Ceglédi Kisgazda, 1933 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1933-01-01 / 1. szám
XIV. évfolyam, 1. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Ara 16 fillérÉr Cegléd, 1933. január 6 * CEGLÉDI KISGAZDA Kér. politikai és közgazdasági hetilap a A „Ceglédi Gazdasági Egyesület“ cm és a „Kér. Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt“ hivatalos lapja cm Főszerkesztő: Laptulajdonos. Felelős szerkesztő: Dr. DOBOS SÁNDOR CEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET Dr. ANTAL ISTVÁN M ELŐFIZETÉSI DÍj Negyedévre 1600 A Gazdasági Egyesületi tagok a lapot ingyen kapják Hirdetések felvétele- SIMON és ti ARAB könyv nyomdájában Árpád-tér — evang bazárépület aCeglédi Gazdasági Egyesület* Irodahelyisége, evang. bazár, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény— nemkülönben az előfizetési dijak, — küldendők Újévi üdvözlet A m. kir. kormány Cegléd városának 1933 újév alkalmával nevezetes üdvözletet küldött, olyat, amelyet a város közönsége nem fog megköszönni. Arról van szó, hogy az államvasutak igazgatásával kapcsolatban a Máv osztálymérnökségét feloszlatják, illetve áthelyezik részben Kecskemétre, részben Szolnokra, azután a fűtőházat is leépítik, végül az egész vasúti szolgálatot a jelenlegitől eltérve más üzletvezetőségek hatáskörébe osztják be, u. m. a szegedihez, meg a debrecenihez csatolják. Ezzel azonban nincs vége, pedig a város egész életét érintőleg már maga ez is elég volna elkeserítésünkre. A másik dolog, amiről szó van, először, hogy a kecskeméti törvényszéket a hozzátartozó bíróságokkal együtt átcsatolják a szegedi kir. ítélőtáblához, másodszor, ami még érzékenyebb, a mi járásbíróságunk területéből ki akarják venni Zagyvarékas, Tószeg, Újszász és Abony községeket és viszont Abony járásbíróságot vagy járásbírósági kirendeltséget kapna. Ezek a tervezett intézkedések mindkét irányban olyanok, hogy a város gazdasági életét, ennek jövő fejlődését a gyökerükig mélyen érintik. A vasút intézményeinek innen való elvitele, más üzletvezetőségekhez való csatolása idővel azt fogják eredményezni, hogy a város jelenlegi vasutas lakosságának százai és százai fognak kivándorolni oda, ahová őket szolgálatuk köti. Az, amit a vasút vezetősége megnyugtatásul beszél, hogy a vasutasnak mindegy, hol teljesít szolgálatot, csak mézesmadzag, melynek komoly tartalma nincs. Mert, ha a vasutas szolgálatának a kezdete Szolnokon vagy pláne Debrecenben van, vagy ott végződik, akkor mi értelme lenne annak, hogy itt lakjék továbbra is Cegléden s itt tartson házat, földet. Hogy lehet elképzelni, hogy szolgálata végeztével az ország egyik határ széléről majd idejön és amikor újból szolgálatba kell lépnie, akkor majd innen megy oda. Amellett ez a változtatás azt jelenti, hogy a ceglédi származású családoknak is százai lesznek kénytelenek városunkat itthagyni, akiket pedig minden gyökérszál ideköt. Ha ily számos egyén a várost itthagyni kényszerül, ha ekként a mi állomásunk egy u. n. átmenő állomássá süllyed le, az természetesen kihalással fog bírni a város piacára, kereskedelmére, iparára, egész gazdasági életére, mert a forgalom erősen meg fog csappanni. Maga a vasutasság is mondhatatlan kárt szenved, mert vagyontárgyait kénytelen lesz eladni, a piacra dobni, esetleg elkótyavetyélni, jól tudván, hogy egy költözködés leégést jelent. A város élete fejlődésében még nagyobb visszaesést fog eredményezni bíróságunk tervezett megcsonkítása. Közismert tény, hogy a környék élete egy város életéhez az ott székelő bíróság útján kapcsolódik be a legelő- Ceglédi különlegességek írta : Bálint Ferenc. Ha városunk nevét összehasonlítjuk