Chicago és Környéke, 1972 (67. évfolyam, 1-53. szám)

1972-10-07 / 41. szám

THE BAKERY 2218 LINCOLN CHICAGO ILL 60614 CHICAGO CHICAGO ANPVICINITY" HUNGARIAN NEWSPAPER VOL. 67. ÉVF. No. 41 SZÁM Editor and Publisher — szerkesztő és kiadó Dr. JULIUS HOVANY OKTOBER 7. 1972. A MÚLT HÉTEN talán az utóbbi idők legmegfelelőbb világpolitikai lépése történt: Kína és Japán ki­békülése. Az esemény azért annyira meg­lepő, mert közel egyszázados, gyakran háborús rivalizálódás után szinte „percek” alatt történt, sőt már a diplomáciai kapcsolatok felvételében is megállapodtak. Ez a tüneményes gyorsaság arra mu­tat, hogy Tanaka hat­napos láto­gatását Pekingben már előre és pedig részleteiben is kidolgozták. Tovább lépve: ezt már hosszú hó­napok tárgyalásainak kellett meg­előznie. Még tovább lépve: ez csak­is Amerika közvetítésével történ­hetett. Kissinger pekingi útjai és Tanaka-Nixon honolului találkozá­sa adta meg erre az alkalmat. Igen, de miért? Többféle magyarázatot lehet fűzni ehhez az eseményhez. Első­sorban azt, hogy Kína bizonyos szükségleteit Japántól olcsóbban kaphatja meg, mint Amerikától. Nyilván az is, hogy Japán most megszakítja diplomáciai kapcsola­tait Taiwannal (bár gazdasági kapcsolatait nem), ami Kínában mindig a legkényesebb kérdés volt! Sajnos, nem ismerjük a megál­lapodás közzé nem tett részleteit, így leginkább a lehetőségek felve­tésére kell szorítkoznunk. Van azonban egy gondolat, amit az em­ber az első pillanatra nem ért, csak hosszú gondolat láncolat út­ján juthat közel hozzá. Kína min­dig félt Japán felfegyverzésétől és így feltűnő, hogy erről nem adtak ki eddig hivatalos nyilatkozatot. Tegyük ehhez hozzá azt a szinte teljesen elfelejtett körülményt, hogy Japánnak Amerikával „biz­tonsági” (katonai) szerződése van, beleértve az ún. „nukleáris eser­nyőt” is. Enélkül Japán kénytelen lenne fegyverkezni, ami ellen a kínaiak mindig, elszántan tiltakoz­tak. Masszával: Kína egy olyan or­szággal került szoros összekötte­tésbe, amely Amerikának katonai partnere. ★ EZ A KÖRÜLMÉNY óriási jelentőségű Amerika világ­politikájának alakulására. Nem ke­vesebbet jelent, mint azt, hogy ka­tonai szövetségben van egy or­szággal, amit meg kell védeni egy harmadik hatalom ellen. Eddig Kína volt Japán legrégibb és leg­félelmetesebb ellensége. Tehát Amerikának meg kellene védenie Japánt Kína ellen, ha az megtá­madná. Mivel azonban Amerika és Kína között is barátságos kö­zeledés történt, nem vitás, hogy van valami (titkos) megállapodás a három ország között a kölcsö­nös védelemre, vagy legalábbis meg-nem-támadási kötelezettségre. Ez nem más, mint egy ázsiai entente, amely esetleg ma­­még csak titkos és a kezdetén van, de nem kétséges, hogy mögötte áll a Csendes óceán védelme az oroszok ellen. Ez — minden logika szerint — a Szovjet ázsiai benyomulásá­nak megakadályozására történt. Nem sokat tévedünk, ha feltesz­­szük, hogy ez a Szovjet indiai-pa­kisztáni beavatkozásra történt, ami India győzelmével végződött ugyan, de — ahogy már akkor fel­tettük, — India ezzel inkább vesztett, mint nyert, mert teljesen eladósodott és ipari termelése erő­sen lecsökkent. Akkor még azon csodálkoztunk, hogy Kína miért nem segíti a pakisztániakat, csak Amerika segítette a Kongresszus nagy felháborodása közben. Való­színűleg ez volt az a fegyver, ami­vel Kína (Amerikával