Chicago és Környéke, 1979 (74. évfolyam, 1-52. szám)
1979-11-03 / 44. szám
10. oldal Az első amerikai turisták Európában Amikor 1620 őszén a „Mayflower” vitorlás százegy Angliából érkező utasával és negyvennyolc főnyi legénységével kikötött a mai Massachusetts állam kis kikötővárosában, Plymouthban, a büszke hajó örökre beleírta nevét az US történelmébe. A partraszállott puritán csoport még abban az évben megalapította Plymouth Colonyt és szívós munkával hamar felvirágoztatta az új hazát. Az első pioneerek életét a honalapítás kermény küzdelmei és az indiánokkal vívott harcok tették nehézzé, de a 17. század második felében, a jómód növekedésével, a puszta megélhetés igényén felül megjelennek a kulturális igények is. Nagy földbirtokok tulajdonosai, gazdag gyárosok, kereskedők, vállalkozók kapcsolatot keresnek szőkébb hazájukon túl is, elsősorban az öreg Európa felé. Ennek a kapcsolatnak főiránya kezdetben természetszerűleg Anglia, az anyaország, de a vállalkozó szellemű és pénzes amerikaiak ; hamarosan áthajóznak a Csatornán és megje- j lennek Franciaország- ban, majd — egyre növekvő számban — Olasz- országban is. Kik voltak az első amerikai turisták, akik Európába mentek? Nem számítjuk ide a gyár- ] FODRÁSZ üzlet A férfi, női és gyermek haj vágás és az összes modern hajstílus mes- s tervizsgás szakértője I STEVEN ÁRVAI tulajdonos I By appointment only I (Előzetes bejelentés szükséges.) I Classic D’Mill I 8852 Milwaukee I Ave. NILES, III. Tel: 296-8585 mati közigazgatás alkalmazottjait, akiket „hivatalból” küldött az amerikai gyarmatra, vagy rendelt onnan viszsza a londoni kormány, többnyire hadihajókon, vagy a királyi flotta egyéb hajóin. A mai értelemben vett első amerikai turisták elsősorban a legmagasabb és legvagyonosabb társadalmi réteghez tartoztak. Óriási ültetvények, gyárak, manufaktúrák tulajdonosai voltak, a 18. század második felében. Ide tartoztak a bankárok, nagyvállalkozók és egyéb nagyvagyonú üzletemberek is. Valamivel később, már az ifjú köztársaság idején jelennek meg Európában a szellemi élet reprezentánsai is: tudósok, papok, majd írók, költők is — egyre növekvő számban — képzőművészek, építészek-szobrászok-festők, akiket sem az üzleti haszon iráni vágy, hanem a nyugati kultúra megsmerésének vágya sorőrt Európába. Az egykorú irodalombán alig történik erítés az első Európába átogató amerikai tarisákról. Kétségtelen, hogy körülményes, fáadságos, hosszadalmas és költséges volt út, kényelmetlen pofakocsin és még kényelmetlenebb vitorlás haán. A 17.—18. századot, sajnos, nem maadt fenn eredeti ameri- COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLIND ■Férfi női ésgyermekruhák: Átalakítás Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés szükséges. Tel: 463-4898 hai útinapló, de az 1800- as évek elejétől kezdve egyre több amerikai utas jegyezte fel és tette közzé európai élményeit. Ezek közül néhány érdemes a megemlítésre: Washington Irving (1783—1859) USA-író az elsők egyike, aki levelekben számolt be 1804- től 1806-ig tartó európai utazásairól. Leveleinek tanúsága szerint abban az időben még nem volt különbség az amerikai és európai mentalitás között. Az író elismerte Európa fennsőbbségét. Nagy megbecsüléssel ír Európáról Nicholas Biddle (1786—1844) US- bankár