Ceglédi Napló, 1933 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1933-01-01 / 1. szám
1933. január 1. ÁRA 10 FILÉR Ceglédi Élet CÉG LÉ Felelős szerkesztő és kiadó Sárik Gyula Szerkesztőség és adóhivatal Cegléd, Batthyány-út 8 szám Czf.BERCEL, ABONY, TÖRTÉL, RÉKAS, UJSZÁSZ, S JÁSZKARAJENŐ, VEZSENY KÖZSÉGEK ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ POLITIKAI 4%ÚJLAP XVI. évfolyam, 1 szám. Cegllédi Híradó Telefon , 57. szám. Előfizetési ára: Egy negyedévre. . . . 160 pengő Nynit-tér garmond sora 40 fillér. Tisztuló szemhatár Nehéz esztendő pergett le a magyar planétán. A vihar 1931 nyarán tört ki s hányra vetette a magyar sajkát a világgazdasági válság tengerében de a sok veszedelem közepette is halad a rév felsé. Imrédy Béla pénzügyminiszter, a szakember hozzáértésével foglalta össze azokat a pénzügyi és gazdasági kérdéseket, amelyeknek ismerete pontos képet nyújt országunk mai helyzetéről. Három fő pénzügyi problémakört vázolt: külföldi adósságainkat, a belföldi hitelélet helyzetét s az államháztartásegyensúlyának fontosságát. A nemzetközi adósságok rendezése ma már csak áruban történhetik, mert az arany, mint fizetési eszköz csupán néhány helyen torlódott össze. Az adós államok viszont még áruban is csak akkor fizethetnek, ha van termelési feleslegük s azt a többi országok hajlandók átvenni. Az a sötét kép, amely a nemzetközi adósságok rendezése tekintetében még nemrégiben a világ szeme elé tárult, ma már tisztulni kezd, mert győztesen nyomul előtérbe az a felfogás, hogy a nemzetközi" adósságokat gyökeresen" rendezni kell s ha ehez hozzáfognak, a financiális természetű szempontok mellett ki kell domborítani a gazdasági vonatkozású problémákat is. Lehetetlen az adós államokat fizetésre kötelezni akkor, ha azoknak nemzetközi csereeszközük pénzük, arányuknincsen s ha akadna is fizetés céljaira valami értékalap, annak elvonása széles földterületek népének teljes anyagi öszszeomlását eredményezné. Az ilyen gazdasági megrendülések rezgési hulláma nem vonható mondvacsinált határok mögé, azok terjednek s a hullámok pusztulással fenyegethetnek egyéb területeket is. A múlttal szemben a nemzetközi adósságok tekintetében óriási a haladás, mintha tisztulnának a forgalmak s látni lehetne a kibontakozás útjait. "Csonka hazánk belső hiteléletében is egyre jobban kiviláglik, hogy a gazdasági életnek egyik ága sem reagál érzékenyebben a külső beavatkozásokra, mint a hitelélet, melynek bázisa a bizalom. A kormány kénytelen volt a gazdaadósok védelme érdekében energikus intézkedéseket tenni, melyekre munhatalanul szükség volt. A hitelélet körében lehetetlen fel nem fedezni az ilyen intézkedések hatását, de nagyobb célok érdekében akormány köteles megtenni ilyen átmeneti intézkedéseket is. Az állam legfőbb érdeke, hogy kiadásiés bevételi mérlege egyensúlyban legyen. Nagy feladat háramlik ma e "tekintetben a kormány vállára, amikor elérkezünk ahoz a ponthoz, hogy az adójövedelmeket fokozni lehetetlen, viszont a kiadások tétele a legnagyobb takarékosság mellett is alig csökkenthető. A kormány legfőbb törekvése az államháztartás egyensúlyát biztosítani, ami elől kitérni nem lehet, mert az államgépezet megbénulásaa nemzet életének megbénulására vezetne. Ez a szempont követeli az adófizetés pontos teljesítését, amit nem valamely kormánynak, hanem mindig az államnak fizet az adózó polgár. Fizeti a maga érdekében, mert az állam gépezetében meglazulnak a szelepek, a szabadjára engedett gőz, nem kimél társadalmi osztályt, foglalkozási ágat, de egyént sem. — újabb gond, pusztulás jelzi útját. A pénzügyminiszter ebben a három nagyjelentőségű pénzügyi problémakörben rajzolta meg letűnt esztendőnk mérlegének gazdasági képét, óraiból optimizmus csendül ki s ennek az optimizmusnak értéke van, mert szakember hangoztatja, olyan férfiú, aki évekig dolgozott a leghonosabb pénzügyi körökben és intézményekben. Ha, valaki tisztán áttekintheti az ország termelő erőit az elsősorban módjában áll Imrédy Béla pénzügyminiszternek. Éppen ezért figyelünk fel erősebben az ő biztató szavaira mert az ő gondolatait rideg tények, összefüggő számsorok irányítják a reális megítélések terén, távol minden álmodozástól. Tudjuk nagyon jól, hogy még mindig nehéz napok várnak megpróbáltatott nemzetünkre, talán a biztos rév felé közeledő magyar sajkát még viharos hullámok fogják dobálni, de közös vállvezeti munkával a kormányos iránytűje mellett célt érünk. A nemzeti