Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1908. április-szeptember (56. kötet, 1-25. szám)

1908-05-14 / 7. szám

jelen, tényállásként megállapítja, hogy 1905. évi márczius 20-án a Várterész Gergely elő­zetes hívására Puskás Búza János megjelent az előbbi lakásán, a­hol megmondották neki, hogy neki a ditrói határban ingatlana van s felhivta Várterész Gergely őt, hogy ezt nem adja-e el, a mire Puskás Búza János kijelentette, hogy a ditrói határban neki nincsen ingatlana, de nem volt az atyjának sem, mert ő ezt régebben eladta másnak,­ erre azonban Várterész Gergely azt mon­dotta, hogy a jog még az apja néven áll, a­mire ők megkötötték a vásárt 16 kor. vétel­árért. Puskás Búza János szerződésre Pus­kás Pál nevet írt, daczára, hogy tudta, miszerint az ingatlan, illetve az ezutáni közhelybeli illetmény őt nem illeti egy­általában és Várterész Gergely és Pál Ferencz, daczára, hogy Puskás Búza János kijelentette, miszerint neki nincs ingatlana, sem pedig közhelybeli illetménye, sem pedig az apja nevén nincsen ilyen, a szerződést mint ügyféli tanuk aláírták, s ez­által valót­lan tényt bizonyítottak, hogy a szerződést csakugyan Puskás Pál írta alá, tehát hogy a szerződés valódi. Ezen tényállást a törvényszék még ki­egészíti a Várterész Gergely és Lukács Antal tanú vallomásában foglalt azon körülmény­nyel, hogy a kérdéses közhelybeli illetményt tulajdonképen az ügyleti tanúként szereplő Várterész Gergely vásárolta meg Lukács Antal és Lukács István nevében, a­kiknek részéről meg volt bízva ilyen vásárlásokkal, továbbá kiegészíti a Lukács Antal vallomá­sából kitűnő azon körülménynyel illetve ténynyel is, hogy a szerződést Lukács Antal­nak Várterész Gergely adta át, és a 20 kor. vételárnál jóval nagyobb összeg ellenében s végül kigészíti még a Lukács Antal vallo­másából kitűnő azon ténynyel is, hogy ő és testvére Lukács István a szerződés hamis­ságáról mit sem tudva, az arányosítási mun­kálatoknál leendő keresztülvezetés és a kér­déses közhelybeli illetménynek a hozandó ítéletben vevőkre leendő megállapítása és majd az átalakításánál vevőkre leendő át­írása végett benyújtották a törvényszék mint úrbéri bírósághoz. Kiegészíti a törvényszék a fennebb meg­állapított tényállást azzal, hogy az iratok közt levő hiteles telekkönyvi kivonatok tanú­sítása szerint a ditrói 4708. és 5533. számú tekrben foglalt ingatlanok, a­melyek után járó közhelybeli illetmény adás-vétel tárgyát képezte, a Puskás Pál nevén állónak, továbbá kiegészíti még azzal, hogy az ingatlanoknak a két telekjegyzőkönyvbeli összes térmértéke egyezik a szerződésben kitett térmértékkel, s ebből a körülményből megállapítja, hogy annak, a­kinek az egész szerződés készítésé­nél a legnagyobb tevékenység tulajdonítható, jelen esetben Várterész Gergelynek meg kel­lett előzetesen néznie a tekvet, mert e nél­kül a térmértéket oly pontosan nem tüntet­hették volna ki s e tekintetben Várterész Gergely hiába hivatkozik a törvényszéki arányosítási ítélet 3731. és 3880. tételeire, mert ha innen írta volna ki a területet, két hold 934 négyszögölet kellett volna írnia; s mindebből megállapítja a törvényszék, hogy Várterész Gergely már előre tisztában volt azzal, hogy az ingatlanok Puskás Pál nevén állanak, a közhelybeli illetmény is a Puskás Pál nevén fog megállapíttatni, mert mint remetei ember jól ismerte Puskás Búza Jánost, s tudta, hogy nem Puskás Pál az, a­ki alá­írja a szerződést, de tisztában volt ezzel Pál Ferencz is, a­ki szintén jól ismerte, hogy az az ember, a­ki a szerződésre Puskás Pál nevét írta, Puskás Búza János. S mindezeket összevetve kétségtelen tény, hogy Puskás Búza János akkor, a­mi­dőn a Puskás Pál nevet írta a szerződésre, Várterész Gergely és Pál Ferencz akkor, a­mikor ezt az aláírást, habár ennek valótlan­­­­ságáról meg voltak győződve, a szerződésen, mint ügyleti tanúk valódinak bizonyították, hamis okiratot állítottak ki, még akkor is, ha megállna a dolog, hogy a kérdéses telek­könyvben foglalt ingatlanok tulajdonosa Pus­kás Pál, a Puskás Búza János édesatyja volna, mit különben a feljelentés tartalma.

Next