együtt) visz­­szalőtt. Kína legutóbb megvétózta az ENSZ-ben Bangladesh befoga­dását is, ami nyilván azt mutatja, hogy nem ismeri el az indiai hó­dítást Kétségtelen, hogy az a hat­na­pos tárgyalás, amit Tanaka Pe­kingben folytatott, már csak hosz­­szúsága miatt is arra vall, hogy már a részleteket is kidolgozták. Mindez nem történhetett volna meg Kissinger és Nixon (honolu­lui) tárgyalásai nélkül. Ide tartozik még az is, hogy ugyanakkor — szinte egyidőben — Kína Nyugatnémetországgal is felvette a diplomáciai kapcsolato­kat. Ez másfél hónappal a német választások előtt történt, ami arra irányulhat, hogy Brandt pártját, amely szovjet-barát, meggyengít­sék. Mindez és sok más kisebb esemény is arra mutat, hogy Kína a Szovjet elszigetelésén, de leg­alábbis terjeszkedésének megállí­tásán dolgozik. Méghozzá feltehe­tően — és ez a legfontosabb eb­ben, — Amerika csendes hozzájá­­rulásával. Kr NIXÓN KÜLPOLLITIKÁJA ugyan azt mutatja, hogy az egye­temes világbékét igyekszik meg­alapozni, és ez valószínűleg így is van, de Európa megvédése — beleértve, természetesen a Föld­közi medencét és az olajforráso­kat is, — az első feladat, mert ez a szabadvilág központja. Az oroszok tudják is ezt és most szinte kétségbeesett lépése­ket tesznek Egyiptom visszahódí­­tására. Asszan Szíriai elnök most volt Moszkvában és híre van an­nak is, hogy Damaszkuszban rö­videsen csúcs­tárgyalás lesz Brezs­nyev és­­ Szadat részvételével. De ugyanakkor lázasan tárgyalnak Amerikával is egy hatalmas ke­reskedelmi és iparfejlesztési ter­ven is. Ez azt mutatja, hogy érzik az ázsiai entente bekerítő politiká­jának tervét és igyekeznek az egyik partnert­, Amerikát legalább annyira magukhoz kapcsolni, hogy az ne vegyen cselekvő részt egy esetleges kínai—orosz (plusz Ja­pán) háborúban. Különösen döntő most Nixon megválasztása, mert különben az egész világpolitikai terv megbukik a fehérzászlós megalkuvóknál. Ugyanennyire fontos volna Brandt kibukása a kancelláriából, mert ez a Szovjetet még inkább elszigetel­né a szociáldemokraták rózsaszínű és egyre pirosabbá váló terveitől. Ezzel az oroszok elveszítenék Európában azt a politikai támasz­pontot, amire nyugati törekvései­ket építették, hogy a Szovjet vissza akar sompo­lyogni Egyiptomba, Szadatnak nincs más módja, mint a szabad­világ felé fordulni. Abban a be­szédében, amelyben felszólította a palesztínai menekülteket, hogy alakítsanak egy exil-kormányt, tulajdonképpen a terrorizmus meg­állítását kívánta. Egy felelős kor­mánnyal szemben Izrael és az egész világ magatartása más vol­na. Ez azonban majdnem annyira lehetetlen, mintha egy öszvér lo­vat szülne. Az arab frakciók so­sem tudtak valóban összefogni. Itt van a három szövetséges ál­lam: Egyiptom, Szíria és Líbia esete. Szíria dühösen szovjet-ba­rát, Líbia dühösen szovjet-ellenes, Egyiptom pedig a középen áll, sok hajlandósággal nyugat felé. Sza­datnak már valószínűleg nem en­gedi a hadserege az oroszokat visszavenni. Éppen a hadsereg el­lenkezése miatt kellett neki kiűz­ni az „instuktorokat”. De sem­mi sem lehetetlen az arab sakk­­játékban. Ha igaz az, hogy Da­maszkuszban csúcsértekezlet volt (vagy’ lesz) Brezsnyev és Szadat részvételével, lehetséges a kibékü­lés, hogy Líbia mit szól ehhez, az más kérdés. Nyugat-Németország választása ma a legfontosabb, mert Nixon­ győzelme biztosnak