Ceglédi Kisgazda, 1926 (7. évfolyam, 1-56. szám)
1926-01-02 / 1. szám
Cegléd, 1926. VH. évfolyam, 1. szám. Szombat, jan. 2. Megjelenik szombaton ARA 2000 KORONACEGLÉDI KISGAZDA Kér. politikai és közgazdasági hetilap . A „Czeglédi Gazdasági Egyesület“ mn és a „Kér. Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt“ hivatalos lapja □□ Megjelenik szombaton ARA 2000 KORONA Dr. DOBOS SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: AGazdasági Egyesület“ irodahelyisége, ev. bazár, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény — nemkülönben az előfizetési dijak — beküldendők Laptulajdonos: CEGLÉDI GAZDASÁG! EGYESÜLET ELŐFIZETÉSI DÍJ: Negyedévre 20.000 kor., egyes szám ára 2000 korona. — Gazdasági Egyesületi tagok a lapot ingyen kapják Hirdetések felvételnek SIMON és GARAB könyvnyomdájában, Eötvös-tér — (régi járásbirósági épület) Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Dr. BORSOS LAJOS Új esztendőre Könnyű szívvel búcsúzunk az elmúlt esztendőtől, de nehéz lélekkel tekintünk az úr elé. Könnyű szívvel búcsúzunk a régitől, mert igen nehéz volt. Mert ámbár tagadhatatlan, hogy a nagy összeomlás után az első esztendő volt, mely határozott, pozitív és jelentős eredményeket hozott, de az ár, amit fizetni kell, igen súlyos. Külkereskedelmi mérlegünk megjavvításával, pénzünk értékének stabilizálásával, az állami pénzügyek szinte minden vérmes reményt felülmúló rendbehozatalával, a közös társadalmi rend megszilárdításával olyan fundalmenturant rakott. Itt az elmúlt esztendőben a magyar kormányzat, amely nélkül uj életet kezdeni el sem lehetett volna s amely fundamentumokon meg van adva a lehetősége a továbbépítésnek, ha . . . Ha? Ez a nagy „ha“ — a nagy bizonytalanság, a „jövő esztendő“. Vajha lesz-e ereje a magyar kormányzatnak az elért állami, társadalmi, pénzügyi és gazdasági rendet megóvni a balról és jobbról egyaránt fenyegető támadásokkal szemben? Képesek leszünk-e tovább erősíteni az állami hatalmat, nem azért, hogy ez az erősödés diktatúrává fajuljon, hanem épen azért, hogy egy, bármely oldalról jövő diktatórikus kísérlet támadásokkal szemben megvédje az alkotmányos rendet? Képes lesz-e a magyar kormányzat a magángazdaságok azon rettenetes vérveszteségét pótolni, melyet azok az ország egyetemes gazdasági életének, helyesebben megjelölve, az állam pénzügyi helyzetének a megmentése végett hoztak? Nagy és nehéz feladatok ezek, melyekhez nem elég a kormányzat jóakarata, ereje és bölcsesége, hanem ahhoz az egész nemzet józansága, mérlegelő belátása és elszánt munkája kell. Ez a mi nemzedékünk az, mely elpazarolta az ezeréves magyar örökséget. Ha a mi bűnös és hibás nemzetidékünk némileg jóvá akarja tenni bűneit és hibáit, úgy neki kell megépíteni az utat, mely az ezeréves magyar örökség visszaszerzéséhez vezet. Ennek pedig csak egy módja van: nem pazarolni a megmaradt magyar értékeket, hanem megőrizni és gyarapítani azokat. Ne felejtsük el, hogy Trianon kirabolt ugyan bennünket, de még mindig igen jelentős magyar értékek maradtak a nemzet kezében. Aki megmaradt érékeinkkel, az állami, társadalmi, erkölcsi, gazdasági és kulturális magyar értékekkel nem bölcsen, féltő gonddal, gyengéden, de mégis megoltalmazásiszándék halálra szánt erejével sáfárkodik, annak el kelliupr.ja, porondjáról. A magyar nemzet élni akaró szent józanságának kell azoktól elfordulni, legyenek azok bűnös gonosztevők, vagy vérbeborult szemű fantaszták egyaránt. S ezeket a szerény újévi gondolatokat hadd fejezzem be a legnagyobb s legmagyarabb, a legizzóbb irredenta költőnek, Végvárinak néhány bölcs és szép sorával: a forradalmak, ellenforradalmak, Diktatúrák