. M. E. számú rendeletben megállapított bejelentési határidő meghosszabbítása tárgyában. A m. kir. minisztérium a következőket rendeli : 1. §• A visszafoglalt délvidéki területeken egyes követeléseknek, tartozásoknak és vagyontárgyaknak statisztikai adatok megszerzése végett való kötelező bejelentése tárgyában kibocsátott 5.780/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében megállapított határidő az 1911. évi október hó 31. napjáig meghosszabbíttatik. Ehhez képest az említett rendeletben szabályozott bejelentéseket — az 1941. évi augusztus hó 31. napján fennálló állapot szerint — az 1941. évi október hó 31. napjáig bezárólag kell megtenni. 2. §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi szeptember hó 30.-án. Bárdossy László s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minnisztériumnak 7.020/1941. M. E. számi rendelete a magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyának megszűnése esetére járó illetmények tárgyában kibocsátott 1.500/1941. M. E. számú rendelet 10. §-ának kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt és legutóbb az 1941 : XI. t.-c. 1. §-ában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• A magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyának megszűnése esetére járó illetmények tárgyában kibocsátott 1.500/1941. M. E. számú rendelet 10. §-a akként egészíttetik ki, hogy az említett §-ban meghatározott intézkedéseket a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága az 5.760/ 1940. M. E. számú rendelet 1. §-ában és az 1.500/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ának második bekezdésében említett bármely vállalat, szervezet, egyesület vagy más jogi személy alkalmazottainak felmondási időre eső illetményei, végkielégítése, nyugdíja és a szolgálati viszony megszűnése esetére kikötött egyéb járandóságai tekintetében megteheti, mégpedig nemcsak a vállalat kérelmére, hanem kérelem nélkül hivatalból is. Az 1.500/1941. M. E. számú rendelet 5. §-ának rendelkezéseit abban az esetben is megfelelően alkalmazni kell, ha a nyugdíjat (kegydíjat, egyéb ellátást) az említett rendelet 10. §-a, illetőleg az említett §-nak a jelen §. első bekezdésével kiegészített rendelkezései alapján csökkentették, illetőleg az alapul szolgáló nyugdíj (kegydíj, egyéb ellátás) csökkentésére az illető személynek a csökkentési intézkedés meghozatala előtt bekövetkezett halála miatt nincs mód. Az első és második bekezdés alapján csökkenteni lehet a jelen rendelet hatálybalépése előtt felmondási időre eső járandóság, végkielégítés, nyugdíj, kegydíj, ellátás, kártalanítás címén vagy bármi más címen megállapított járandóságokat is. Amennyiben az alkalmazott részére a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának a jelen §. alapján hozott határozatában megszabott összeget meghaladó járandóságot fizettek ki, a visszafizetési kötelezettség és a határozat végrehajtása tekintetében az 1.500/1941. M. E. számú rendelet 2—5. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni, visszafizetésre kötelezésnek azonban legfeljebb csak az 1938. évi május hó 29. napja után esedékessé vált járandóságok tekintetében van helye. A Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága az előző bekezdésben említett intézkedéseket hivatalból a juttatás kifizetésétől — határozatlan időtartamra szóló időszakos szolgáltatások esetében az első szolgáltatás kifizetésétől — számított három év alatt teheti meg. A jelen rendelet hatálybalépése előtt kifizetett — akár időszakos, akár nem időszakos — juttatások tekintetében azonban az intézkedéseiket a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három év alatt meg lehet tenni akkor is, ha a szolgáltatásnak, illetőleg első részletének kifizetésétől számítva három év eltelt. Az előző bekezdésekben említett intézkedések alapjául szolgáló adatok megszerzése tekintetében a 11.610/1939. M. E. számú rendelet 5. §-ának negyedük, bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. Az 1.509/1941. M. E. számú rendelet 11. §-ában meghatározott panasznak a jelen §. alapján hozott határozatok ellen is helye van. 1 2. §. Amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő a vállalat tulajdonosa, a részvénytársaság, szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság, nyugdíjpénztár, egyesület vagy más jogi személy vagyonának kezelésével, illetőleg üzletének vezetésével vagy az ügyeinek intézésével megbízott az a személy, aki vagy akinek utasítására vagy intézkedése következtében, vagy köteles gondosságának elmulasztása folytán a jelen rendelet rendelkezéseinek megszegésével vagy kijátszásával a jelen rendelet hatálybalépése után juttatást fizettek ki. A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetére megállapított elzárásbüntetés tartamára az 1931 : XXVI. t.