Egység kérdése Cegléden. Cegléd város egész lakosságának, minden intézményének és egy egész életnek legfontosabb kérdése: be akar-e illeszkedni az ország egyetemes célkitűzéseibe és küzdelmébe ? Úgy látszik határozott szükség, hogy világos állásfoglalással csatlakozzunka miniszterelnök úr által kitűzött minden társadalmi osztályra, foglalkozási ágra, és rétegre kiterjedő, s valamennyiünk életküzdelmeit egyaránt szolgálni szándékozó munkához. Ebben a felfogásban számosan gyűltek össze f. hó 29-én a város minden társadalmi és foglalkozási köréből a teendők megbeszélésére. A megjelentek az alapvető kérdések megvitatása után megalakították a Nemzeti Egység Pártjának helyi szervezőbizottságát. A napokban kibocsájtják a belépésre szolgáló íveket s ezeknek az aláírására a város minden polgárát bizalommal és hazafias üdvözlettel kéri. a Szervezőbizottság.___ Kilakoltattak hat szép lányt De ne tessék megijedni, botrány nélkül, végrehajtó és karhatalom nélkül, csendesen, egész csendesen, még nézője is alig akadt az egész esetnek. Idő: december 18. Színhely: az Iparosok kulturháza. Tudniillik itt és ebben az időben került színre másodszor, — hogy miért és ki közkívánta, azt nem értem. — a „Hat szép lány szállást keres” című énekes bohózat. Álljunk meg egy pillanatra mindjárt a darab meghatározásánál: énekes bohózat! Hm. Énekes bohózat. Gusztus dolga! és sokat el lehetne róla vitatkozni, hogy ez a meghatározás helyes e, indokolt-e! Én azt hiszem, hogy csak arra készült, amit a darab címeitől is joggal mondhatunk, hogy a közönséget szédítse. Úgy érzem, hogy be a kulturházba. Vasárnap ugyan nagyon kevesen szédültünk. A darab nixermunka! Színészkomédia, hat csinosnak mondott leány, egy kis lila, egy kis hüllyéskedés, egy testreszabott szerep a gárda legterebélyesebb tagjának, (aki a szerepéből egy mukkot se tudott) az egész mixermódra összerázva, egy kis muzsikával felöntve. Ennyi az egész! A többi: hideg terem, a félórás szünetek, a recsegve ropogó diszletezés, ez mind nem tartozik a darabhoz s csupán csak azt a célt szolgálja, hogy a közönség műélvezetét teljesebbé tegye. Mert kérem szépen ugye nem volt elég, hogy a darabot végiguntuk, végigszenvedtük, a szünetben ásítozni kellett, mintha ez szoros tartozéka lenne a bemutatott darabnak. Az előadás unalmasabb, vontatotttabb, érdektelenebb előadás még nem zajlott le a kultúrház színpadán. Szemmel látható volt, hogy a szereplőket abszolúte nem érdekli a darab, immel-ámmal, fej nélkül, kedvetlenül szédelegtek a színpadon és valami érthetelne szövetkezetiességgel mindig a súgóval kokettáltak. Ebben akokettálásban a pálma föltétlenül Simon Jánosé, aki ügybuzgalmában annyira ment, hogy egynéhányszor még rá is kiálltotta súgóra. Ezeknek a kiszállásoknak természetesen átütő sikerük volt. A zeneszámok: többet érnek mint maga az egész darab! Csakegy kicsit ismerősek egy kicsit nagyon Csókos huszárosak. Egyedül a zenekar munkája keltett teljes megnyugtatást! Szép, fegyelmezett, biztos produkció volt s ha enneka egész előadásnak egyéb érdeme sincs, mint az, hogy fölszínre vetette az ipartestületi zenekart, az is nagyon méltánylandó érdem. Most aztán beszélgessünk egy kicsit másról. Arról a körülményről, hogy ez a darab is a helyi szerzők lelkiismeretét terheli. A helyiérzés, úgy látszik, lassan mánia lesz itt felénk. A helyszerzés lassan valóságos konjunktúra. Isten segítségével még megérjük azt, hogy városunk valósáotthona lesz a helyi szerzőknek. Nem is lenne rossz ötlet, ha Cegléd ezután úgy, szerepelne a köztudatban, mint a helyiszerzők városa. Esetleg így: a szerzőkszigete. (Kukucs) A búza sorsa Alig ment híre annak, hogy a kormány a búza Ausztriába való kivitelének jogát a bankoknak odaígérte, máris erősen felzúdult a gazdaközönség és azok a kereskedők, akik a kedvezményből kimaradtak. Hogy a gazdákat a kormány mennyire tudta megnyugtatni, azt nem tudjuk. A gabonakereskedőkkel úgy intézte el a kérdést, hogy „úgy a termelő érdekeket, mint a kereskedői érdekeket biztosítani hivatott”(!?) nyolc cégre bízta a búzakínálat lebonyolítását, azzal a kívánsággal, hogy azok az üzletek bonyolításába a legtöbb állandóan gabonakivitellel foglalkozó céget a lehetőség szerint vonják be. A gabonakereskedők ezzel az intézkedéssel nem voltak megelégedve, ezt küldöttség hozta a kereskedelmi és a földmivelésügyi miniszter tudomására, akik fenntartották ugyan határozatukat, de megígérték, hogy szigorúan fogják el-