Californiai Magyarság, 1966 (44. évfolyam, 12-18. szám)
1966-03-25 / 12. szám
2-ik oldal CALIFORNIA* 9 MAGYARSÁG (CALIFORNIA HUNGARIANS) Published Every Friday by ZOLTÁN V. SABADOS, Editor-Publisher «48 NORTH WESTERN AVENUE LOS ANGELES, CALIFORNIA 90004 Phone: Office: HOIlywood 3-3473 Subscription Rates in the U.S.A. $6.00 for a Year — $3.50 for Six Months In Foreign Countries $7.00 for a Year — $4.50 for Six Months Entered os second-class matter September 30, 1926 ot the post office of Los Angeles, California, under the Act of March 3, 1879. "SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT LOS ANGELES, CALIFORNIA." Világhelyzet (Folytatás az első oldalról egyetlen mondatban fűzte össze: “Az európai védelmi szövetségben mi németek csupán erős partnerek kívánunk lenni... de csak egy láncszem a közösségben és semmi más”. Ez más szavakkal azt is jelenti, hogy Nyugatnémetország semmiképen sem hajlandó magát De Gaulle által az Egyesült Államok ölébe kergetni. Ami Olaszországot illeti, a kommunista pártot kivéve, De Gaulle mellett egyetlen bátorító hang sem hangzott el. Sőt, az olasz kommunisták nem is tudják eldönteni, vájjon De Gaulle bontóakciója jó-e, avagy rossz a Kelet-Nyugat viszonyában. Az új olasz koalíciós kormány az egyik mérlegkaron síkra száll a NATO mellett, a másikon pedig elkerülni igyekezik a De Gaullelal való kenyértörést. Az olasz nép mai érzületét jobban tükrözi a tekintélyes “Corriere Della Sera” vasárnapi vezércikke, amely szerint: “Bármit is hoz az Európa történetéhez és civilizációjához méltó végzet, az csakis az európai egységnek az Egyesült Államokkal való barátság és összeműködése lehet. Az olasz nép előtt az Amerikával való barátság és összeműködés az olasz nemzeti biztonság egyik főpillérje. Ne mondja senki, hogy az egységes Európának az Egyesült Államokkal való szoros kooperációja mellőzhetővé válik abban a pillanatban, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió kiegyeznek egymással. Éppen ellenkezőleg: az ilyen fejlemény csak még jobban a gyújtópontba helyezné Európa jelenlétét és fontosságát a vitág arénájában. Anglia pillanatnyilag nemzeti választások előtt áll. Ami a brit politika és közgazdaság jövendő sorsát illeti Európában, az Londonban egyelőre teória. Azzal, hogy Franciaország kivonul a NATO-ból, az angolok nem látnak légüres teret a kontinensen, amelyet Nyugatnémetországnak kellene kitöltenie. Még kevésbé gondolnak arra, hogy egy újjászervezett NATO-ban Nyugatnémetország nagyobb faktorrá lépne elő. A londoni kormány legfontosabb világpolitikai lépésnek az atomfegyverek továbbterjedése elleni szovjet—amerikai—angol paktum megkötését tartja. Ha, mondják a britek, az újjászervezett NATO hozzáférhetőbbé tenné a nyugatnémetek számára a nukleáris fegyvert, a Szovjetunió beláthatatlan időre megtagadná beleegyezését Kelet- és Nyugatnémetország egyesítéséhez. Washington De Gaulle politikai és katonai manővereiben az első világháború előtti európai viszonyok feltámasztási kísérletét látja. 1914 előtt a laza kötelékekben élő független európai nemzetek képteleneknek bizonyultak az előállott történelmi előítéletek és szenvedélyek legyőzésére, amely állapotok végül is egy világháborúban robbantak ki. Ezen okulva a Nyugat az elmúlt két évtizedben egy olyan kollektív biztonsági rendszert fejlesztett ki, amely talpraállított egy virágzó Európát. Ezért is az Egyesült Államok a közeljövőben és azon túl is De Gaulle szeparisztikus politikája ellenében az egymástól való függőség elvét képviseli majd az atlanti közösségben. Johnson elnök úgy irányítja majd a szövetséges politikát, hogy az különbséget tesz De Gaulle elnök, a francia kormány és a nép között. Egyszóval, az Egyesült Államok politikája egy olyan jövendő történelmi időszak felé irányul, amely túl van De Gaulle életfonalán. Az elmúlt hét keddjén hat órán át újra felütötte a fejét két halálos áldozattal, két tucat sebesülttel, 20 üzlet felgyújtásával és kifosztásával, valamint 50 letartóztatással a fajgyűlölet Los Angeles Watts negyedében. Ezúttal mexicó-amerikaiak csaptak össze a négerekkel. A rendőrség szerint a legújabb