és író, a Second Bank of the U.S. in Philadelphia elnöke is. Nathaniel Hawthorne (1804—1864) számolt be 1858-59-ben tett itáliai útjáról, melynek során főleg Firenzében és Rómában tartózkodott hoszszabb ideig. Könyve, „Italian Notebooks” címmel a legérdekesebb korai amerikai útikönyvek egyike. William Wetmore (1819—1895) szobrász, festő és költő már a 19. század szülötte. Nyílt házat vitt Rómában a Palazzo Barberiniben lévő lakásán, az amerikai művészek találkozóhelyén. Családjával együtt negyvenöt évig élt Rómában. Ott tért örök nyugalomra is. Francis Parkman (1823—1893) US-történész, fiatal korában sokat betegeskedett és 1842-ben Itáliában keresett gyógyulást, eredményesen. Az Európában hírnevet-vagyont szerző amerikaiak között kétségtelenül a legismertebb és legjelentékenyebb volt a maga idejében Hiram Powers (1805—1873), akinek személyében egyesült a tehetséges szobrászművész és a yankee-üzletember. Harminckét éves korában telepedett le Firenzében s ott alkotta leghíresebb művét, a „Görög rabszolganőt”, a klasszicizáló aktszobrászat márványremekét. Ez az alkotása annyira ismertté tette a nevét, hogy többször is meg kellett imételnie dúsgazdag amerikai és orosz megrendelői részére. Hallatlanul magas árakat kért műveiért, de a milliomos műbarátok nem sajnálták a pénzt Powers alkotásaiért, melyek közt „California” és „Diana” szintén a női test szépségét zengi. Külső megjelenésében is imponáló volt, amikor magas, fess, szakállas alakja megjelent a firenzei utcákon. Szíves modorával is elragadta mindazokat, akik találkoztak vele. Vezető szerepet vitt Firenzében és Rómában az amerikai művészek körében. Fia, Preston Powers (1843—1904) szintén szobrász volt, Firenzében élt és halt meg. A festészetet is művelte. Dr. BÍRÓ BÉLA A mellékelt kép MELBOURNE legutóbbi MOOMBA ünnepségén készült. A színes, nagy csinnadrattával megrendezett MOOMBA felvonulás a riói karnevál helyi megfelelője lenne. Három napig tartó hejehuja és égigérő vigalom. A kép két főalakja Dick HAMER Victoria állam miniszterelnöke és felesége. Mindketten úgy festenek, mint akik ecetet reggeliztek. Kifejezésük hűen visszatükrözi korunkat. Ez viszont a politikusok büntetése. Őket már a körülöttük zajló cirkusz és a bohócok sem tudják megnevettetni. Különösen Mrs. HAMER mutat nagy érdeklődést. Valószínűleg azt gondolja magában „még öt perc és az izgalomtól ldACáik a cvókral ’ ’ FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! mm MAGYAR KÖNYVEK és LEMEZEK Framo Publ.---Lyra Books 500 W. Surf St. 209 Chicago, 111. 60657 Magyar és angol nyelvű szöveg nyomtatását vállaljuk. Hazai és emigrációs kiadások. Megrendelhető telefonon: (312) 327-8544 vagy 477.1434 Mózsi Ferenc Megjelent — TOLLAS TIBOR VERSES KAZETTÁJA — a szerző előadásában. ■ (Összekötő szöveggel 2x30 perc) A költő versein keresztül ismerteti meg hallgatóival egy rossz csillagzat alatt született nemzedék élményeit, a korán elhagyott otthon, a börtön, a levert szabadságharc, idegenbe kényszerült élet problémáit. Négy önálló kötetének (Csak ennyi fény maradt, Járdaszigeten, Eszterlánc, Irgalmas fák) legszebb verseit hallhatjuk. Rohanó életünkben ugyanis egyre kevesebb idő marad az olvasásra, különösen az elmélyült igényű versolvasásra. Életünk jelentős