Bukaresti Lapok, 1934. február (3. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-01 / 24. szám

i 4. oldal m. e. GALLI4 BRASSÓ Píaz a Libériai iá - Szabadságiér 5 sz. Mindennap megkapja az összes párisi divatlapokat. Ezek a DIVATLAPOK mindenkor rendelkezésére állanak mélyen tisztelt vevőinknek minden vásárlási kötelezettség nélkül Ne bántsd az adóvégrehajtót, mert magadat bántod Újra elítéltek Csíkszeredában három embert hatóság elleni erőszak címén Csíkszereda, január 31 A hatósági közegekkel, de különösen a bírósági végrehajtókkal szembeni erő­szak soha sem szokott kellemesen vég­ződni a tettesekre nézve. Ezt igazolta ma­­ is két elég súlyos törvényszéki ítélet is. j Bajna Józsefné gyergyószentmiklósi­­ asszony ellen egyik hitelezője szabály­szerű bírósági végzés alapján dr. Béna ügyvéd utján végrehajtást vezetett, s melynek során az asszony bízóját foglal­­­­ták le és árverezték el. Amikor az álla­­­­tot el akarták hajtani, Bajáné fejszével­­ kelt tulajdona védelmére. Később bizta­­­­tó szavakkal, Blénessi Sándor nevű szom­­­­szádja is bele­avatkozott az ügybe az asszony oldalán. Az erőszakos fellépés nyomán a birtok­baadással megbízott végrehajtó visszavo­nult s bűnvádi útra terelte a kérdést. A ma megtartott főtárgyalás során mindkét vádlott tagadott. Hangoztatták hogy a végrehajtót nem akarták bántal­­mazni, csupán a megkötözött állat kötelé­­két akarta fejszével elvágni Bajáné.­­ Ezzel szemben a kihallgatott tanúk egy­hangúan állították, hogy a támadás félre­érthetetlenül a végrehajtó közeg ellen irányult. A törvényszék mindkét vádlottat ható­sági közeg ellen elkövetett támadásban mondotta ki bűnösnek, amiért Bajánál két havi fogházra és 500 lej pénzbírságra míg Blénessit 1 havi elzárásra és 2000 lej pénzbüntetésre ítélte. Ugyancsak végrehajtó ellen elkövetett erőszakért került a törvényszék elé Haj­dú András Csíkszeredai iparos is. Ő is tagadta a terhére írt bűncselekményt, de a vád által felvonultatott tanúk igazol­ták azt. A törvényszék egyhavi fogházzal sújtotta, amit a vádlott megfelebbezett Láthatók-e ki a kommunista vezetők? Vicc, pszichózis, véletlen vagy trükk? Berlin, január 31. (Berlini szerkesztőségünktől.) Az olvasó, fenti cím elolvasása után, első pillanatban megdöbben, esetleg ös­­­szerezzen és megborzad, de utána feltét­lenül ugyanazon mint­nban fel is ocsú­dik s nem tudja, hogy nevessen, avagy „nyájas olvasói“ dühében úgy csapja földhöz kedvenc lapját, hogy csak por­zik Nem tréfa, nem csalás és nem ámítás. Fenti cím ma Berlin szóbeszéd tárgya és „hallotta már“ anyagának kegyeltje. Nincs olyan újságolvasó (Berlinben), kit ez a kérdés ne izgatna s nincs az az új­ságíró, ki ehhez az ínycsiklandozó témá­hoz hozzányúlni merne. De nem gyötörjük tovább a kiváncsi olvasót... NÉGYEN VANNAK, URAM, NÉGYEN Ha az ember végigsétál a német fővá­ros utcáin, megáll egy könyvkereskedés, vagy papirosbolt, újságíró vállalat vagy horogkeresztes pártiroda előtt, mindenütt szemébe ötlenek azok a szép — hol szí­nes, hol felettébb színtelen — levelezőla­pok, melyek „Unser Führer“ felírással örökítenek meg egy újszerű hajviseletű, aprócska bajuszú, haragos arcú úriem­bert. Mondom, ne gyötörjük tovább az olvasót- ugye, ki tetszett már találni!* Adolf Hitlerről van szó. Hitler, mint ilyen, már kapható 10 (tíz) pfennigtől felfelé. Az igényesebb vásárló 5 márkáért vehet rézkarcot. A futószalagon készült olcsó olajnyomatot azonban 25 márkáért vesztegetik. Persze azért kapható olcsón Göbbels is, Frick miniszter és többi kollégája, s hogy el ne felejtsem: kapható Göring is. Magunk között szólva, Göringnek van a legna­gyobb sikere. Nevezett úr ugyanis bő választékban áll az emberiségnek rendel­kezésére. Van Göring pilóta­ sapkában, tábornoki egyenruhában, legkevesebb 20 -—30 különböző kitüntetéssel, van azután Göring tányérsapkában és van Göring S. S.