anarchia azzal kezdődött, hogy száguldó autókból mexicó-amerikaiak lőfegyverrel két néger fiatalembert sebesítettek meg, amire később néger fiatalemberek kövekkel kezdték megdobálni az elhaladó autókat, aminek következtében sérülések keletkeztek. Az elősiető rendőrőrök egy borbélyüzletben rejtőző néger kődobálót ráncigáltak ki, aki a már 600 főre duzzadt néger tömeg felé azt kiáltozta, hogy "rendőrbrutalitás". Ekkor haladt arra egy forrásvizet szállító teherautó. A 35 éves Larry Gomez vízkihordó akit vagy 2 tucatnyi fiatal néger állt körül, futásnak eredt, de egy Sam Henry Fullerton nevű 17 éves négerfiú ,22 milliméteres kaliberű revolverével agyonlőtte. Azért, hogy "híres ember legyen belőle". A sors iróniája, hogy Gomez közismerten négerbarát és a néger polgárjogok lelkes harcosa volt. A másik halálos áldozat Joseph Crawford néger, akit ismeretlen gyilkos golyója ölt meg. Megállapítást nyert, hogy Watts polgárai távoltartották magukat az incidensektől. Ennek és a kellő időben felvoult karhatalomnak köszönhető, hogy a vérengzés és tűzvész nem lett nagyobb arányú. CALIFORNIA MAGYARSÁG NO. 12.1966. március 25 KELETEURÓPA: A harmadik kommunizmus A TIME képes folyóirat március 18-iki számában illusztrált cikkben számol be Keleteurópa kommunista életéről. Megemlíti, hogy a 19-ik század közepe óta Keleteurópában dúló pánszlávizmus úgy a cárok mint a komissziáriusok kezében arra szolgált, hogy Oroszország akarata érvényesüljön egy olyan terület felett, amelyen ezidőszerint 120 millió ember él és amely ipari termelésben a US, Nyugateurópa és a Szovjetunió után negyedik helyen áll a világon. A cikk vezérmotívumául George Gross romanológus azon kijelentése szolgál, hogy a jövendő történetírója az 1960-as évek bírálatánál arra a következtetésre fog jutni, hogy ez az évtized a szovjet impérium felbomlásának ideje vett Keleteurópában, továbbá, hogy ez a bomlás folytatódni fog egy nacionalista és semleges “harmadik” kommunizmus irányában. Vegyes felvágott stílusban a cikk megemlékezik kommunista Magyarországról is, felsorolva, hogy az elmúlt évben több, mint 300.000 nyugati turista látogatott el Budapestre és evett Gundeléknél vajban pirított libamájat és hallgatta a zongoraművészt a Pipacs nevű éjjeli mulatóban. Meg hogy egy jó pár cipő egy pesti ember egyheti keresetébe ($33) is kerülhet. Egy jól öltözködő pesti nő a Váci utcai Rotschild Klára boltjában vásárolja ruháit, ugyanakkor az ugyanolyan szép munkásnő a központi vásárcsarnok fűtetlen, csűrszerű épületében szerzi be a szükségeseket. Ott, ahol hurkák és hagymafejek lóbálódznak gerendákról, trágyafoltos csirketojások kelnek el egy dollárért tucatjával és ahol a halak hala, a fogas kerül a vizestankból a vásárló hálószatyrába. A cikk megemlíti, hogy Kruscsev Sztálin-ellenes nagy beszédjére következett be a lengyel és a magyar “felkelés” a kommunizmus ellen és azt is mondja, hogy úgy a lengyel, mint a magyar nép bátorságról tett tanúbizonyságot Kruscsev tankjai és az amerikai segítség elmaradása ellenében is. Bukarest után Kolozsvárt teszi a cikkíró tárgylencse alá és megjegyzi, hogy ez Románia második legnagyobb városa 170.000 lakossal és egyben a magyar autonóm terület fővárosa, amely mint intellektuális központ úgy szolgálja Bukarestet, akárcsak Krakkó Varsót, vagy Leningrád Moszkvát. Budapestet a cikk kiemeli merész, szókimondó kabaréiért, amelyek a kommunista szatíra és szenzualitás kedvelt forrásai. Az éjjeli mulatók színpadjairól pedig nem hiányoznak a “levetkező” számok. Autókról szólva, a cikkíró idézi a pesti fiatal házasok megjegyzését: “Mi legyen drágám, kisbaba, vagy egy autó?” Pesten, mondják, könnyebb egy magzatelhajtás, mint egy fogfájás kikurálása. A jobb életre vágyó városiak a születések számát oly minimumra kor pionn "ÉLET, SZERETET, HALÁL" “Ha egy Marslakó belepotytyanna egyik tengerünkbe és felmászna egy távolról kormányzott hajóra, úgy minden bizonnyal azt gondolná — nincsen élet a földön. Pedig van élet és van halál is. Van preahistória,, középkor, újkor. Van rádium, van troposzféra, sztratoszféra, minden van, — csak Isten nincsen”. — mondja az