látszik, még ha időközben esnék is többsége, ami minden elnökválasztásnál így szokott történni. Brandt bukásával a német nép kikerülné a csapdát, amit az oro­szok Nyugateurópa ellen állítottak fel, és amelyből soha többé nem tudná kihúzni a lábát. (bb) Kína és Japán békét kötöttek Schiller volt pénzügyminiszter Brandt párjából is kilépett és valószínűleg a Keresztény Demokratákat támogatja — Gromiko ellene van a nemzetközi terrorizmus leküzdésének — Csou és Tanaka 6 napig tárgyaltak Pekingben a békeszerződésért — Schultz USA-pénzügy­­miniszter nagyszabású beszéde a valutarendezési konferencián (IMF) — Nem adják ki az idei Nobel-békedíjat — Állítólag csúcskonfe­rencia volt Damaszkuszban Szadat és Brezsnyev részvételével — A vietnámi békehíreket mind a két fél tagadja — Az USS New Port News nehéz cirkálón robbanás történt, ami 19 halálesetet okozott — Mátrai Gézát megint letartóztatták saagy. gssGigi ★ annak ellenére. Tanaka és Csou — mint ellenséges katonák 1938-ban és most mint­ barátságot kötött államférfiak M­I TÖRTÉNT A HÉTEN? Az NB I­ harmadik fordulójának eredményei: VIDEOTON—FERENCVÁROS 3:1 BUDAPESTI VASAS—SALGÓTARJÁN 3 1 EGYETÉRTÉS—CSEPEL 1:1 BUDAPESTI HONVÉD—DIÓSGYŐR 3:1 MTK—PÉCSI DÓZSA 1:0 ZALAEGERSZEG—SZEGED 4:0 RÁBA ETC—ÚJPESTI DÓZSA 1:0 SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ. A Szardíniából észak­ra fekvő La Maddalena szigeten amerikai­ tengerésze­ti támaszpont építésébe kezdtek. A New York Times szerint a támaszpont a 6. flotta nukleáris rakétákkal felszerelt tengeralattjáróinak számára készül.­­ A kanadai kormány megtagadta a bevándorlási vízumot egy dr­ Mészáros István nevű marxista tanár­tól, akit a torontói Yorki egyetem hívott meg. A ha­tóságok szerint Mészáros biztonsági kockázat Ka­nada számára. ■ Carl Schiller, volt német pénzügyminiszter, akit az egész világ tisztel tudásáért, kilépett Willy Brandt Szociáldemokrata Pártjából. ■ Egy izraeli katonai bíróság halálbüntetést mért ki­ egy arab szabotőrre, aki egy bombát igyekezett elhelyezni egy zsúfolt autóbuszállomáson. ■ Szomália közvetít Uganda és Tanzánia között, láthatólag bizonyos jó reményekkel. ■ Egy Rhodes-i, görögországi előkelő klubban tűz ütött ki és 31 embert megölt. ■ Az Egyesült Államokban a születési arányszám annyira lecsökkent, hogy már csak az eddigi létszám fenntartására elegendő. ■ Az Interpol központját London­ban a Scotland Yardon állítják föl. ■ Sacramentoban (Kalifornia) egy katonai sett le­zuhant egy fagylaltozóba és 22 személyt megölt. ■ Az ENSZ-ben Rogers USA külügyminiszter azt ajánlotta, hogy fogadjanak el egy egész világra szó­ló megállapodást a nemzetközi terrorizmus ellen, de Gromikó azt válaszolta, hogy e nyet. ■ Chou En-lai és Tanaka japán külügyminiszter ta­lálkoztak, hogy a két keleti ország hosszú ellensé­geskedését megszüntessék és a diplomáciai viszonyt helyreállítsák. SZEPTEMBER 26., KEDD. Jankelovych közvéle­ménykutató intézet a New York Times megbízásából megvizsgálta a három legháború-ellenesebb állam: New York, New Jersey és Connecticuti véleményét a háborúról. Nixon háborús politikáját nagy többség­gel helyeslik. ■ Gromikó szovjet külügyminiszter, az ENSZ köz­gyűlésén a nukleáris háborúk beszüntetését javasol­ta.