-sapkában. És itt-ott látni Göringet civilben is. Minap elhagyta a sajtót egy új Hitler­­levelezőlap, mely már azért is igen fi­gyelemreméltó, mivel 1. egyike azon ke­vés, mondhatni egyáltalában nem létező lapoknak, hol a német kancellár moso­lyog, sőt: jóízűen nevet, 2. arcélben van rajta (egész jól áll neki!), végül 3. első eset, hogy a megszokott, kínosan meghú­zott választék, egy nagy célkitűzési em­ber szél­es­vonal­úságának megfelelően, nyílegyenesen, a bajrengetegben előre­lendülő „seitli“... az olvasó talán el sem hiszi: nem látszik! Hitler borzas. Clara Bomot látni így néha egy-egy szenvedélyes csókjelenet után. A levelezőlap szép mélynyomása, há­tán nem írta ki a kiadó nevét, ehelyett mindössze csak ezt a magvas s a világ­­történelem számára is minden bizonnyal nagy hatással, sőt ma több, germán fö­lénnyel megkockáztatott jelzést látni: „Führer der Zeit Nr. 67.“ Magyarul: Korunk vezére, 6?-es szám. Megvalljuk olvasóink előtt, hogy en­nek elolvasására kiváncsi lelkünket azon­mód nagy kétely ejtette rabul. Nevezetesen: hogy kell ezt érteni? Hit­ler korunk 67-ik nagy vezére, avagy: ko­runk nagy vezéréről, Fiitlerről ez a kép készült az eddigi 66 méltó befejezése­képp? Ugyanez a kérdés izgatja jelen perc­ben a német sajtóirodát is. Ugyanis, ahogy elterjedt a szép s újon­nan megjelent lapok híre, amint kike­rült a kirakatokba a Führer legújabb A hír állítólag a szelek szárnyán jár. Egész Berlint bejárta ez a különös hír­adás, az emberek eleinte csak hitetlen­kedve csóválták fejüket; voltak olyanok, kik fölényes kézlegyintéssel intézték az egész ügyet el, mások megbotránkozva kérték ki maguknak ezt a Führerrel kapcsolatos ízléstelen tréfát. De ... És most jön a nagy de: ... de azért mindenki rögtön bement az üzletbe s megvette magának a titok­zatos levelezőlapot. Másnap már ő ment oda mindenkihez: „Hallotta? Na, mit szól hozzá!“ Ezek után természetes, hogy az ilyen széltében-hosszában elterjedő pletyk­a, pillanatok alatt felkapott (s talán divat­ba hozott) mendemonda rövidesen elju­tott az illetékes körök fülébe is. Az N. S. D. A. P. pártirodája, a német sajtóiroda •és az „Abmehr der Greuerpropaganda Abteilung“ eleinte várakozó álláspontra helyezkedett, helyi jelenségnek, éretlen tréfának tartotta az egész különös histó­riát, de amikor látta, hogy a hir nem­arcképe. Ugyanúgy, sőt még gyorsabban terjedt el annak is híre, hogy ez a fotó nem más, mint egy ügyes Fényképészeti trükk. Hitler fejében, ha kissé baloldalt fordítjuk, az orr és a száj között Sztálin látszik, a szemtől bajuszig terjedő rész felfelé fordítva Litvinov vonásait mutat­ja, Lenin valahol a tarkó táján bujkál, Marx pedig a nagy szakállával már könnyűszerrel található meg a borzas Hitler hajában. Állítólag Rasputin sem hiányzik az exkluzív társaságból, egyesek szerint pe­dig még az égő Reichstagsgebaude is ott díszült ezen a sokoldalú képen. Sztálin, Litvinov, Lenin és Marx képei jelezték azt az eszmét, hogy a kommunizmus még nem szűnt meg élni. Hitler ide, Hit­ler oda, rettegj Európa! csak hogy nem múlik el, hanem egyre jobban terjed, indítva érezte végül ma­gát az erőteljes lépésre. Másnap már mindenütt megjelent, az egész berlini gleichschaltoli sajtóban a német kormány kötelezően leadandó fel­hívása, melyben elsősorban is leszögezik, hogy a szóbanforgó levelezőlap nem az állami nyomda terméke, sem párt­ki­adás; felhívják az összes levelezőlap­­árust és terjesztőt, hogy a kivizsgálás be­­fejeztéig ne árusítsák ezt az arcképet, végül felhívják a lakosságot, hogy ne en­gedje magát felelőtlen elemek befolyásá­­nak kiszolgáltatni s szigorúan tartózkod­jék az ilyen elképpesztő dolgok hírének továbbadásától. A felhívás persze érthető feltűnést keltett, annyival is inkább, mivel a szó­banforgó levelezőlap arcképét minap, Hanfslaengel úr, a horogkeresztes­ párt külü­gyi sajtófőnökének tollából megje­lenő Hitler-könyv címlapjára is rátették. E könyv címlapjának ezek utáni sorsáról egyelőre nem történt döntés. A német kormány felhív, kijelent és int Ügyes kiadói trükk? Átgondolva azt a lehetőséget, hogy a földalatti sejt­munkát még mindig fel nem adó kommunista párt, akaraton kí­vüli érdekes géptechnikai