Budapesti Szemle. 1904. 120. kötet, 334-336. szám
336. szám - KHINA ÉS JAPÁN A XX. SZÁZAD KÜSZÖBÉN. – Gr. Vay A. P.-től
KHINA ÉS JAPÁN A XX. SZÁZAD KÜSZÖBÉN. A sárga veszély kérdését a jelen keletázsiai bonyodalom újból fölvetette. Japán előre nem látott sikerei, úgy vizén, mint szárazföldön általános meglepetést keltettek. Amily osztatlan volt Nyugat-Európában az öröm a kis szigetvilág első győzelmei hírére, amint mind jobban előre hatoltak Ázsia szárazföldjén is, itt-ott már aggodalom hallatszott a gyors terjeszkedés láttára. A kérdés hol elpalástolva, hol nyiltan újólag fölmerült. «Mi történnék, ha a japánok elfoglalnák egész Kelet-Ázsiát és talán Szibériát is? És mindenekfölött mi történnék akkor, ha Khinával szövetségre lépve megszámlálhatlan seregeikkel elárasztanák az összes orosz tartományokat, sőt benyomulnának Európa szívéig is?» Már helylyel-közzel a hajdani tatárjárás szomorú emléke ébred föl. És miért ne volna lehetséges, hogy egy dicsőségre szomjazó hadvezér ne akarná követni őse, Csingisz khán pályafutását? Egy új katonai genius, egy sárgabőrű Napóleon hasonló népszerűséggel és hasonló varázserővel, a rendelkezésére álló milliókkal és megszámlálhatatlan népességgel bizonyára nagyon komoly és veszedelmes ellenségünkké válhatnék. De hogy van-e egyáltalában érdekében a sárga fajnak Európát elözönleni, egy másik még el nem döntött kérdés. A helyzetet tekintve, nem hinném, hogy a sárga faj, legalább ez idő szerint, eredeti határain túl kívánna terjeszkedni. Ha csupán visszanyerné azt, amit névleg bír vagy legjobb esetben, amely óriás földterület még alig egy fél századja birtokát tette, többre aligha tartana igényt. Maga Japán, mely határozottan túlnépesedik és közel félszázmillió lakosságával szétszórt szigetein megélni nem lesz Budapesti Szemle. CXXI. kötet, 1904. 21