részét lakásunk és munkahelyünk között autóban töltjük, ahol a zenés kazetták mellett bizonyára új élményt jelent majd a verses kazetta meghallgatása. Megrendelhető a Nemzetőrön keresztül: D-8, München 34. Postfach 70. Ára portóval 7.50 $ (US) Európában 15. DM. 47 HirmoR Férfi: Egyetlen szó a világ legboldogabb emberévé tenne. Mondd, feleségül jössz hozzám? Nő: Nem! Férfi: Ez az, ezt vártam! Igazán nem volt könnyű randevút egyeztetnem az egyik leghíresebb magyar kleptomániással, de aztán mégiscsak kötélnek állt, és csak azt kérte, hogy ne írjam meg, hol szokott ebédelni és vacsorázni, így kerültem Kóc Géza, nyugodt anyagi körülmények között ■ élő OTP betétállományú budapesti lakos öröklakásába. A múzeumnak berendezett szolid otthonában Kóc úr rogwia hellyel kínál, majd elővette a teáskészletét is. — Ezt a Savoyból loptam! — mondta büszkén. — A kiskanalakat pedig a Zöldfa Étteremből. Belekortogoltam a garzonteába, de az nem volt lopott, csak a mokkacukor. Meg is akadt a torkomban, miközben a falakra függesztett csodálatos evőeszközgyűjteményre néztem. Kócsa, makkegészséges , kleptomániás követte tekintetemet, és megjegyezte: — A merőkánál az Abbáziából,a tortavilla a Kis Royálból, a fűrészélű kések a Greshamből, az életlen kések pedig az Apostolokból vannak. A legbüszkébb persze a cukros csipeszre vagyok, melyet a margitszigeti Kaszinóból loptam. — Szenet, építőanyagot, gépkocsit, vasutat, öltözőfülkét és INTERAG-ot nem szokott dézsmálni? — kérdeztem megilletődve. — Hová gondol!? — vált paprikavörössé vendéglátóm. — Én nem vagyok tolvaj, csak hódolok, a divatnak . Mackókból,bisztrókból, eszpreszóból és büfékből begyűjtött párszáz paprikatartó, sótartó és hamutartó igazán nem lehet bűn! Egy-egy ilyet minden FURCSA EXPEDÍCIÓ Az expedíció mérhetetlen nehézségek után elérte célját: az otthonmaradási ÉLETKÉP Töpörödött, idős nénike áll tanácstalanul a járdán Át szeretne jutni a túlsó oldalra. Végre egy fiatalember így szól hozzá: — Nézze, mutter, nekem most nincs időm átvezetni atúloldalra, de egy fél óra múlva erre jövök vissza, ha még itt van, dumálhatunk a dologról. A nénike ‘ megitatottan bólint.”. . Köszönöm, vannak még udvarias fiatalok egy második vendég zsebre tesz! — Ezért nincs kenyereskosár és fogpiszkáló sok étterem aztalán! — Ebben igaza van, de meg kell jegyeznem, hogy sok amatőr gyűjtő is van, akik nem rendelkeznek művészi érzékkel, és még a piszkos abroszt is képesek ellopni. Ezért javaslom, hogy hozzák létre a Vendéglátóipari Műgyűjtők Szövetségét. — Melyik fogyóeszközükre a legbüszkébb!? — A tükrös csipeszt már említettem, de van egy pezsgősvödröm is, melyért két körözött söröskorsót és három fagylaltos kehelyt akart adni az egyik gyűjtő haverom. — Ezek szerint cserélm is szokott?! — Igen. Jelenlegis leveleződben állok több magyar turistával, akik külföldi gyűjtőútom tartózkodnak. Szeretnék szerezni egy eredeti Ritz Szálloda-i hamutartót, egy dalmát olivaolajcsöpögtetőt, egy bajor söröskriglit és egy francia pezsgőspoharat. — Na és, mit csinál ezzel a háromszáz lopott damaszt szalvétával?! — Mindennap megnézem őket, mert ilyen gyűjtemény kérem, egy étteremben sincs! Életem végéig zsebre akarok tenni még egy rablóhús kardocskát, meg egy bográcsgulyást. Persze, lehet benne