Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1908. április-szeptember (56. kötet, 1-25. szám)
1908-05-14 / 7. szám
jelen, tényállásként megállapítja, hogy 1905. évi márczius 20-án a Várterész Gergely előzetes hívására Puskás Búza János megjelent az előbbi lakásán, ahol megmondották neki, hogy neki a ditrói határban ingatlana van s felhivta Várterész Gergely őt, hogy ezt nem adja-e el, a mire Puskás Búza János kijelentette, hogy a ditrói határban neki nincsen ingatlana, de nem volt az atyjának sem, mert ő ezt régebben eladta másnak, erre azonban Várterész Gergely azt mondotta, hogy a jog még az apja néven áll, amire ők megkötötték a vásárt 16 kor. vételárért. Puskás Búza János szerződésre Puskás Pál nevet írt, daczára, hogy tudta, miszerint az ingatlan, illetve az ezutáni közhelybeli illetmény őt nem illeti egyáltalában és Várterész Gergely és Pál Ferencz, daczára, hogy Puskás Búza János kijelentette, miszerint neki nincs ingatlana, sem pedig közhelybeli illetménye, sem pedig az apja nevén nincsen ilyen, a szerződést mint ügyféli tanuk aláírták, s ezáltal valótlan tényt bizonyítottak, hogy a szerződést csakugyan Puskás Pál írta alá, tehát hogy a szerződés valódi. Ezen tényállást a törvényszék még kiegészíti a Várterész Gergely és Lukács Antal tanú vallomásában foglalt azon körülménynyel, hogy a kérdéses közhelybeli illetményt tulajdonképen az ügyleti tanúként szereplő Várterész Gergely vásárolta meg Lukács Antal és Lukács István nevében, akiknek részéről meg volt bízva ilyen vásárlásokkal, továbbá kiegészíti a Lukács Antal vallomásából kitűnő azon körülménynyel illetve ténynyel is, hogy a szerződést Lukács Antalnak Várterész Gergely adta át, és a 20 kor. vételárnál jóval nagyobb összeg ellenében s végül kigészíti még a Lukács Antal vallomásából kitűnő azon ténynyel is, hogy ő és testvére Lukács István a szerződés hamisságáról mit sem tudva, az arányosítási munkálatoknál leendő keresztülvezetés és a kérdéses közhelybeli illetménynek a hozandó ítéletben vevőkre leendő megállapítása és majd az átalakításánál vevőkre leendő átírása végett benyújtották a törvényszék mint úrbéri bírósághoz. Kiegészíti a törvényszék a fennebb megállapított tényállást azzal, hogy az iratok közt levő hiteles telekkönyvi kivonatok tanúsítása szerint a ditrói 4708. és 5533. számú tekrben foglalt ingatlanok, amelyek után járó közhelybeli illetmény adás-vétel tárgyát képezte, a Puskás Pál nevén állónak, továbbá kiegészíti még azzal, hogy az ingatlanoknak a két telekjegyzőkönyvbeli összes térmértéke egyezik a szerződésben kitett térmértékkel, s ebből a körülményből megállapítja, hogy annak, akinek az egész szerződés készítésénél a legnagyobb tevékenység tulajdonítható, jelen esetben Várterész Gergelynek meg kellett előzetesen néznie a tekvet, mert e nélkül a térmértéket oly pontosan nem tüntethették volna ki s e tekintetben Várterész Gergely hiába hivatkozik a törvényszéki arányosítási ítélet 3731. és 3880. tételeire, mert ha innen írta volna ki a területet, két hold 934 négyszögölet kellett volna írnia; s mindebből megállapítja a törvényszék, hogy Várterész Gergely már előre tisztában volt azzal, hogy az ingatlanok Puskás Pál nevén állanak, a közhelybeli illetmény is a Puskás Pál nevén fog megállapíttatni, mert mint remetei ember jól ismerte Puskás Búza Jánost, s tudta, hogy nem Puskás Pál az, aki aláírja a szerződést, de tisztában volt ezzel Pál Ferencz is, aki szintén jól ismerte, hogy az az ember, aki a szerződésre Puskás Pál nevét írta, Puskás Búza János. S mindezeket összevetve kétségtelen tény, hogy Puskás Búza János akkor, amidőn a Puskás Pál nevet írta a szerződésre, Várterész Gergely és Pál Ferencz akkor, amikor ezt az aláírást, habár ennek valótlanságáról meg voltak győződve, a szerződésen, mint ügyleti tanúk valódinak bizonyították, hamis okiratot állítottak ki, még akkor is, ha megállna a dolog, hogy a kérdéses telekkönyvben foglalt ingatlanok tulajdonosa Puskás Pál, a Puskás Búza János édesatyja volna, mit különben a feljelentés tartalma.