Ceglédi Kisgazda, 1937 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-03 / 1. szám
XVIII. évfolyam, 1. szám. Ára 10 fillér. inh*Cegléd, 1937. január 3. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: a „Ceglédi Gazdasági Egyesület“ irodahelyisége, evang. bazár, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Politikai és gazdasági hetilap A Gazdasági Egyesület, a Központi Tejszövetkezet és a Gyümölcstermelők Egyesületének hivatalos lapja Laptulajdonos: CEGLÉDI KISGIZDIPARI Felelős szerkesztő: 012,11 pr. ma ism. ELŐFIZETÉSI Díj Negyedévre 1.60 P Hz előfizetések BÁLINT FERENC pénztáros clmére rÁKÓCZI ÚT 20. küldendők. Hirdetések felvétele SEBŐK BÉLA könyvnyomdában Kossuth tér 10. Takarékpénztár épület Politikánk iránya az új esztendőben. Az elkövetkezett új évben helyes szokás az Vezető politikusaink részéről, hogy nyilatkozni szoktak arról, miket tartanak a beköszöntött új év folyamán a legfontosabb és legsürgősebb feladatoknak — amelyért munkálkodni első kötelességük. Ezen a téren első szó a kormányelnököt illeti, mint aki legilletékesebb arra, hogy politikánk legközvetlenebb feladatait megjelölje, amellett az általános irányzatról is szóljon. Ennek során Darányi Kálmán miniszterelnök megelégedéssel állapítja meg, hogy a parlamenti munka a kölcsönös megértés légkörében folyik és ezzel a választójogi reform nyugtalanító problémája az előkészítés stádiumába juthatott. A másik két alkotmányjogi feladat: a kormányzói jogkör kiterjesztése és a felsőházi reform is jó úton halad a kölcsönös megértésen nyugvó megoldás felé. Külpolitikai siker a közelmúltban a kormányzó római és bécsi látogatása, melynek során a két vendéglátó állam meleg szeretetéről tett tanúbizonyságot. A magyar-német jóviszonyt ugyancsak kimélyítette Göring budapesti és Kozma belügyminiszter németországi látogatása. Költségvetésünk szilárdan halad a pénzügyi egyensúly felé, valutapolitikánk pedig sikerrel birkózott meg a pengőérték megőrzésének problémájával. — Gazdasági politikánk terén - mondja a miniszterelnök - szociális érzéstől áthatott népi politikát akarunk folytatni. És mert egész közgazdasági megerősödésünk alapfeltétele a magyar földdel összefüggő problémák helyes megoldása, gazdaságpolitikánkat az agrárgondolat szolgálatába állítjuk ... — A közeli teendők szolgálatában szerepel a földreform során földhözjuttatott kisgazdák vételárhátralékának méltányos rendezése, mely közel 400.000 törpebirtokost érint ... A jövő évi programmra ígéri a miniszterelnök a falusi népházak építésének előmozdítását, mintegy 2 millió pengős nemzeti alap létesítésével a kisegzisztenciák önállósításának, elősegítését, általában pedig a költségvetés keretein belül mindazokat a munkákat, melyek a nép szociális helyzetének, a falu és tanya megélhetésének, közegészségügyének, kultúrájának emelésére szükségesek és alkalmasak. A bevált 48 órás munkahét és a minimális munkabérek rendszerét minél több iparágra szándékozik kiterjeszteni a miniszterelnök és általában olyan munkát kíván végezni, amely a nemzeti organizmust bomlasztó és romboló, fajtánktól idegen, a nemzeti gondolatot és keresztény erkölcsi felfogást tagadó irányzat ellen is gátat tud emelni. A magyar politikai élet egyik vezető politikusa Zichy János gróf, a kereszténypárt elnöke, döbbenetes színekkel festi meg a Nyugaton és Keleten szinte égigérő magasságra csapó vörös lángokat, melyek tűzvésszel fenyegetik egész Európát — és két parancs megtartására szólít fel mindenkit, aki készülni akar a felénk menetelő vörös rémmel szembeni ellenállásra. Az egyik: — ... át kell alakítanunk önmagunkat korszerű emberré . . . hogy győzzük le magunkban az önzést és engedjük felébredni a kölcsönös segítség átfogó testvéri érzését. A másik : " ... alakítsuk át magunkkal együtt egész társadalmi és állami berendezésünket . . . hogy a társadalmi igazságosságot meg tudja valósítani az evangéliumi parancsnak, az igazi szabadságnak, az