Budapesti Szemle. 1927. 207. kötet, 599-601. szám

601. szám - A MONTENEGRÓI KÉRDÉS. — Bajza Józseftől

dés parazsa és bármely percben ismét kicsaphat teljes láng­gal feldúlva a Balkán békéjét, sőt veszedelmeztetve Európa nyugalmát is. Magyarországon eddig még senki sem foglalkozott alapo­sabban a montenegrói kérdéssel. Pedig bennünket Jugoszlávia minden problémájának közelről kell érdekelnie. Talán nem végzünk felesleges munkát, ha a terjedelmes szakirodalom felhasználásával, de új szempontokkal és a magyar vonatko­zások kiemelésével vizsgálat alá vesszük Montenegró tra­gédiáját. 1. Mit is értünk montenegrói kérdésen ? Azt a problémát, hogy van-e és volt-e montenegrói nemzet, van-e és volt-e montenegrói állam és állameszme, van-e és volt-e ezen nem­zeti és állami öntudatnak jogosultsága és mindezek folytán van-e lehetősége Montenegró új nemzeti és állami életre való kelésének ? A nacionalizmus virágkorát éljük. A közvélemény haj­lamos arra, hogy csak a nemzeti államok jogosultságát ismerje el. A nemzetiség egyetlen kritériumának rendesen a nyelvet tartják. Ezen az alapon sokan könnyen elintézik a monte­negrói kérdést : a montenegróiak szerbül beszélnek. Szerbiá­val való egyesülésük tehát természetes. Ha azonban egy kicsit szétnézünk a világ államai és nem­zetei között, megállapíthatjuk, hogy a legnemzetibb állam sem öleli fel sehol az illető nemzeti nyelvet beszélő összes egyé­neket és a legnemzetibb állam sincs idegen nyelveket anya­nyelvüknek valló állampolgárok nélkül. Ha a nyelv volna az egyetlen állam- és nemzetalkotó tényező, akkor érthetetlen volna Svájc államisága, érthetetlen volna, miért belga a csak franciául beszélő brüsszeli, miért külön állam Dánia és Nor­végia, miért külön nemzet az ír, holott a legtöbb ír csak angolul beszél, miért nem alkot egy államot Spanyol-Amerika , miért tesznek egy nemzetet a kanadai angolok és franciák, miért nem tesznek egy nemzetet az Egyesült Államok és Nagy-Britannia angoljai és miért tiltakoznék felháborodva

Next