elnyomás, vagy egy éretlen vicc lehet okozója ennek a felettébb kínos ügynek, mindennél való­színűbbnek látszik, hogy ez esetben agya­fúrtan kigondolt kiadói trükkről van in­kább szó. A kommunista nyomda lehetőségét megdönteni látszik az a tény, hogy a K. P. D. berkekben végigvitt erőskezű­ tisz­togatás után aligha valószínű egy ilyen kihívás megkockáztatása, a nyomáshiba lehetősége némi fantáziával tulajdonkép­pen elég jól elképzelhető, a belemagya­­rázás pedig szintén nem első eset a poli­tikai propagandában, de egy ügyes rek­lám­főnök, egy kicsit bizarr, de jó kiál­lású ötlet, mindennél valószínűbbnek látszik. Alátámasztja ezt az a körülmény, hogy a levelezőlapokon sehol sem látszik a kiadó cég feltüntetése. Meg volt reá minden oka. Ha elcsípik s rábizonyul, hogy ő csi­nálta ezt a nagy felfordulást, nem­­ issza meg koncentrációs tábor nélkül. Melyből akárki egyben le is vonhatja a tanulságot: Hja... repül a kő, de ki tudja, hol áll m­egr Doros Ferenc 1 1934. február 1. Érdekes kezdeményezés Homoródalmáson a csoportos olcsó nyaralás megszervezésére Homoródalmás, január­­ t Az udvarhely megyei Homoródalmás község elöljárósága és a falu szellemi vezetői nagyon érdekes és figyelemreméltó tervvel foglalkoz­nak. Homoródalmás közelében, az almási barlang­mellett, a csodásan szép sziklaalakulatok, a kristálytiszta hegyi patakok fenséges nyugal­mában egy üdülőtelepet akarnak létesíteni. Az üdülőhely létesítésének kezdeményez ® egy részvénytársaságot akarnak létrehozni, amely mintegy 20—30 családból állana. Min­den család 2 ezer lejjel kellene hozzájáruljon a telep felépítéséhez. Az összegyűlt pénzeken egy 10 lakrészes deszkapaviilont, egy vendéglő-helyiséget és 1—2 kádfürdőt. A vendéglős saját vállalkozására látná el a napi élelmezést a társulat által meghatáro­zott adagolással és árral. A számítások sze­rint egy személy napi élelmezése 30 lejnél többe nem kerülhetne, egy 2 személyes csa­lád 50 lejt fizetne naponta. A gyerekek élel­mezését félárban vállalnák. Az üdülőhely célja olcsó, kellemes, társas nyaralást biztosítani, azonkívül a hüléses be­tegeknek gyógyulást is nyújtani. A napi program a legteljesebb és legszebb szabadság jegyében folyna le. Séta, halászat, fürdés a patakban, vagy a kádban, napfürdőzés, rádióhallgatás, olvasás, közös ebéd, barlangkutatás, ladikozás, nagy sé­ták és változatosabbnál változatosabb szórál­kozások állnának az üdülők rendelkezésére. Az üdülőhelyen helyet kaphatnának a cser­készek is, a barlang lakhelyet nyújtana nekik, főzésre való fát, fokszalmát a telep adna és az élelmi cikkek beszerzésénél is segédkezne. Az üdülőhely részvényesei közé bárkit befo­gadnak nemzetiségi és faji szempontok nélkül Természetesen a rendháborító elemeket a tár­sulat vezetőinek jogában lenne kiutasítani a telepről. Az üdülőhely befektetési költségei 60 ezer lejt tesznek ki. Mivel az anyagszállítás a patak jegén tör­ténnék, tehát legkésőbb március első feléig ka kellene fizetni a részvénydíj felét. A másik fele az összegnek május végén lenne esedé­kes. Június végéig az üdülőtelep felépítésének munkálatai befejezést nyernének. A fürdőévad július 1-én kezdődnék meg. A nyaraló idő 9 hét lenne. Egy részvényesnek a főszezonban 3 heti nyaralásra lenne joga. Aki nem venné igénybe a jogát, annak napi £0 lejt térítene vissza a vezető bizottság. Az első közgyűlést, amennyiben a mozga­lomnak eredménye lesz, február 1-én tartják meg Almáson. Az érdeklődők leveleikkel Simon Domokos homoródalmási unitárius lelkészt keressék fel — NAGYVÁRADI HÍREK. Nagyvá­­radról jelentik: A nagyváradi ügyészség távirati rendeletet kapott a belügyminisz­tériumtól, hogy a Nagyváradon letartóz­tatásban levő 14 vasgárdista közül tizen­ egyet bocsásson szabadon. — Szerdán dél­ előtt kezdődik, általános érdeklődés mel­lett, az emlékezetes Görög-oldali gyilkos­ság felebbezési tárgyalása a nagyváradi ítélőtábla előtt. Jámbor Imre gyilkosa* Bancsa, a hegy réme, annakidején enyhí­tésért felebbezett a 14 éves büntetés ellen, 1 1 *

Next