Chicago és Környéke, 1972 (67. évfolyam, 1-53. szám)
1972-10-07 / 41. szám
THE BAKERY 2218 LINCOLN CHICAGO ILL 60614 CHICAGO CHICAGO ANPVICINITY" HUNGARIAN NEWSPAPER VOL. 67. ÉVF. No. 41 SZÁM Editor and Publisher — szerkesztő és kiadó Dr. JULIUS HOVANY OKTOBER 7. 1972. A MÚLT HÉTEN talán az utóbbi idők legmegfelelőbb világpolitikai lépése történt: Kína és Japán kibékülése. Az esemény azért annyira meglepő, mert közel egyszázados, gyakran háborús rivalizálódás után szinte „percek” alatt történt, sőt már a diplomáciai kapcsolatok felvételében is megállapodtak. Ez a tüneményes gyorsaság arra mutat, hogy Tanaka hatnapos látogatását Pekingben már előre és pedig részleteiben is kidolgozták. Tovább lépve: ezt már hosszú hónapok tárgyalásainak kellett megelőznie. Még tovább lépve: ez csakis Amerika közvetítésével történhetett. Kissinger pekingi útjai és Tanaka-Nixon honolului találkozása adta meg erre az alkalmat. Igen, de miért? Többféle magyarázatot lehet fűzni ehhez az eseményhez. Elsősorban azt, hogy Kína bizonyos szükségleteit Japántól olcsóbban kaphatja meg, mint Amerikától. Nyilván az is, hogy Japán most megszakítja diplomáciai kapcsolatait Taiwannal (bár gazdasági kapcsolatait nem), ami Kínában mindig a legkényesebb kérdés volt! Sajnos, nem ismerjük a megállapodás közzé nem tett részleteit, így leginkább a lehetőségek felvetésére kell szorítkoznunk. Van azonban egy gondolat, amit az ember az első pillanatra nem ért, csak hosszú gondolat láncolat útján juthat közel hozzá. Kína mindig félt Japán felfegyverzésétől és így feltűnő, hogy erről nem adtak ki eddig hivatalos nyilatkozatot. Tegyük ehhez hozzá azt a szinte teljesen elfelejtett körülményt, hogy Japánnak Amerikával „biztonsági” (katonai) szerződése van, beleértve az ún. „nukleáris esernyőt” is. Enélkül Japán kénytelen lenne fegyverkezni, ami ellen a kínaiak mindig, elszántan tiltakoztak. Masszával: Kína egy olyan országgal került szoros összeköttetésbe, amely Amerikának katonai partnere. ★ EZ A KÖRÜLMÉNY óriási jelentőségű Amerika világpolitikájának alakulására. Nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy katonai szövetségben van egy országgal, amit meg kell védeni egy harmadik hatalom ellen. Eddig Kína volt Japán legrégibb és legfélelmetesebb ellensége. Tehát Amerikának meg kellene védenie Japánt Kína ellen, ha az megtámadná. Mivel azonban Amerika és Kína között is barátságos közeledés történt, nem vitás, hogy van valami (titkos) megállapodás a három ország között a kölcsönös védelemre, vagy legalábbis meg-nem-támadási kötelezettségre. Ez nem más, mint egy ázsiai entente, amely esetleg mamég csak titkos és a kezdetén van, de nem kétséges, hogy mögötte áll a Csendes óceán védelme az oroszok ellen. Ez — minden logika szerint — a Szovjet ázsiai benyomulásának megakadályozására történt. Nem sokat tévedünk, ha felteszszük, hogy ez a Szovjet indiai-pakisztáni beavatkozásra történt, ami India győzelmével végződött ugyan, de — ahogy már akkor feltettük, — India ezzel inkább vesztett, mint nyert, mert teljesen eladósodott és ipari termelése erősen lecsökkent. Akkor még azon csodálkoztunk, hogy Kína miért nem segíti a pakisztániakat, csak Amerika segítette a Kongresszus nagy felháborodása közben. Valószínűleg ez volt az a fegyver, amivel Kína (Amerikával együtt) viszszalőtt. Kína legutóbb megvétózta az ENSZ-ben Bangladesh befogadását is, ami nyilván azt mutatja, hogy nem ismeri el az indiai hódítást Kétségtelen, hogy az a hatnapos tárgyalás, amit Tanaka Pekingben folytatott, már csak hoszszúsága miatt is arra vall, hogy már a részleteket is kidolgozták. Mindez nem történhetett volna meg Kissinger és Nixon (honolului) tárgyalásai nélkül. Ide tartozik még az is, hogy ugyanakkor — szinte egyidőben — Kína Nyugatnémetországgal is felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Ez másfél hónappal a német választások előtt történt, ami arra irányulhat, hogy Brandt pártját, amely szovjet-barát, meggyengítsék. Mindez és sok más kisebb esemény is arra mutat, hogy Kína a Szovjet elszigetelésén, de legalábbis terjeszkedésének megállításán dolgozik. Méghozzá feltehetően — és ez a legfontosabb ebben, — Amerika csendes hozzájárulásával. Kr NIXÓN KÜLPOLLITIKÁJA ugyan azt mutatja, hogy az egyetemes világbékét igyekszik megalapozni, és ez valószínűleg így is van, de Európa megvédése — beleértve, természetesen a Földközi medencét és az olajforrásokat is, — az első feladat, mert ez a szabadvilág központja. Az oroszok tudják is ezt és most szinte kétségbeesett lépéseket tesznek Egyiptom visszahódítására. Asszan Szíriai elnök most volt Moszkvában és híre van annak is, hogy Damaszkuszban rövidesen csúcstárgyalás lesz Brezsnyev és Szadat részvételével. De ugyanakkor lázasan tárgyalnak Amerikával is egy hatalmas kereskedelmi és iparfejlesztési terven is. Ez azt mutatja, hogy érzik az ázsiai entente bekerítő politikájának tervét és igyekeznek az egyik partnert, Amerikát legalább annyira magukhoz kapcsolni, hogy az ne vegyen cselekvő részt egy esetleges kínai—orosz (plusz Japán) háborúban. Különösen döntő most Nixon megválasztása, mert különben az egész világpolitikai terv megbukik a fehérzászlós megalkuvóknál. Ugyanennyire fontos volna Brandt kibukása a kancelláriából, mert ez a Szovjetet még inkább elszigetelné a szociáldemokraták rózsaszínű és egyre pirosabbá váló terveitől. Ezzel az oroszok elveszítenék Európában azt a politikai támaszpontot, amire nyugati törekvéseiket építették, hogy a Szovjet vissza akar sompolyogni Egyiptomba, Szadatnak nincs más módja, mint a szabadvilág felé fordulni. Abban a beszédében, amelyben felszólította a palesztínai menekülteket, hogy alakítsanak egy exil-kormányt, tulajdonképpen a terrorizmus megállítását kívánta. Egy felelős kormánnyal szemben Izrael és az egész világ magatartása más volna. Ez azonban majdnem annyira lehetetlen, mintha egy öszvér lovat szülne. Az arab frakciók sosem tudtak valóban összefogni. Itt van a három szövetséges állam: Egyiptom, Szíria és Líbia esete. Szíria dühösen szovjet-barát, Líbia dühösen szovjet-ellenes, Egyiptom pedig a középen áll, sok hajlandósággal nyugat felé. Szadatnak már valószínűleg nem engedi a hadserege az oroszokat visszavenni. Éppen a hadsereg ellenkezése miatt kellett neki kiűzni az „instuktorokat”. De semmi sem lehetetlen az arab sakkjátékban. Ha igaz az, hogy Damaszkuszban csúcsértekezlet volt (vagy’ lesz) Brezsnyev és Szadat részvételével, lehetséges a kibékülés, hogy Líbia mit szól ehhez, az más kérdés. Nyugat-Németország választása ma a legfontosabb, mert Nixon győzelme