Chicago és Környéke, 1980 (1-51. szám)
1980-09-20 / 38. szám
Dr. Nagy György: Ki nyert Lengyelországban? Lengyelországban Marx legyőzhetetlen előhada, a munkásság ütközött meg Lenin eddig megrendíthetetlennek hitt szervezetével, a kommunista párttal. Melyik győzött? Az első menetet kétségtelenül a munkásság nyerte meg, de a játszmának még távolról sincs vége. A lengyel munkásság hősi ellenállása a kommunista rezsimmel szemben nem újkeletű. 1956-ban, majd 70-ben, 76-ban és most bámulatos erővel és egységgel lépett fel jogos panaszai védelmére. 1970- ben megmozdulása 45 halott és 1.165 sebesült áldozatával járt és megbuktatta Gomulkát. Helyébe a hajlékonyabb Gierek lépett, aki nem mert (vagy nem akart) lövetni a sztrájkoló munkásokra és tárgyalásokba bocsátkozott velük és végül engedményekre kényszerült. Viszont, mint Gomulka, úgy ő is belebukott a nagy erőpróbába, mert a mindenható és tévedhetetlen párt mindig bűnbakot keres, ha alulmarad. Kérdés, vajon utóda betartja-e az általa tett engedményeket, vagy az ismert kommunista szalámitaktikával fokozatosan leszeleteli azokat. A válasz erre a kérdésre nem annyira Varsóban, mint Moszkvában keresendő. " A szovjet vezetőség magatartása az egész krízis alatt habozónak látszott, bár amint azt mi is tapasztaltuk 56- ban, az ilyen látszat keltése a Moszkva részéről legtöbbször bizantinus taktikai fogás csupán. Az első napokban a Kremi mély hallgatásba burkolódzott, de azonnal beindította a nyugati rádióállomások leadásainak zavarását. Azután a lengyel kormány hivatalos nyilatkozatainak cenzúrázott közlésére szorítkozott, kiemelve, hogy az egész kérdés Lengyelország belügye. A krízis tetőfokán viszont a Pravda éles támadást indított a lengyel sztrájkolók ellen, azzal vádolva őket, hogy „nyugati bomlasztó elemek” furakodtak be köreikbe és félrevezették őket. Ez kommunista frazeológiában igen súlyos következményekkel járó vád, hisz Afganisztánt is hasonló ürügy felhasználásával rohanták le az orosz csapatok. Viszont miután Gierek, bár komoly engedmények árán kiegyezett a munkásokkal, Moszkva nemcsak áldását adta erre, hanem meg nem nevezett összegű keményvaluta kölcsönt is ígért a kritikus helyzetben levő lengyel közgazdaság szekerének a kátyúból való kiemelésére. Ezután jött Gierek hirtelen és e sorok írása idejéig még ki nem derített körülmények között történt eltávolítása. Úgy tűnt, hogy ez a párt, vagy közvetlenül a KGB első brutális reakciója volt megtépázott tekintélyének visszaszerzésére. A hivatalos moszkvai reakciók mellett azonban folyt, a színfalak mögött, egy másik akció is, amelyre bizonyos félre nem érthető jelekből következtethetünk. Feltűnő volt, hogy Gierek a munkásokhoz intézett rádiószózatában kiemelte, hogy „Lengyelország jövője forog kockán” és figyelmeztette a munkásságot, hogy a szovjettel való szövetség kérdése és a kommunista rendszer fennállása nem kerülhet tárgyalásra. Nem győzte ezt eléggé hangsúlyozni a lengyel hivatalos sajtó sem. Ennél még fontosabb volt Wyszinski bíborosnak drámai felhívása amelyben míg védelmébe vete a munkások jogos követeléseit, kérte őket, hogy ne menjenek túl messze a politikai engedmények kikövetelésében. Kétségtelen, hogy a munkások is megértették az üzenetet: kompromisszumos megegyezés, vagy orosz tankok. Más