Budapesti Szemle. 1859. 7. kötet, 21-23. szám
21. szám - A NEMZETGAZDASÁGI ESZMÉK ÉS ELMÉLETEK TÖRTÉNETE. Első közlemény. – Az ó és középkor. – Kautz Gyulától
munka, ipar és forgalom e valódi bölcseletének. Szükség-e bővebben indokolnunk azon érdeket, mely e tudomány fejlődésének történetéhez csatlakozik ? A nemzetgazdaságtan általában osztozik a tudományok közös sorsában. Az erkölcsi és physikai világrend tüneményei rég léteztek már, mielőtt az ember az azokat kormányzó törvények nyomozására, az események lánczolata és benső összefüggése vizsgálására fordítá figyelmét. Valamint az egyesnél mindenkor már bizonyos előrehaladottabb életszak föltételeztetik az öntudat és önismeret világos kifejlésére: a nemzeteknél s az összes emberiségnél is mindig bizonyos magasb műveltségi fok szükséges, hogy a dolgok természetének és lényegének tudományos szemlélete álljon elő s némi szerves rend, egybefüggés és egység kerestessék a hol külsőleg és látszólag csak különféleség, változatosság és véletlen mutatkozik. Nem csoda ez okból, hogy évszázadok múltak el, míg az emberiség egyes világtörténeti népekben a társadalmak gazdasági életrendjének tudományos szemléletére emelkedhetett. Nem akarjuk ugyan evvel azt állítani, mintha a nemzetgazdaságtan eredetét csak a legújabb kornak köszönhetné s mintha az egész óvilág és középkor mindazon nagy s életfontosságú feladatokra nézve, melyek a népek közháztartási ügyével állanak kapcsolatban, teljes sötétségben és homályban borongott volna. Koránsem, az ókori nép és államélet fejlődésének és intézményeinek legfelületesb vizsgálata is azon meggyőződésre vezet, hogy habár az egyetemes társadalmi rend és szellemirány nemünk világéletének ez első főszakaiban, az anyagi érdekek ápolását illetőleg sok tekintetben kedvezőtlen, sőt ellenkező elveken alapult : számos elvitázhatlan becsű jelét adta oly tisztult eszméknek és nézeteknek, melyeknek helyességét és alaposságát nemünk évezredes küzdelmei és tapasztalatai minden kétségen felül helyezték, s a melyek most is az elmélet és gyakorlat szövétnekeit képezik. Midőn ez okból a nemzetgazdaság tudományának történeti és irodalmi fejlődését, mint az általános míveltségtörténet egy részét, tárgyaljuk e czikkekben : a legrégibb időkbe visszavezetjük olvasóinkat, s rendre vizsgáljuk a nemzetgazdasági eszmék és elméletek keletkezését és fejlődését : A) Az ókorban, jelesül a) a keleti népeknél; b) a helleneknél; c) a rómaiaknál. B) A középkorban, és ugyan a) a keresztyénség