Élet, Szeretet, Halál c. könyv írója, a Pasadenaban élő Holló József a bevezető részben, vagyis a magyarázkodásban. E három legnagyobb dologgal foglalkozik az író finoman desztilált mondanivalójában rámutatva arra, a legfontosabb ami bennünk van. “Lehetetlen Isten nélkül élnünk és lehetetlenség nélküle boldogulnunk. Térjünk (vissza) Hozzá és akkor örök derű lesz a jutalmunk”. A szerelemről többek közt ezeket mondja: “Földi sorsunkat legnagyobbrészt szerelmi életünk kihatásai irányítják és ezeknek jelentősége elvitathatatlan. A következmények törvénye itt is működésbe lép és összehoz vagy elválaszt bennünket egymástól. A nemlétező véletlen egymás mellé állít és lehet, hogy szívdobbanásunk nekünk rendelt (dual) párunkat mutatja be. A szerelem ígéret és lelkületünk minősége szerint vagy boldogság iránti vágyunk teljesedik, vagy pedig rettenetes keresztet veszünk magunkra”. A könyv harmadik részében (Halál) a búcsú fejezetben azt fejtegeti, hogy ha meg is halunk utódainkban tovább élünk: “Nagy dicsőség hátrahagyni a fennállót. Képeink részírásaink, szobraink és dallamaink alig ismerik az elmúlást. Az élet és halál művészete halhatatlanná tesz bennünket. U látozták, hogy az a század végén nemzeti katasztrófához vezethet. A cikk szerint Magyarországon érezhető a kommunista elnyomás leggyengébben, bár Kádár János “bársonykesztyűs” keze súlyosan nehezedett azokra, akik tüntettek a budapesti kormány áremelései ellen. “Én nem vagyok kommunista párttag — mondotta a budai Halászbástyán egy fiatal magyar az újságíróknak — de én határozottan magyarnak vallom magamat. Szeretem a hazámat. Szeretem a naivitását és ugyanakkor az erejét. A ma uralkodó rezsim nem tett ebben helyrehozhatatlan kárt és ameddig ez a helyzet fennáll, itt akarok élni. Képtelen lennék a Nyugaton élni. Minden szisztémában van hiba, de a szisztémák fejlődnek”, nokáink pedig helyettünk kacagnak a halál szemébe, ők biztosították a mozgást, az isteni tervszerűséget és az isteni haladást. Ők elintézik azt, amit mi már nem tudtunk megtenni. Ők megfestik azt a képet, amit mi szerettünk volna, ők eléneklik azt az áriát, amire nekünk nem volt tehetségünk. Ők elutaznak oda, ahova mi nem juthatunk el, ők közelebb férkőznek Hozzá, amire nekünk nem volt módunk”. Holló Józsefet lapunk hasábjain már korábban bemutattuk olvasóinknak. Az általa megírt tíz könyv közül az “Élet, Szeretet, Halál” az amit sugalmazásként kapott az Istentől. A könyv először 1936- ban és másodszor 1937-ben jelent meg Budapesten a Bethlen Gábor Irodalmi RT. kiadásában és 1939-ben megalakult ugyanott az E.SZ.H. című egyesület, melynek tagjai pénteken kint összejöttek és a könyvből felolvasásokat és vitákat tartottak. A szerző 1965 nyarán ellátogatott Magyarországra és ott hiánytalanult megtalált 80 példányt, melyeket barátai őriztek meg számára. Azokat visszatérte után áruba bocsájtotta és az eladásból befolyó tiszta hasznot jótékony célra ajánlotta fel. Szeretné, ha a könyv olyan olvasók kezébe kerülne, akiknek megértésével és világszemléletével találkozik. Ára $3.00 és postaköltséggel együtt $3.25. Megrendelhető a szerkesztőségben a Hungarian Gift Shopban és az Első Magyar Ref. templomnál. 1101 W. Florence Ave., L.A. 90044, Calif. ŐSKORI KIÁLLÍTÁS Afganisztán ősi kultúrája látható az Art Múzeum kiállításában a Lytton Galleriában március 25-től. A több mint 100 ritka darab görög—római bronz, festett szobrok, indiai elefántcsont faragások, római üvegek, márvány emlékművek medálok stb., melyeknek kora Krisztus előtt 2800-ra megy vissza és csak nem régen kerültek napvilágra. NEMARJA... magyar a magyart, mert úgy is oly kevesen vagyunk, hogy maholnap nem lesz kit marnunk ! HÁZ ÉS LAKÁSFESTÉST kivül- belül vállal Kovács János Díjmentes árajánlat Hívja: HO 2-7738 Minden alkalomra... rendelje virágját a magyar tulajdonban levő Gordon MacLean virágüzletből 10970 Pico Blvd. L.A. BR 2-3852 — GR 5-3064 Ingyen szállítás a város bármely részébe. Virágot táviratilag bárhova küldünk még Magyarországra is! GAÁL ERNIE, tulajdonos ADÓBEVALLÁS J. Z. Pongrácz Telefon: 797-6059 Ügyfeleknek telefon tanács egész évben ingyen!