biztosnak látszik, még ha időközben esnék is többsége, ami minden elnökválasztásnál így szokott történni. Brandt bukásával a német nép kikerülné a csapdát, amit az oroszok Nyugateurópa ellen állítottak fel, és amelyből soha többé nem tudná kihúzni a lábát. (bb) Kína és Japán békét kötöttek Schiller volt pénzügyminiszter Brandt párjából is kilépett és valószínűleg a Keresztény Demokratákat támogatja — Gromiko ellene van a nemzetközi terrorizmus leküzdésének — Csou és Tanaka 6 napig tárgyaltak Pekingben a békeszerződésért — Schultz USA-pénzügyminiszter nagyszabású beszéde a valutarendezési konferencián (IMF) — Nem adják ki az idei Nobel-békedíjat — Állítólag csúcskonferencia volt Damaszkuszban Szadat és Brezsnyev részvételével — A vietnámi békehíreket mind a két fél tagadja — Az USS New Port News nehéz cirkálón robbanás történt, ami 19 halálesetet okozott — Mátrai Gézát megint letartóztatták saagy. gssGigi ★ annak ellenére. Tanaka és Csou — mint ellenséges katonák 1938-ban és most mint barátságot kötött államférfiak MI TÖRTÉNT A HÉTEN? Az NB I harmadik fordulójának eredményei: VIDEOTON—FERENCVÁROS 3:1 BUDAPESTI VASAS—SALGÓTARJÁN 3 1 EGYETÉRTÉS—CSEPEL 1:1 BUDAPESTI HONVÉD—DIÓSGYŐR 3:1 MTK—PÉCSI DÓZSA 1:0 ZALAEGERSZEG—SZEGED 4:0 RÁBA ETC—ÚJPESTI DÓZSA 1:0 SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ. A Szardíniából északra fekvő La Maddalena szigeten amerikai tengerészeti támaszpont építésébe kezdtek. A New York Times szerint a támaszpont a 6. flotta nukleáris rakétákkal felszerelt tengeralattjáróinak számára készül. A kanadai kormány megtagadta a bevándorlási vízumot egy dr Mészáros István nevű marxista tanártól, akit a torontói Yorki egyetem hívott meg. A hatóságok szerint Mészáros biztonsági kockázat Kanada számára. ■ Carl Schiller, volt német pénzügyminiszter, akit az egész világ tisztel tudásáért, kilépett Willy Brandt Szociáldemokrata Pártjából. ■ Egy izraeli katonai bíróság halálbüntetést mért ki egy arab szabotőrre, aki egy bombát igyekezett elhelyezni egy zsúfolt autóbuszállomáson. ■ Szomália közvetít Uganda és Tanzánia között, láthatólag bizonyos jó reményekkel. ■ Egy Rhodes-i, görögországi előkelő klubban tűz ütött ki és 31 embert megölt. ■ Az Egyesült Államokban a születési arányszám annyira lecsökkent, hogy már csak az eddigi létszám fenntartására elegendő. ■ Az Interpol központját Londonban a Scotland Yardon állítják föl. ■ Sacramentoban (Kalifornia) egy katonai sett lezuhant egy fagylaltozóba és 22 személyt megölt. ■ Az ENSZ-ben Rogers USA külügyminiszter azt ajánlotta, hogy fogadjanak el egy egész világra szóló megállapodást a nemzetközi terrorizmus ellen, de Gromikó azt válaszolta, hogy e nyet. ■ Chou En-lai és Tanaka japán külügyminiszter találkoztak, hogy a két keleti ország hosszú ellenségeskedését megszüntessék és a diplomáciai viszonyt helyreállítsák. SZEPTEMBER 26., KEDD. Jankelovych közvéleménykutató intézet a New York Times megbízásából megvizsgálta a három legháború-ellenesebb állam: New York, New Jersey és Connecticuti véleményét a háborúról. Nixon háborús politikáját nagy többséggel helyeslik. ■ Gromikó szovjet külügyminiszter, az ENSZ közgyűlésén a nukleáris háborúk beszüntetését javasolta. George Shultz USA pénzügyminiszter, az IMF (International Monetary Fund) 124 nemzetből