Budapesti Nap, 2003. január (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-03 / 2. szám
12 2003. január 3., péntek A létezés négy pillére A ma időskorba lépőknek megannyi, számukra kellemetlen dologgal kell szembesülniük, mint például, hogy kevesebb gyermekük, egyre kevesebb unokájuk lesz, maguk is különböző gyermekszámú családból származnak, kevesebb a hozzájuk hasonló korú testvérük és unokatestvérük, a kiterjedt családi támogatórendszer egyre kevesebb személyre korlátozódik, a megnövekedett földrajzi mobilitás pedig még ezt a kisebb létszámú családot is megosztja. A kapcsolatok szűkülésével a szubjektív informális és érzelmi alapon nyújtott támasz fogyatkozik, és ez csupán anyagi eszközökkel nem helyettesíthető. Az időskorúak idült, nem fertőző betegségek miatti halálozási kockázata a felmérések szerint a következőképpen alakult: életmód 40, környezeti ártalom 15-20, genetikai ártalom 20-25, az egészségügyi ellátás hiányossága 15 százalék. Kik tekinthetők kifejezetten veszélyeztetett időseknek? A 80 év felettiek, az egyedül élők, a családi gyász miatt összeomlott vagy depressziós, a szellemileg károsodott, a többször elesett, az inkontinens - vizelet- és széklettartási zavarokkal küzdő, végül az elmúlt időszak eseményeivel kielégítően, illetve sikeresen megbirkózni nem tudó emberek. Elfogadott, hogy az idősödés és az időskor nem kezelhető egységes mintaként. A 3. életszakasz nem a „szürkék tömege”, hanem az egyedi idősödés normál és kóros elváltozásainak sokfélesége. Az is hangsúlyozható, hogy nem a naptári évek szerint idősödünk, és igen nagy különbségek vannak a vizsgálatok és a felmérések adatai szerint az egyes idős emberek egészségét, életminőségét kifejező jellemzők között. Mivel az idősödés az egész életút folyamataival összefüggésben alakul, fontos jellemzője a teljes életút úgynevezett „funkcionális kapacitásának” (FK) alakulása. Az FK a személyes testi, lelki és szociális működésének kapacitását jelenti. Vizsgálatok szerint a „normál idősödés” jellegzetességei a testi működésekkel kapcsolatosan 30-90 éves korig a következők: az izmok tömege és ereje 30 százalékkal csökken, az idegrostok ingerületvezetése 15-25 százalékkal lassul, az agytömeg mintegy 300 grammal kevesebb lesz, a nyelven az ízlelőbimbók száma a fiatalkori 240-250 egységről 40-50 egységre csökken, a testen átáramló vér mennyisége a felére fogy, a tüdő vitálkapacitása 75 éves korra már csak 50 százalék, a vese kiválasztó működése több mint felére csökken, végül, de nem utolsósorban a látás, a hallásromlás 70-80 százalékban érintett! Az iménti változásoknak, mint a „normál idősödési folyamatoknak” jellegzetessége, hogy az egyedileg programszerűen zajló sejt-, szöveti, szervrendszeri, időbeni változások a működési kapacitásokat csupán beszűkítik, de mindenkori homeosztázisuk egyensúlya változatlan marad. Ily módon a „fenntartható egészség” kielégítő és relatív szintje az élet késői időszakáig megmaradhat. Minden olyan változás, mely a homeosztázist károsítja, egyensúlyát felborítja, kóros folyamatként hat. Ezek korai felismerése meghatározza a befolyásolásuk lehetőségeit. Az idősödés legnagyobb kihívása éppen az egyedi normál változások és a velük kapcsolódó kóros folyamatok kombinációinak szakszerű felismerése, szükség szerinti ellátása. Lényegében az egyedi és kohorsz esélyek és kockázatok arányának feltárása és befolyásolása, szükség szerinti kezelése alkotja az idősödés, az időskor korszerű, rendszerszemléletű értelmezését és ellátását is. Prof. Dr. Iván László gerontológus (folytatás a hétfői számban) Ha váratlan vendég érkezik Te jó ég! - kiált fel a háziaszszony, s kissé idegesen néz körbe az otthon lévő kifli, zsúrkenyér, kalács után kutatva. Kiderül, hogy nemcsak késő van, de a kenyértartóban már csak száradásnak indult, régi zsömlék árválkodnak. Ilyen helyzetben jobb híján mit tehet a váratlan vendéglátó? Természetesen varázslásra adja a fejét.... A száraz péksüteményeket vékonyra szeleteli, margarinnal megkeni, majd annak tetejére egy kiskanál tejfölt is simít. Erre mindenféle sajtot, maradék akármit - sonkát, tojást, savanyúságot - pakol. Az utóbbiak híján egy szelet alma vagy bármilyen gyümölcs kiváló kiegészítő Azután zutty az egészet be a sütőbe, közepes lángon mindaddig melegíti, amíg a szeletkék alja egy kicsit megpirul. A hirtelen „összerántott” finomsághoz tea, hideg tej vagy éppen gyümölcslevek valók. Ha viszont édességet akar adni, a margarinra egy kis lekvárt, túrót, reszelt almát, gyümölcsöt, diót rak. És ha nagyon fel akar vágni, nyugodtan habosra ver egy tojásfehérjét, s amikor a sütés csaknem kész, rásimítja a masszát! •_____ Tisztelt olvasóink! Cím: Őszidő Megjelenés: minden hétfőn, pénteken Újságíró-témafelelős: Krasznai Éva E-mail cím: ekrasznai@knap.hu Sorozatainkkal kapcsolatos észrevételeiket, véleményüket bátran írják meg címünkre levélben vagy e-mailen! Az egészségügyi törvény értelmében az államnak biztosítania kell az emberi, állampolgári és az egészségügyi ellátással kapcsolatos sajátos betegjogok érvényesítését. A gyógykezelés során elengedhetetlen, hogy valamilyen