Budapesti Szemle. 1898. 93. kötet, 253-255. szám
253. szám - GRÓF ZICHY JENŐ UTAZÁSA A KAUKÁZUSBAN. – Herman Ottótól
gróf zichy Jenő utazása Kaukázusban. Alig képzelhető megkapóbb tanulmány annál, amelyet korunk nagy és valóban tudományos vállalkozásainak indító, előkészítő és a kivívott eredményt bevezető részei nyújtanak. Már az első mozzanat is, amely a czél érdekében történt, ezen a téren megadja a majdani beszámolásnak az alaphangját. Oly problémák közül, amelyek az elszánt ostromlók, és tegyük hozzá az áldozatok sorára tekintenek vissza, fölmerül egy véletlen, látszólagos csekélység, mely azonban elégséges arra, hogy az igazi, tudós férfi számára új lehetőséget mutasson, őt új kísérletre bírja. A legújabb kornak ily valóban tipikus, komoly és sikeres vállalkozása a dr. Nansené volt, melynek útirajza két vaskos kötet alakjában ma már a világirodalom kincse s a melynek tudományos része munkában van. Grönland délnyugati partján, jégháton megkerül néhány használati tárgy, amelyben az 1881-ben az északi sark túlsó oldalán — körülbelül 77° é. sz. és 155° k. h. — elpusztult Jecinette-hajó tartozékait ismerik föl. A norvég tudományos világ egyik dísze, dr. Mohn, fölveti az eszmét, hogy ez bizonyítéka annak, hogy a jég áramlik s ez az áramlás keletről nyugotra tart. Ebből pattan ki a föltevés, hogy ezek a tárgyak a póluson át jutottak Grönland partjaira; ez ragadja meg Nansen lelkét és szüli elhatározását, hogy kísérletet tesz. Befagyasztja hajóját a Jeanette pusztulása táján s átengedi a jég áramlásának. De mielőtt a végrehajtáshoz nyúlna, kihívja a vélemények küzdelmét, mégpedig a legkomolyabb formában. Norvégia legkitűnőbb tudósai összeülnek és meghányják-vetik a vállat-