Ceglédi Kisgazda, 1920 (1. évfolyam, 1-51. szám)
1920-08-01 / 33. szám
Czegléd, 1920, 33-ik szám Vasárnap, augusztus 1 Megjelenik vasárnap ArakCZEGLÉDI KISGAZDA A CZEGLÉDI KERESZTÉNY-KERESZTYÉN KISGAZDA- ÉS FÖLDMÍVESPÁRT ÉS A CZEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Főszerkesztő: Dr. DOBOS SÁNDOR Felelős szerkesztő: Dr. SZALISZNYÓ JÁNOS Főmunkatársak: Dr. HITTER MIKLÓS, VÁRÓCZY MIHÁLY, FÁBIÁN IMRE, KUKLA BENŐ, LAKOS JÓZSEF, BIMBÓ PÁL Megjelenik vasárnap AraK A haszonbérletek ujolgi szabályozása. (Folytatás.) Két rendkívüli felmondást ismertet el a rendelet. Az egyik rendkívüli felmondás a folyó gazdasági év végére. Helye van az 1919. december 31-ike előtt kötött haszonbéri szerződéseknél azon esetben .• 1, ha a bérbeadó valószínűvé teszi, hogy a földet csak azért adta haszonbérbe, mert az időközben hazatért hozzátartozója, aki vagy akinek segítségével a földön gazdálkodni szokott, a bérbeadás idején hadifogságban vagy olyan helyen volt, aholy két ellenséges beavatkozás folytán nem térhetett vissza és nélküle a gazdálkodást az otthonmaradt hozzátartozókkal folytatni nem lehetett volna ; 2. ha a haszonbérbeadó a bérbeadás idején tényleges szolgálatban álló közszolgálati alkalmazott vagy katona volt s a földön tényleges szolgálata megszűntével saját maga akar gazdálkodni. Ezt a rendkívüli felmondást 1. évi szeptember hó 1. napjáig kell megtenni. Ha a bérlőnek a felmondás ellen kifogása van, azt a felmondás vételétől számított 8 nap alatt a bíróságnál előterjesztheti. Ezzel a felmondással tehát a hazatért hadifoglyok, 13 megszállott területről hazatértek juthatnak bérbeadott földjükhöz, továbbá mindazok a közhivatalnokok és katonák, akik eddigi szolgálatuk helyett saját földjükön akarnak gazdálkodni. .Rögtöni hatályú felmondásnak van helye, ha a haszonbérlő a termelést szándékosan beszünteti, ha a termelés csökkentése végett a haszonbérelt földről az almot, trágyát, takarmányt vagy a gazdasági felszerelést az okszerű gazdálkodás ellenére elviteti, — ha a földnek trágyázását, megnövelését vagy bevetését elmulasztja, — ha a szerződésileg fenntartani köteles épületeket önhibájából megfelelő karban fenn nemtartja és ha ennek következtében a termelés s így a közellátás is kárt szenvedhet. * A haszonbérlet megszűnte után a haszonbérlő által létesített állandó jellegű beruházásokat (pl. épületeket) a haszonbérlő nem viheti el, hanem megfelelő állapotban a rendes értéknek megfelelő árban köteles otthagyni még akkor is, ha a bérleti szerződés szerint el is vihetné. Tekintet nélkül a haszonbérleti szerződés rendelkezéseire, a haszonbérlő a haszonbérlet végén köteles saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó mértékben szedett gazdasági terményeiből annyit visszahagyni, amennyi a gazdaság folytatásához addig az ideig szükséges, amíg ismét lehet efféle terményeket szedni. A haszonbérleten nyert takarmány szabadon értékesíthető részét a távozó bérlő köteles felajánlani a bérbeadónak s csak akkor adhatja el másnak, ha a bérbeadó 3 napon belül nem nyilatkozik. Trágya a haszonbérletről el nem vihető, a bérlet végén a megmaradt trágyát ingyen köteles a bérlő otthagyni. * Eddig az összes haszonbéremelés-ügyeket a törvényszéknél alakított vegyes bíróság intézte el A rendelet értelmében csak a 100 kát. holdnál nagyobb birtokok ügyeiben jár el ezen vegyes bíróság, míg a 100 kát. holdnál kisebb birtokokra vonatkozó minden eljárás az illetékes kfr. járásbiróságok hatáskörébe tartozik. Az a haszonbérlő, kinek bérlete az 1920— 1921. gazdasági év után jár le s az emelést túl magasnak tartja, a bíróság határozatának jogerőre emelkedése után 15 napon belül a bíróságnál bejelentheti, hogy a bérlettől a gazdasági év végén eláll. Nincs helye a bíróság útján a