Budapesti Szemle. 1859. 7. kötet, 21-23. szám

21. szám - A NEMZETGAZDASÁGI ESZMÉK ÉS ELMÉLETEK TÖRTÉNETE. Első közlemény. – Az ó és középkor. – Kautz Gyulától

munka, ipar és forgalom e valódi bölcseletének. Szükség-e bőveb­ben indokolnunk azon érdeket, mely e tudomány fejlődésének történetéhez csatlakozik ? A nemzetgazdaságtan általában osztozik a tudományok közös sorsában. Az erkölcsi és physikai világrend tüneményei rég léteztek már, mielőtt az ember az azokat kormányzó törvények nyomozására, az események lánczolata és benső összefüggése vizsgálására for­dítá figyelmét. Valamint az egyesnél mindenkor már bizonyos előrehaladottabb életszak föltételeztetik az öntudat és önismeret világos kifejlésére: a nemzeteknél s az összes emberiségnél is mindig bizonyos magasb műveltségi fok szükséges, hogy a dolgok termé­szetének és lényegének tudományos szemlélete álljon elő s némi szerves rend, egybefüggés és egység kerestessék a hol külsőleg és látszólag csak különféleség, változatosság és véletlen mutatkozik. Nem csoda ez okból, hogy évszázadok múltak el, míg az emberiség egyes világtörténeti népekben a társadalmak gazdasági életrend­jének tudományos szemléletére emelkedhetett. Nem akarjuk ugyan evvel azt állítani, mintha a nemzetgazdaságtan eredetét csak a legújabb kornak köszönhetné s mintha az egész óvilág és középkor mindazon nagy s életfontosságú feladatokra nézve, melyek a népek közháztartási ügyével állanak kapcsolatban, teljes sötétségben és homályban borongott volna. Koránsem, az ókori nép és államélet fejlődésének és intézményeinek legfelü­letesb vizsgálata is azon meggyőződésre vezet, hogy habár az egyetemes társadalmi rend és szellemirány nemünk világéletének ez első főszakaiban, az anyagi érdekek ápolását illetőleg sok tekintetben kedvezőtlen, sőt ellen­kező elveken alapult : számos elvitázhatlan becsű jelét adta oly tisztult eszméknek és nézeteknek, melyeknek helyességét és ala­posságát nemünk évezredes küzdelmei és tapasztalatai minden kétségen felül helyezték, s a melyek most is az elmélet és gyakorlat szövétnekeit képezik. Midőn ez okból a nemzetgazdaság tudományának történeti és irodalmi fejlődését, mint az általános míveltség­történet egy részét, tárgyaljuk e czikkekben : a legrégibb időkbe visszavezetjük olvasóinkat, s rendre vizsgáljuk a nemzet­gazdasági eszmék és elméletek keletkezését és fejlődését : A) A­z ókorban, jelesül a) a keleti népeknél; b) a h­elleneknél; c) a rómaiaknál. B) A középkorban, és ugyan a) a keresztyénség

Next