Budapesti Szemle. 1860. 9. kötet, 28-30. szám
28–29. szám - IRÁNYESZMÉK. – II. Egyetértés, társadalmi egybeolvadás. – Gróf Mikó Imrétől
IRÁNYESZMÉK. II. EGYETÉRTÉS, TÁRSADALMI EGYBEOLVADÁS. Amint egy történeti hívű hadvezér azon kérdésre : mi kell kiváltképen a háború folytatására? azt felelte : először pénz, másodszor is pénz, harmadszor is pénz, úgy ha tőlem valaki azt kérdezné : mi kell a magyarnak mindenek fölött a végre, hogy tovább is gyarapodó erőben fenmaradjon, s hajdani fényét s nemzeti életerejétől föltételezett politikai súlyát ismét visszanyerje? lelkem egész teljességével s megingathatlan meggyőződéssel válaszolnám : egyetértés, ismét egyetértés, és megint csak egyetértés! Ami a számvetésben a „kétszer kettő-négy," a logikában a cathegoriák, államkormányzatban az eszély , az, előttem s szerintem, mireánk nézve ama kicsiny kickterjüde roppant béltartalma szócska : alapja, kezdete, biztosítéka, föltételezője egész jövendőnknek. Azon európai ismeretes népjellemzés, mely az angolról azt tartja, hogy túlságosan önbecsérző, a francziáról, hogy hiú és dicsvágyó, a spanyolról, hogy dölyfös, az olaszról, hogy ábrándos az amerikairól, hogy mammon-bálványzó, a németről, hogy a pedantságig rendszeres és elméleties, és így tovább mirólunk azt terjesztette el, hogy mi uralkodni vágyó s egyenetlenkedő, más szóval, pártos nemzet vagyunk. Pártoskodás és uralom! Jegyezzük meg jól. Sok és nagy van mondva e rövid és kicsiny szókban! Elmondok még egy ezzel némileg rokon, de mostohákhoz illő rokonságú ítéletet, mely szintúgy nagyon el volt terjedve rólunk.