igazi egyenlőségnek, az igazi testvériségnek életbe hívásával. Légi háború. Hogy a városokat a légi támadások veszélyeire figyelemmel átépítsék, az teljesen lehetetlen. Ez oly nagy anyagi megterheltetés volna, hogy ezzel komolyan számolni nem lehet. Ezért nincs más mód, mint az adottságokkal számolni, vagyis egyrészt a meglevő épületeket úgy átalakítani, amelyek védelmet adnak, másrészt a mai városokban megfelelő rendszerességgel úgynevezett óvóhelyeket kell létesíteni. Az óvóhelyek természetszerűen az alsó helyiségek, mint alsólakások, vagy pincék lehetnek, a mai állapotban azonban ezek erre a célra nem használhatók. Mert elsősorban gyengék, a bombák könnyen átüthetik, ami a csoportokba összeverődött emberek között sokkal nagyobb kárt tehet. Tehát az első feladat, hogy ezek az óvóhelyek megfelelően megerősítendők. Erre a költségeknek meg kell lenni. Fontos elv, hogy a közös óvóhelyeket miképen válasszuk ki. Első szempont, hogy a lakásoktól távol ne essék és lehetőleg központilag feküdjön Az óvóhelynek legalább két kijáratuknak kell lennie és mindig ellenkező irányban. A kijáratokat elzáró ajtók előtt bizonyos kisebb helyiségnek, úgynevezet előkamráknak kell lenni, ami azért fontos, mert így a mérges gázoknak a közös óvóhelyekre való behatolását megnehezítik. Fontos szempont továbbá az is, hogy ezeket az óvóhelyeket a tűzveszélyes pontoktól távol kell kiválasztani, sem olyan intézmények mellett nem lehetnek, amelyekről azt tehetjük fel, hogy az ellenfél előszeretettel fogja bombázni. Az óvóhelyeken összegyűjtött csoportoknak a külső világgal állandó összeköttetést kell fenntartani, azonkívül figyelőket úgynevezet őrszemeket kell felállítani akik a körzet területére eső épületeket tartják szemmel, hogy valahol a tűz kitör-e, amint ezekről már fentebb is megemlékeztünk. A 100 kg. súlyú, vagy ennél nehezebb bombák ellen ma még nincs védekezés a lecsapódási helyeken, bár ha a tetőszerkezet a padlás és a közbeeső menyezetek megfelelő szilárd építésűek, akkor ezek a bomba erejéből igen sokat felfognak. Az ilyen erejű bombáknál a védelemnek fő célja az lesz, hogy a beomlásokat akadályozzák meg. Egy négy emeletes háznál ha az régi építésű, a mérnökök számítása szerint egy négyzetméterre 6000 kg., ha új építésű, 5000 kg. súly esik. A pinceboltozatok, amilyeneket ma általában építeni szoktak, mintegy 40 cm. vastagok. Az óvóhelyek máshol aligha lehetnek, mint a megfelelő fekvésű pincékben. A 40 cm. vastag boltozatú pincék azonban ezt a megterhelést, ha bombázzák ki nem bírhatják. Tehát az óvóhelyül a választottakat megfelelően meg kell erősíteni. A megerősítésnek módja szakértők véleménye szerint lehet belső vasbeton bolthajtás emelése. Ez négyzetméterenként kb. 35 P költséget jelent 4,56 m fesztávolságú normális téglábóltozatnál. Amint említettük, az óvóhelyekről legalább két kijárásának kell lenni. Az ajtók és ablakok pontos zárásáról gondoskodni kell. Erre igen sok mód van, mindenesetre a legbiztosabb választandó ki, figyelemmel arra, hogy ezek a szigetelések ne csak jók hanem tartósak is legyenek. Külön gondos intézkedés tárgya lesz a világítás. Légi támadás várása esetén az egész várost el kell sötétíteni, tehát minden lámpa kioltandó. Az óvóhelyeken világításra lesz szükség, amely azonban veszélyt nem szabad hogy jelentsen, mert mint láttuk, úgy az ajtók, mint az ablakok nemcsak a levegő, hanem a fény ellen is pontosan elzárandók lesznek. Az óvóhelyek világítása olyan módon történjék, amely a legkevesebb levegőt fogyassza el. Szabadláng nem alkalmas, mert ennek az oxigén fogyasztása sok. Ezeken az óvóhelyeken megfelelő gázálarcok is tartandók lesznek, amelyek lényege abban áll, hogy az ember a levegőt bizoyos módszerek szerint elkészített szűrőkön át szívja a tüdőbe. Számolni kell azzal, hogy légi támadások esetében az óvóhelyeken huzamosabb ideig kell tartózkodni, ami ha előfordul, akkor annak levegője a zsúfoltság folytán vő-