Budapesti Viszhang, 1852. május-június (1. évfolyam 1. félév, 1-8. szám)

1852-05-09 / 1. szám

BUDAPESTI VISZHANG. A közönség igényeinek vélénk eleget tenni lapjaink heti folyóirattá alakítása által. A magyar időszaki szépirodalom, darab idő óta alig volt néhány album által kép­viselve. S csak töredékesen itt is, mert a magyar társasélet, az irodalom napi kér­dései semmi téren sem lőnek megvitatva. Rég megszokott élvezetét a nővilág nél­külöző. Az irodalom tekintélyes­ férfiai méltó működési tért keveset találtak. A nemzetiség leghatalmasabb emeltyűjének az irodalomnak egy ága hanyatlásnak indult. Működésünket folytatva e térre lépünk. Komoly tárgyakkal inkább foglalkozó ol­vasóink e mellett tapasztalam­­ják, mikép nem szűnünk meg figyelemmel kísérni legfonto­sabb közgazdászati érdekeink alakulásait. Irányunkat változatlanul megtartva erősen hisszük, hogy fegyverünk kezelésében lel­kiismeretességet találand bárki, miután igen is tudjuk érezni, mily roppant horderővel bírnak a néha csekélyekül mutatkozó köz­gazdászati kérdések is jövőnkre nézve. Sem fényes névre, sem fényes múltra nem hivatkozhatunk. Biztosítékul alig tudunk jó­akaratnál és tiszta önzéstelen szándéknál s egyebet fölmutatni. Addig éljen, míg a honnak él­ Vörösmarty. Azonban nagyobb biztosítéknak hisszük, hogy vállalatunk körül koncentrálni igyek­vőnk irodalmunk jeleslegeit, kik a múlt idők ilyszerű orgánumait elismert becsüekké tudták tenni. Megkezdett pályánkról nem rettent visz­­sza akadály és gát, sem kicsinyeltetés, melynek irányában tetteink tekintélyével fe­­lelendünk. Nem kérkedés íratja velünk e szavakat. Mi igen is érezzük gyöngeségünket. Tudjuk , hogy a múlt — termőfölde an­nyi dicsőségnek — lángerök segélyével irodalmunknak oly helyet tűzött ki, melyen az átm­elegült kebel törekvése nem marad elismerés nélkül. A legnagyobb emlékek is sivár tekintetet nyújtanak, ha friss élet nem virágzik körülök. Föl­ei jobbak, lelkesebbek, megmutatni, hogy habár megbénult is karunk, a szív a lélek megedzve hatott át a tisztító tűzön! . . . Hátra van még vállalatunkat uj phá­­sisában a közönség figyelmébe ajánlanunk. Mi mindent m­egteendünk ezután is pártfo­gásának kiérdemlésére ! Pest, máj. 9. 1852.

Next