Budapesti Szemle. 1858. 3. kötet, 7-10. szám
7–8. szám - KÉPEK AZ EMBERI MIVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL. – I. China és India. Csengery Antaltól
szersmind vallásos. Isteni kijelentés szól Manu könyvében. Nem valamely rendszeres törvénykönyv ez, hanem csak gyűjtemény különböző korokból, sok ellenmondással, melynek rendeletei a családi és társadalmi viszonyokra is kiterjednek. A törvény előtti egyenlőséget már a vámarendszer kizárja, s rabszolgák is vannak. A büntetőjog a visszatorlás elvén alapszik , s a törvénykezésben az istenítélet is divatozik. Az egység bölcseletének természetes eredménye a királyság. Midőn az árja nép ezen törzsei és lakhelyökről kivonultak, mint látszik, már kinőttek a legrégibb patriarchális uralom alól. Eleinte , mint főleg nomád népnek, pásztor királyaik voltak *), a Jamuna és Ganga partjain fejlett ki azon fejedelmi hatalom, mely a rajákat vagy radsákat illeti. A fejedelem, az ind világnézlet szerint csak az isteni törvény végrehajtója és nem törvényhozó. A törvénynek alatta és nem fölötte áll, s legszentebb kötelessége volna az önkényről lemondani. Ily viszonyban áll a brahminokhoz, kiknek tanácsát meg kell hallgatnia : e korlát azonban csak felülről jön; aláfelé korlátlan hatalmuak az ind kis királyok, s gyakran szintoly zsarnokokig éltek e hatalommal, mint kelet más fejedelmei. A kerületeket helytartók kormányozzák a raják nevében. Legalul vannak a községek, melyek eredetileg kinevezett, de utóbb öröködésivé lett előjáróság alatt maguk intézik saját ügyeiket. A község az ind közélet valódi tere. Az állam keveset ügyel a községek kormányzására, a községek sem igen törődnek az állammal. A föld és jövedelme a község közös birtoka. Mikor az aratást végzik, előbb a tiszviselők és szegődöttek kapják ki részöket s a többiből egy rész a fejedelmet, a másik rész a földmivelőket illeti. Az államban a rendet a hadi várna tartja fen. Idegen népek ellenében leginkább a nyugati határokon fejlett ki a hadviselés. Különben a hindu nem örömest bont békét, s egyáltalán keveset törődik a külviszonyokkal. Az idegenekkel szintúgy kerüli az érintkezést is, mint a páriákkal. Hadfolytatásuk ez okból rendesen védelmi, kereskedésük szenvedőleges. Hogy ily magába vonult nép, hasonló tulajdonok mellett, nem volt hivatva világtörténeti szereplésre, önként értetik. A világ *) Göpa, göpala , tehénpásztort és főnököt is jelent.