­­ George Shultz USA pénzügyminiszter, az IMF (International Monetary Fund) 124 nemzetből álló közgyűlésén Washingtonban szabadon mozgó nem­zetközi kereskedelmet és befektetést kívánt, továb­bá lerögzített árakat a nemzetközi valutákra. SZEPTEMBER 27., SZERDA. A norvég szociálde­mokrata miniszterelnök lemond a jövő héten a Kö­zös Piacot elutasító szavazás miatt.­­ A szomáli külügyminiszter, aki közvetít Uganda és Tanzánia között, azt mondotta, hogy két kérdés­ben van még akadály, az egyik, hogy mindkét állam­nak vissza kell hívni csapatait a határról, a másik, hogy az Ugandából kiűzött Obote, volt elnök elhagy­ja Tanzániát. B Nem adják ki az idei Nobel-békedíjat. B A palesztínai gerillák hozzájárultak ahhoz, hogy Libanonból katonai műveleteket végezzenek Izrael ellen. A megállapodás a libanoni kormány kívánságá­ra történt.­­ SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK. Robert Lalonde 26 éves férfit mindössze hat évi börtönre ítélték, egy tizenegy gyermekes anya meggyilkolásáért. B A három Hanoi amerikai hadifoglyot Pekingen át Moszkvába szállították, ahonnan polgári repülő­gépen utaznak Amerikába. B Franciaország erősen ellenzi az európai USA csapatok kivonását, mielőtt Nyugat-Európa teljesen fel tudná építeni saját védelmét.­­ Henry Kissinger, minden eddigi példától eltekint­ve, kettő napig tartózkodott Párizsban az északviet­­námiakkal tárgyalni, ebből nemzetközi politikai kö­rökben arra következtetnek, hogy valami eredmény alakul ki. Egy angol újságíró szerint már be is fe­jezték a béketárgyalást. Ziegler, Nixon elnök sajtótit­kára tagadja ezt.­­ Sharp kanadai külügyminiszter az ENSZ-ben ki­jelentette, hogy a terror és a békesség nem fér ösz­­sze!­­ Az Ugandából kiutasított ázsiaiak közül 138 meg­érkezett Montreálba. Mintegy 5.000 menekültet kí­ván befogadni Kanada! B Macasey kanadai bevándorlásiügyi miniszter sze­rint mintegy 50.000 törvénytelen bevándorló van az országban. B Mátrai Gézát, akit a Koszigin féle támadásért annak idején két hónapra ítélték, most újból elítél­ték, mert tüsszentő port szórt egy baloldali gyűlé­sen. Ugyanezért Mátrai menyasszonyát is két hó­napi elzárásra ítélte a bíró. B Mrs. Meyr izraeli miniszterelnöknő kijelentette, hogy nem hiszi, hogy másfél millió palesztínai me­nekültek valaha is saját hazája legyen a Közép-Ke­leten. SZEPTEMBER 29, PÉNTEK — A kanadai hokky csapat Henderson góljával 6:5-re megverte a szovjet csapatot, méghozzá Moszkvában a döntő mérkőzésen. B Csou-en-lai és Tanaka aláírták 38 évi ellenséges­kedés után Pekingben a békeszerződést. B Megérkezett a három északvietnámi hadifogoly­pilóta New Yorkba, ahol bizonyos vita támadt hogy katonai uniformisba öltözzenek-e, vagy megtartsák a fogoly­ruhájukat. B Henry Kissinger két napos párizsi útja után — egy jól informált személy szerint — kijelentette, hogy a tárgyalások rendkívül komoly stádiumba léptek. A Fehér Ház és Hanoi azonban kijelentették, hogy nem történt megegyezés.­­ A Szovjetunió erőszakosan lépett fel Chilével szemben, hogy vásároljanak szovjet tetteket. A chi­lei haderő azonban, amely nyugatbarát, erélyesen tiltakozott ez ellen. B Arthur Bremert 53 éves büntetését, amelyet Wallace kormányzó lelövéséért kapott, tíz évvel csök­kentette a Fellebezési Bíróság. B Melvin Fischer légikalózt, az Oklahoma City-i bíróság életfogytiglani börtönre ítélte. Karl Schiller Bella S. Abzug Mrs. William F. Ryan (folyt­ a 2. oldalon)

Next