és rohamcsapatok. S ti lobogók, vörösek vagy fehérek : Én rátok olyan idegenül nézek, És tőletek olyan távol vagyok, Mint erdő csendje város-dübörgéstől. Iszonyodom a meddő embervértől, A semmitmondó, hangos, hazug szótól. És mindenfajta népbolonditótól. Jobbról, balról a riadókat fújják, A véres jelzőlámpákat lengetik. És semmi sem nő — csak a nyomorúság. — Tenyészállatok beszerzése. A Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarának sikerült össszeköttetést létesíteni Németország egyik legkiválóbb sertés és juhtenyésztő gazdaságával, mely hajlandónak nyilatkozott yorkshieri tenyészkanokat és husmerina tenyészkosokat szállítani a magyar gazdáknak. A tenyészet kiválóságát bizonyítja, hogy e gazdaság az 1925. évi birodalmi mezőgazdasági kiállításon Stuttgartban 5 sertéssel 6 díjat, az őszi magdeburgi kiállításon 12 sertéssel 16 díjat nyert. Juhtenyésztése pedig ma már versenyen felül áll. A gazdaságban április közepén kb. 120 fiatal tenyészkos kerül eladásra. Tenyészkanok bármikor kaphatók. Felhívjuk az érdeklődő gazdák figyelmét ezekre a lehetőségekre s kérjük, hogy megrendeléseiket hozzánk juttatni szíveskedjenek. Gazd. Egyesület. A Beduin táncosnő. Korma Talmadge hatalmas filmje kedden, szerdán az Urániában 9 birtokreform eredményei írta : Dr. Antal István. III. rész. Bárha a birtokreform kérdése a földeknek állami igénybevétele nélkül is megoldható lenne, amint azt a világháború előtti parcellázások és egyes nagy uradalmak kisbérletek útjáni hasznosítása mutatja, amely módok inkább meg is felelnek a célnak, mert az állami prepotenciát nem eredményezik, azért mindezek nem azt jelentik, mintha azt mondanánk, hogy nincs szükség reformra, mert a birtokmegoszlás nálunk helyes, egészséges, ideális. Korántsem. Hanem a megállapítások azt jelentik, hogy az adott viszonyok közt birtokreformot végrehajtani az eredmények láttán a köz szempontjából — mondjuk ki nyíltan — nemzeti szerencsétis erév volt. Sőt szerencsére-é esérget jelent maguknak a földhözjuttatottak szempontjából is. Mert ehhez gazdaságilag állandósult viszonyok kellenek, a termelés biztos folytonosságának biztosítva kell lennie, bizonyos tőkebőség és olcsó kamat melletti hitelélet szükséges. Ezeknek ép az ellenkezője van adva gazdasági életünkben és mivel az állam nem lehet a saját polgárainak gyámintézete, tehát az állami segítség sem tarthat a végtelenig, mert különben ebbe pusztulunk bele, ezért, bár jósolni hálátlan dolog, de az adott okok eredményeként bizonyosra mondható, hogy nem sok idő fog leperegni az idő rokkáján, amikor a földhözjuttatottak nagy százaléka oda fog jutni, hogy a kapott kis földeket továbbadni lesz kénytelen. Mert erre kényszerítik őket az áldatlan gazdasági viszonyok. Azt hiszem, hogy a földhözjuttatottak maguk sem akarták ezt, sőt a legkevésbé éppen ők akarhatták, mert ezáltal ők megint a földnélküliségbe sülyednek el. A fenti meggondolásokra az általános szempontokon túlmenő, a mi speciális ceglédi viszonyainkra vonatkozó körülmények is késztetnek. És amidőn a birtokreform végrehajtásának Ceglédre vonatkozó most megjelent bírósági ítéletét olvasom, valóban kívánatos, hogy legalább erre a mi munkás népünkre ez az ítélet áldásos eredményt hozzon. Kívánatos nagy érdek, hogy ez a mi dolgos népünk az adott gazdasági viszonyok rettenetes súlya alatt ne roskadjon össze, hogy a kiosztandó, ítélet szerinti parcellákat meg is tudja művelni, meg is tudja tartani, hogy itt a reform tényleg áldást is hozzon. A feltörekvőknek munkája és annak eredménye mindnyájunk öröme, boldogsága leendő Gazdasági Egyesületünknek ama akcióját, hogy gazdaközönségünk javára az állattó-