Kocsis Gyula (szerk.): A Ceglédi Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör értesítője, 1993
Máté Bertalan: "Orsovától Turinig. Kossuth Lajos az emigrációban és a Kossuth-kultusz
ha helyeslést vagy dicséretet kapsz, ne szolgáljon az neked elbizakodásra okul, hanem ösztönül a haladásra, mert hidd el, édes leányom, elsőnek vagy az elsők közt lenni, igen szép, s azt kiérdemelve nekünk nagy örömet okozol, de az nem azt teszi, hogy te nagyon sokat tudsz, hanem csak azt, hogy mások náladnál kevesebbet tudnak. Egészségedre s magad tartására, mi növésedre nagy befolyással bír, vigyázz, édes gyermekem. Karádi leveléből megütközve láttuk, hogy rosszul voltál, te nem is írsz róla semmit; ez nem jól van, írd meg, miként vagy? Arcod mi állapotban van? Használod-e rendesen a szert? S kezeidben a fagyás nem mutatkozik-e? Mosdás után a tűztől óvakodjál, édes gyermekem, s gonddal légy, amennyire lehet, hogy át ne hűlj öltözés közben. Ha valaminek híjával találnál lenni, írd meg, tudod, hogy örömmel gondoskodunk, de azt is megvárjuk, hogy az én kedves kis bútorom, a maga bútorkáit mind szépen rendben tartja. És most áldjon meg az Isten, kedves gyermekem, gondolj gyakran reánk s ha reánk gondolsz, ne az legyen az eredmény, hogy bánkódol - mely hiszen javad végett van -, hanem az, hogy a reánk gondolás erősítse benned az elhatározást magadat akként viselni, hogy nekünk örömöt, vigasztalást szerezz. Még egyszer áldjon Isten, édes leányom, vedd áldásomat, s atyai csókjaimat, szerető atyád, Kossuth Lajos. Nagyon keveset tudunk Kossuth Lajos magánéletéről, a fenti írás ebbe enged némi bepillantást. A levél címzettje kislánya, Vilma (1843-1862). A szövegben emlegetett Karády Ignác a Kossuth-gyermekek nevelője volt az emigrációban. Az írás a Kossuth Múzeum 1938-ban kiadott füzetében olvasható. Máté Bertalan "ORSOVÁTÓL TURINIG. KOSSUTH LAJOS AZ EMIGRÁCIÓBAN ÉS A KOSSUTH-KULTUSZ" Az 1994. évi, Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából rendezendő országos megemlékezések szerény beharangozójaként 1993 szeptemberében időszaki kiállítás nyílt a Kossuth Múzeumban. Ez a tárlat - előreláthatólag - 1994 júniusáig látogatható. 1849 augusztusának első két hete a forradalom és szabadságharc ügye megpecsételődésének időszaka. Kossuth augusztus 5-én Szemere Bertalanhoz írott levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy Arad vára és városa végveszélyben van. Szemerét is arra kéri, hasson oda, hogy Görgey vegye fel a harcot a cári csapatokkal. Hasonló tartalmú levelet intézett magához Görgey Artúrhoz is. Az akkor Aradon tartózkodó kormány és a szabadságharc sorsa katasztrofális volt. Augusztus 11-én az igen csak csonka kormány, Kossuthtal az élén, bejelentette lemondását és Görgey teljhatalommal történő felhatalmazását. Az ezer sebből vérző nemzet mindezekről kiáltványból értesült. Kossuth szerény kísérettel, elváltoztatott külsővel, hamis okmányokkal még ezen a napon elhagyta Aradot. A szabadságharc hősi küzdelme - úgy tűnik - véget ért. 28