haszonbér emelésének, ha a haszonbérbeadó nyilvános számadásra köteles vállalat (részvénytársaság vagy szövetkezet), avagy olyan személy, ki ingatlanok vételével és eladásával Üzletszerűen foglalkozik, vagy aki szokásos üzérkedő, vagy aki vagyonát a háború alatt tisztes polgári hasznot meghaladó nyereségekkel szerezte. Dr. Dobos Sándor. * -»■ — ^ i * ■ i »i—i_i—ir-r»_i~i*ui-iij-i Az előszó írója arról panaszkodik, hogy „a zsidóság karja meg van kötve és hangja el van fojtva“. Kedvünk lett volna ezután a valótlanság után a könyvet azonnal félretenni. Hogyan, hát harsoghatná-e Szabolcsi, ha hangja el volna fojtva, hogy „ne tágítsunk, ne tegyünk koncessziókat. Aki elhagy, gyáva , aki elpártol , jellemtelen, azt vessétek meg, mert áruló.“ Hiszen ez úgy hangzik, mint a jerikói trombiták harsány szava és ép oly mese is, mint az. Mi a dolgot fordítva látjuk. A zsidóknak tágítaniok kell és koncessiókat kell tenniök. Nem igaz, hogy aki közülök belátja, mily irtózatos megalázása volt a keresztény magyarságnak a négyhónapos zsidóuralom és jogos méltatlankodással elfordul tőlük, az jellemtelen és gyáva volna. Sőt kétszeres bátorság kell hozzá, mert szembe kell szálltania a Szabolcsiék rituális átkával is és a rövidlátó keresztények idegenkedésével is. Különösen áll ez az intelligens zsidóság szempontjából, akiknél a hozzánk pártolás közismert vallási indifferenciájuk mellett nem is lelkiismereti nehézség. E tekintetben a keresztény kurzus mostani intranzigens álláspontját, hisszük, idő múlva revízió alá fogja venni. A magyar zsidóság almanachja tima könyvet ajándékba kaptuk ismeretlen kézből. „A végtelenül sokat szenvedő magyar zsidó léleknek szüksége van az ilyen olvasmányra. Megtudja belőle, mit jelent zsidónak lenni. Dicsőséget jelent mindenekelőtt.“ Így szól Szabolcsi Lajos a könyvhöz írt előszóban. Ha tehát valamely végtelenül sokat szenvedő zsidó léleknek városunkban szüksége volna vigasztaló olvasmányra, hálából az ajándékért ajánljuk neki ezt a könyvet. Ránk mint védőirat nem volt hatással. Évek során át megszoktuk az ilyen olvasmányt: a zsidó emberek kiemelését és magasztalását minden téren. Újságjaink majdnem kivétel nélkül ezt cselekedték régóta. Mi most az érem másik oldalát vizsgáljuk, de nem könyvek és agitációs iratok, hanem közvetlen élmények és megfigyelések nyomán. Amenynyiben pedig nagy áttekintésű véleményt akarunk hallani, a mi fajtánk kiválóira figyelünk. ›Ate-›í›vf.›VV " Szőlő- és pincegazdaság. A szőlő nyári munkái közül még hátra van a lágyszem alá való kapálás. A legtöbben ezt érés alá való kapálásnak hívják. Vannak, akik a szőlő nyári kapálása helyett csupán csak hordtatják, igy megspórolják az avval járó több kiadást. — Gondolják azok, hogy most becsapják a szőlőt, hisz az ugye sem tudja azt meg. Minden növényzet visszafizeti a ráfordított munkának a költségét. Így van ez a szőlőnél is. A lágyszem alá való kapálást többféle okból szükséges végrehajtani. Talán egészen fölösleges magyarázni, hogy a talaj puhítása a növényzetnek a hízását idézi elő. A puhított talaj a föld nedvességét tovább tartja, így azt a növényzet tovább élvezheti. A kemény talajba az esővíz nem tud úgy belehatolni, miáltal az a felszínen maradna, onnan a nap heve által felfelé illan el s igy a levegőt hosszú ideig nyirkosan tartja és ennek következtében rohamosan szaporodnak a kemény talajú szőlőben a különféle leválás fürtbetegségek. Mig a jobban munkált (kapált) talaj a csapadék által belefutott nedvességet a növényzetnek mintegy elraktározza és azt a növényzetnek tartja fenn. A szőlő hozama, azaz a bortermés menynyisége nem éppen attól függ, hogy mennyi fürthozam van, hanem hogy a bogyók hogyan vannak kifejlődve. Csak a kifejlődött bogyójú szőlő tud bőséges levet adni. Épen