-c. 3. §-a harmadik bekezdésének, a kihágás elévülésére az említett §. negyedik bekezdésének rendelkezése irányadó. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működése területén a m. kir. rendőrség, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a pénzügyminisztert kell tekinteni. 3. §. A jelen rendelet rendelkezéseinek megszegésével, a jelen rendelet hatálybalépése után kifizetett összegért az elbocsátott alkalmazottal egyetemlegesen felel az a személy, akit az összeg kifizetése miatt a 2 §. értelmében megbüntettek, úgyszintén a részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek a kifizetés idejében alkalmazásban volt vezérigazgatója vagy az ügyvezetést végző más igazgatója, korlátolt felelősségű társaságnak a kifizetés idejében alkalmazásban volt ügyvezetői, egyesületnek vagy más jogi személynek a kifizetés idejében képviseletre jogosított szerve. A fizetésre kötelezés tárgyában a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága határoz. A határozat végrehajtására az 1.5001941. M. E. számú rendelet 2. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. 4. §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi szeptember hó 16-án. Bárdossy László s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. Mr. minisztérium 7.050/1841. M. E. számú rendelete a tejnek és tejszínnek az 1942. évben való szállítása tárgyában. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939.11. t.-c. 112., 113. és 212. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §• (1) Az a tejtermelő (tejszövetkezet) és tejiparos, aki az 1941. évben tejiparosnak, akár írásban, akár szóval kötött szerződés alapján tejet vagy tejszínt szállított, köteles az 1942. évi szeptember hó 30. napjáig a szállítást változatlan feltételek mellett folytatni. (2) E kötelességén sem az nem változtat, ha a felek egyike a szerződést felmondja, sem az, ha a felek a szerződést megegyezéssel felbontják vagy módosítják, valamint az sem jön tekintetbe, ha az eredeti szerződés az 1942. évre az 1941. éviektől eltérő feltételeket szab. (3) Az első bekezdés rendelkezésével ellentétes minden megállapodás hatályát veszti. (4) Tej és tejszín szállítására vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. (5) Abban az esetben, ha az 1941. évre kötött szerződés a szállítandó tej vagy tejszín mennyiségét pontosan nem jelöli meg, az eladó átlagban lehetőleg az 1941. évben szállított tej vagy tejszín napi átlagának megfelelő mennyiséget köteles szállítani. 9 S "• 3- Az 1942. évre szóló tej- és tejszínszállítási szerződésfelbontására, módosítására, ahelyett új szerződés kötésére a fél, illetőleg a felek kérelmére, a Tejtermelők Országos Szövetségének véleménye alapján a közellátási miniszter ad engedélyt. Nem tesz különbséget, hogy a felek közt az 1941. évben volt-e már szerződés vagy sem. Az erre irányuló, kellően indokolt kérvényeket a Tejtermelők Országos Szövetségéhez az 1941. évi október hó 15. napjáig kell benyújtani. A kérvénnyel be kell mutatni a felbontani vagy módosítani kívánt eredeti írásba foglalt szerződést, továbbá a tejiparos eladó és vevő iparengedélyének hiteles másolatát. Ha a kérelem a szerződési feltételek megváltoztatására vagy új szerződés kötésére irányul, az új szerződés tervezetét is be kell mutatni. 3 §• Az iparengedéllyel rendelkező tejiparos (159.000/1941. F. M. számú rendelet 6. §-a 1. pontja) és a tejtermelő között az 1942. évre érvényes tej- vagy tejszínszállítási szerződés másolatát a vevő akkor is köteles a Tejtermelők Országos Szövetségéhez az 1942. évi január hó 30. napjáig felterjeszteni, ha nem kéri a 2. §. értelmében a szerződés módosításának vagy felbontásának engedélyezését. A Tejtermelők Országos Szövetsége köteles a szerződések másolatát a közellátási miniszterhez felterjeszteni. ' ' A közellátási miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve a jelen rendelet rendelkezéseit kiterjesztheti más termékekre, és elrendelheti az 1942. évi október hó 1. napja után érvényes tej- és tejronszék szállítási szerződések kötelező bemutatását is. 4. §. Budapesti Közlöny 1941 október 1. — 222. szám.