más városok hírnevével, azt látjuk, hogy majdnem minden városnak, sőt igen sok kis falunak van valami különlegessége, ami azonnal eszünkbe jut, ha annak a helynek a nevét halljuk. Hogy városunkat nem ismerik eléggé, hogy idegenforgalmunk alig van, azt elsősorban annak köszönhetjük, hogy nincs semmi különlegességünk, ami az idegeneket vonzaná s városunkat nevezetessé tenné Pedig Ceglédnek oly kedvező fekvése és talaja van, hogy a gazdálkodás minden ágának megfelel. Van oly jó fekete földünk, amely vetekszik a legjobb bácskai földdel s ezen terem olyan acélos búza, mint a tiszavidéki. Van homokföldünk olyan virágzó szőlő- és gyümölcskultúrával, melynél virágzóbb talán nincs is az országban. Körül van vétse városunk nagy kiterjedésü legelőkkel, melyekenszázszámra tartjuk marháinkét. Állattenyésztésünk minden ágazata eléri, sőt talán fölül is múlja az országos átlagnivót. Szinte mindenben versenyképesek vagyunk, de semmiben sem tűnünk ki. Évszázadokon át nem tudtunk kitermelni egy „ceglédi" gabona- vagy állatfajtát, egy gyümölcs- vagy borfajtát Ha történtek is kísérletek kisebb eredménnyel, de nem mentek el azok úgy a köztudatba, mint a „makói hagyma", a „szegedi paprika", a „körösi meggy" vagy a „körösi uborka", a „kecskeméti barack". Pedig a körösi meggynek és uborkának, meg a kecskeméti baracknak igen tekintélyes részét mi termeljük, de minthogy nem mi és nem Cegléden feladva szállítjuk külföldre, nem is tudnak rólunk. Mivel Kőrös és Kecskemét nagymérvű szállítási kedvezményeket eszközöltek ki a Máv.-nál, beállt a visszás helyzet, hogy dacára annak, hogy Cegléd jóval közelebb fekszik Pesthez, innen mégis sokkal kedvezőtlenebb és drágább a szállítás, mint a távolabbi állomásokról. Így azután a mi gyümölcsünket előbb kocsin visszafelé szállítják Kőrösre vagy Kecskemétre s onnan Pestre vagy küföldre. Ez közgazdaságilag is káros, mert felesleges idő- és munkarablás, azonfelül a gyümölcsnek is többet árt a kocsin való szállítás, mint a vasúton. Hogy országos vásárainknak nincs olyan forgalma, mint lehetne, annak is nagyrészt magunk vagyunk az okai. A legelterjedtebb könyv még ma is a kalendárium. Ezt minden háznál találunk. De, ha megnézzük benne a vásárok jegyzékét, azt látjuk, hogy Ceglédnek négy vásárja van, az évnek négy bizonyos vasárnapján és hétfőjén. Jól tudjuk, hogy ez nem felel meg a valóságnak, mert már vagy 8—10 év óta 6 országosvásárunk van, de azok csak 1 nap tartanak. Tehát a kalendáriumok 4 olyan napon hirdetnek Cegléden országosvásárt, amikor nincs, de ezzel szemben esztendők óta elhallgatnak két rendes vásárunkat. A mindennapi életnek két fontos tényezője a rádió és az újság. Ezek állandóan közlik a meteorológiai intézet jelentéseit. Nem nagyszerű propagandaeszköze-e egy városnak, ha az időjárásjelentésekben szerepel ? Cegléddel ez még nem történt meg ! Hányszor halljuk és olvassuk naponta Ceglédhez képest egészen jelentéktelen kis helyek, pl Mátészalka, időjárásjelentéseit, de Ceglédet soha. Pedig a Gazdasági Iskola vagy egy ambiciózus gazdatársunk, azt hiszem, szívesen elvállalná egy meteorológiai állomás vezetését, ami egy csöppet sem komplikált dolog. A lakosság túlnyomóbb része gazdálkodással foglalkozik, de azért nincs a város határában egy kimondott mintagazdaság, amit bárkinek büszkén bemutathatnánk. Ezzel szemben a szomszédos Nagykőrös igen szép mintagazdaságot rendezett be s annak vendégkönyve sok magyar és külföldi előkelő látogató nevét őrzi. Pedig sokan talán nem is tudják Cegléden, hogy ennek a mintagazdaságnak a megszervezője és vezetője ceglédi a legjobb világmárkás rádiók SMNOS és WIKOVICS cégnél, a