álló közgyűlésén Washingtonban szabadon mozgó nemzetközi kereskedelmet és befektetést kívánt, továbbá lerögzített árakat a nemzetközi valutákra. SZEPTEMBER 27., SZERDA. A norvég szociáldemokrata miniszterelnök lemond a jövő héten a Közös Piacot elutasító szavazás miatt. A szomáli külügyminiszter, aki közvetít Uganda és Tanzánia között, azt mondotta, hogy két kérdésben van még akadály, az egyik, hogy mindkét államnak vissza kell hívni csapatait a határról, a másik, hogy az Ugandából kiűzött Obote, volt elnök elhagyja Tanzániát. B Nem adják ki az idei Nobel-békedíjat. B A palesztínai gerillák hozzájárultak ahhoz, hogy Libanonból katonai műveleteket végezzenek Izrael ellen. A megállapodás a libanoni kormány kívánságára történt. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK. Robert Lalonde 26 éves férfit mindössze hat évi börtönre ítélték, egy tizenegy gyermekes anya meggyilkolásáért. B A három Hanoi amerikai hadifoglyot Pekingen át Moszkvába szállították, ahonnan polgári repülőgépen utaznak Amerikába. B Franciaország erősen ellenzi az európai USA csapatok kivonását, mielőtt Nyugat-Európa teljesen fel tudná építeni saját védelmét. Henry Kissinger, minden eddigi példától eltekintve, kettő napig tartózkodott Párizsban az északvietnámiakkal tárgyalni, ebből nemzetközi politikai körökben arra következtetnek, hogy valami eredmény alakul ki. Egy angol újságíró szerint már be is fejezték a béketárgyalást. Ziegler, Nixon elnök sajtótitkára tagadja ezt. Sharp kanadai külügyminiszter az ENSZ-ben kijelentette, hogy a terror és a békesség nem fér öszsze! Az Ugandából kiutasított ázsiaiak közül 138 megérkezett Montreálba. Mintegy 5.000 menekültet kíván befogadni Kanada! B Macasey kanadai bevándorlásiügyi miniszter szerint mintegy 50.000 törvénytelen bevándorló van az országban. B Mátrai Gézát, akit a Koszigin féle támadásért annak idején két hónapra ítélték, most újból elítélték, mert tüsszentő port szórt egy baloldali gyűlésen. Ugyanezért Mátrai menyasszonyát is két hónapi elzárásra ítélte a bíró. B Mrs. Meyr izraeli miniszterelnöknő kijelentette, hogy nem hiszi, hogy másfél millió palesztínai menekültek valaha is saját hazája legyen a Közép-Keleten. SZEPTEMBER 29, PÉNTEK — A kanadai hokky csapat Henderson góljával 6:5-re megverte a szovjet csapatot, méghozzá Moszkvában a döntő mérkőzésen. B Csou-en-lai és Tanaka aláírták 38 évi ellenségeskedés után Pekingben a békeszerződést. B Megérkezett a három északvietnámi hadifogolypilóta New Yorkba, ahol bizonyos vita támadt hogy katonai uniformisba öltözzenek-e, vagy megtartsák a fogolyruhájukat. B Henry Kissinger két napos párizsi útja után — egy jól informált személy szerint — kijelentette, hogy a tárgyalások rendkívül komoly stádiumba léptek. A Fehér Ház és Hanoi azonban kijelentették, hogy nem történt megegyezés. A Szovjetunió erőszakosan lépett fel Chilével szemben, hogy vásároljanak szovjet tetteket. A chilei haderő azonban, amely nyugatbarát, erélyesen tiltakozott ez ellen. B Arthur Bremert 53 éves büntetését, amelyet Wallace kormányzó lelövéséért kapott, tíz évvel csökkentette a Fellebezési Bíróság. B Melvin Fischer légikalózt, az Oklahoma City-i bíróság életfogytiglani börtönre ítélte. Karl Schiller Bella S. Abzug Mrs. William F. Ryan (folyt a 2. oldalon)