szinten a beteg emberi méltósághoz fűződő jogát korlátozzák. Ugyanakkor az egészségügyi törvény egyebek között azt is rögzíti, hogy az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. A beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota indokolta ideig, mértékben és módon korlátozható. A páciensen csak az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. A személyes szabadsága fizikai, kémiai, biológiai, illetve pszichikai módszerekkel, eljárásokkal csak sürgősség esetén vagy mások élete, testi épsége és egészsége megőrzése érdekében korlátozható. Az egészségügyi törvény értelmében - sajnos ennek a passzusnak tesznek a legkevésbé eleget - a beteget elfogadható okból és ideig szabad várakoztatni. Ugyanígy a törvény kimondja, hogy az egészségügyi ellátás során a páciens ruházata a szükséges időre és csupán szakmailag indokolt mértékben távolítható el. Nem lehet büntető jellegű a személyes szabadság korlátozása, és csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll, a korlátozás elrendelésének okát, módszerét, idejét írásban kötelező az egészségügyi dokumentációban rögzíteni. BetegJOGOK Emberi méltóság Változó pirulaáraink Januártól átlagosan 3,2 százalékkal drágulnak a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek, továbbá 300 új orvosság kerül a patikákba. Az egészségbiztosító főtanácsadója, Kerekesné Nemes Mária szerint 2003 első napjától minden 5-6 gyógyszer ára csökken. A jövőben ugyanis hazánkban a gyártók, forgalmazók egyetlen készítményt sem adhatnak drágábban, mint amennyiért azt Nyugat-Európában értékesítik. (Egy összehasonlításból kiderült ugyanis, hogy meglehetősen sok gyógyszert többért értékesítenek Magyarországon, mint például Franciaországban vagy Spanyolországban.) Átlagosan 3,2 százalékkal drágulnak a gyógyszerek. Ez a 2002 júliusára tervezett, akkor azonban elmaradt áremelés felének felel meg. Miután az 550 forintnál kevesebbe kerülő készítményeknél a gyártók egységesen 55 forinttal emelhetik áraikat, így a nagyon olcsó gyógyszerek akár 10-20 százalékkal vagy ennél is nagyobb mértékben drágulnak. (Például a 190 forintba kerülő patikaszernél az 55 forint 60-70 százalékos áremeléssel jár!) Ennek ellenére ígérik, ha 90 százalékos támogatásban részesül a gyógyszer, akkor a beteg az összár 10 százalékát érzi majd meg. Januártól a patikákba 120 hatóanyaggal, 302 új készítmény kerül. Ezek elsősorban szív-érrendszeri betegségek gyógyszerei, antibiotikumok, tápcsatorna patikaszerek, idegrendszeri, légzőszervi gyógyszerek. További 300-400 készítmény várja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár minél nagyobb támogatását elnyerje. Pontosabban az egészségpénztár illetékesei arra várnak, hogy a gyártók az árból minél nagyobb összegeket engedjenek el. Ép testben ép lélek Ez így nem folytatódhat! 2. rész Ahhoz, hogy helyesen tudjunk cselekedni, fel kell tárni az okokat, melyek általában ismertek, de jobbára csak egy részüket emlegetjük, a többiről szemérmesen hallgatunk, de vannak olyanok is, amelyeket még számba sem vettünk. Tudjuk, hogy egészségtelenül élünk. Magas a dohányosok száma, hisz a 18 év feletti férfiak 41 százaléka, a nők 26 százaléka dohányzik több-kevesebb rendszerességgel. Sajnos a nem dohányzók is veszélyeztetettek, mert a lakosság 65 százaléka naponta átlagosan 270 percet tölt el olyan környezetben, ahol mások füstjét szívja. Csak mindezek eredményeként évente 28 ezer ember hal meg az országban. A magyar férfiak tüdőrák-halálozása a legmagasabb a világon, de egyre jobban növekszik a nők körében is a tüdőrák okozta halálozás. Magas az alkoholisták száma. Az érintettek köre nehezen behatárolható, mert sokan isznak titokban is, így nem túlzunk, ha számukat a lakosság 5-10 százaléka közé tesszük. A következmények tragikusak. Nemcsak a saját életük semmisül meg májzsugor, szívinfarktus, szélütés, szellemi leépülés, rosszindulatú daganat következtében, de szétzilálódnak családi, munkahelyi, emberi kapcsolataik, károsodik lelkiekben és anyagiakban is közvetlen környezetük. Híres a magyar konyha, büszkék is vagyunk rá, ugyanakkor kevés figyelmet szentelünk annak, hogy ebből nagyon sok minden nem egészséges. Szeretjük a zsíros, szaftos ételeket, ritkán fogyasztunk zöldséget-gyümölcsöt - alig 300 gramm naponta -, kevés rostot tartalmazó élelmiszert eszünk,, sokat sózunk (még feleslegesen, utólag is!), és nagyon szeretjük az édességeket. Nem csodálkozhatunk, ha elhízunk, és idő előtt megjelennek a szénhidrát- és zsíranyagcsere zavarai, egyre több a cukorbeteg, a korai érelmeszesedés és a rákos megbetegedés. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy naponta átlagban alig mozgunk többet, mint 10 perc, és tíz felnőttből hat sem hétköznap, sem hétvégén nem mozog, akkor teljessé válik az a kép, ami önkizsákmányolásunk hű tükre. Ne csodálkozzunk, hogy a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a szélütés, a rákos megbetegedések naponta szedik feleslegesen áldozataikat, miközben mindez megelőzhető lenne.... „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” (részlet) Budapesti Nap Az egészségügyi portál