halászlé is. Halá, lom ,után pedig az egész gyűjteményemet a köznek ajándékozom. Köszönöm a beszélgetést, de addig is saját sótartóval megyek vacsorázni a Drága vadászterületére!' -V Két részeg a kocsmában. — Hát te miért nem dolgozol? — kérdi az egyik. — Nem találtam a gyárat ebben a ködben. Es te ? — Én is eltévedtem... — feleli megkönnyebülten a társa. ' I O Maga törvényes házasságból született? — Félig meddig. — Hogyhogy? — Az apám nős volt, az anyám hajadon. CS **■ . Kovács öltönyt vesz az áruházban. Nem veszi észre, hogy a nadrág egyik szára hosszabb, az öltöny féloldalas és gyűrött. Boldogan tart hazafelé. Szembe jön két ruhaipari szakember. Így szól az egyik: — látod, itt tartunk. Ma már ilyen kriplikre is tudunk öltönyt készíteni Kovács és Szabó estélyre hivatalos, ahol meglehetősen gyenge vacsora után kabaréelőadás van. Egy gondolatolvasó is fellép. — Na — szól oda Szabó Kovácsnak —, ha ez az alak tényleg ért a gondolatolvasáshoz, akkor mi ma utoljára vagyunk itt. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL REVOLVER Feldúlt hölgy betér egy fegyverkereskedésbe: — Kérek egy revolvert a férjem részére. — Milyen fajta revolvert szeretne a kedves férje? — Ő? Nem is tudja, hogy le akarom lőni.. . NEHÉZ FÉNYKÉP — Ha már le akar fényképezni, nem bánom. De vegyen föl a legelőnyösebb oldalamról. — Sajnos, az nem megy, asszonyom, ön rajta ül... SZÍNÉSZNŐK — Igazán tapintatlan volt a rólad írt kritika. — Miért? Nagyon szépen írt rólam. — Igen, de azt írta, hogy ez a szereped is öregbítette hírnevedet. AZ NEM MEGOLDÁS — Mondja,, Kopfloch úr, megtalálta a kutyáját? — Sajnos nem. . — Miért nem ad fel egy hirdetést? — Hirdetést? — Igen. — Nincs semmi értelme. A kutya nem tud olvasni, hogy nem büntetik többé az asszonyok házasságtörését Spanyolországban. Érdekes, hogy a férfiak házasságtörését eddig se büntették, a férfi akár diótörővel vagy kalapáccsal törhette a házasságot, attól még olyan ártatlan maradhatott, mint a ma született bárány, ne firtassuk, hogy hol volt ebben a logika, hiszen nem a logikáról van szó, hanem a házasságtörésről, talán azt a latin közmondást vették alapul, hogy ha ketten csinálják ugyanezt, az nem ugyanaz, még jó, ha az asszonyt, megbüntették érte, a férfit, nem dicsérték meg ugyanazért, hiszen megtehették volna, mert ezt a törvényt is nyilván (sőt biztosan) férfiak csinálták, a férfi arra való, gondolhatták, hogy a házasságot törje, az asszony pedig arra való, hogy tűrje, ez nem szójáték, csupán azt akarja demonstrálni, hogy — így gondolhatták azok, a régi törvényhozók — a törés és a tűrés között csupán egy betű különbség van, az pedig igazán semmi, még örülhettek az asszonyok, hogy nem hoztak olyan törvényt, amely szerint a lopás, a rablás és az emberölés csupán akkor büntetendő cselekmény, ha azt nő követi el, a férfi az más, a teremtés koronáját igazán nem lehet mindenféle csip-csup dolgokért zaklatni. , Különben is enyhébb férfiúi cselekmény házasságot tömi — gondolhatták a régi törvény alkotói — mint ablakot vagy éppenséggel egy embertárs fejét. AUTÓPIAC — Garantálom uraságomnak, hogy pózban van! kocsi kifogástalan műszaki álla- SZÖVEG NÉLKÜL — Jesszusmóra, nagymami, ez a mai regény nem a te korosztályodnak való! BÚCSÚ A PARADICSOMTÓL tyti6£p-~