szóval, engedmények lehetségesek gazdasági téren, de a rendszernek magának fenn kell maradnia. Ilyen alapon jött létre a végleges megegyezés, amelynek egyetlen politikai engedménye a független szakszervezetek felállítására való jog és a velejáró sztrájkjog nem biztos, hogy ez is fenntartható lesz-e és meddig. A nagy kérdés most az, vajon Marx nagy harci szólama „világ proletárjai egyesüljetek” vonatkozik-e a kommunista országokra is, vagy csupán az átkos kapitalista országokra érvényes? Átterjed-e a lengyel munkásság nagyszerű ellenállása más kommunista országokra is? A nagytekintélyű londoni Economist úgy ítéli meg, hogy az európai csatlós országokban Moszkvának nem kell nagyon tartania a munkásságtól. A lengyelországinál lényegesen jobb ellátás és magasabb életszínvonal következtében Magyarországon — a lap megállapítása szerint — nincs komoly elégedetlenség a munkásság körében. Csehszlovákiában és Kelet-Németországban is jobbak a gazdasági viszonyok és a rendszer vaskézzel tartja kezében a belső rendet. Legfeljebb Romániában és Jugoszláviában lehetnek nehézségek. Romániában volt már bányászsztrájk a Zsil völgyében két évvel ezelőtt és az ottani nyomor és súlyos élelmiszerhiány miatt nagy az elégedetlenség a munkásság körében. Viszont a rendszer sztálini brutalitása elnyom minden veszélyesebb megmozdulást. Az Economist a legsebezhetőbbnek Jugoszláviát tartja, ahol a gazdasági helyzet a lengyelországihoz hasonlóan súlyos, az infláció 20 % fölött van, számottevő a munkanélküliség és az ipari termelés csökken. A nemzetiségi ellentétek is fokozzák a belső feszültséget. A csatlósoknál sokkalta fontosabb azonban az, vajon lesz-e kihatása a lengyel munkásmegmozdulásoknak magában a Szovjetunióban? Jól tudjuk, hogy a monolitikus moszkvai rendszerben a lakosságot eléggé el tudják zárni külföldi behatások elől. Viszont a mai hírközlési és közlekedési módszerek mellett, a hírek előbb-utóbb eljutnak a szovjet vasfüggöny mögé is. Közismert tény az is, hogy a szovjet gazdasági helyzet egyáltalán nem rózsás. Az afgán háború nem várt elhúzódása rengeteg pénzt emészt fel. Vietnám és Kuba életben tartása évi 2 milliárd dollárjába kerül Moszkvának. A termés az elmúlt két évben rossz volt és az amerikai gazdasági szankciók, főleg a gabonaellátás terén kezdik éreztetni hatásukat. Az áruellátás romlik, a termelés üteme minden téren lelassult. A feketepiac jobban virágzik, mint valaha. Egyes ipari központokban voltak munkászavargások is az elmúlt két évben. Mind több jel mutat arra, hogy a szovjet tömegek türelme fogytán van és több és jobb minőségű fogyasztási cikket igényelnek. A szovjet rendszer olyan óriáshoz hasonlítható akinek hosszú, messzire érő keze és csizmás lába van, de a gyomra üres Az előtt a választás előtt áll, hogy erős végtagjait arra használja fel, hogy másokra csapjon le, és elvegye tőlük azt amijük van, avagy maga álljon neki termelni éhsége lecsillapítására. Ha az előbbi utat választja úgy nagyon sötét időknek nézünk elébe, ha az , utóbbit, úgy bízhatunk a jövőben. Bihary László magyar Órás mester és ifj. Bihary László szakképzett Europe Jewelers Northpoint Shopping Center 308 E. Rand Rd. Arlington Heights Órajavításokra 1 éves jótállás. . Értékbecslés (Appraisal) Gyors szerviz postán is. Arany ékszereket súlyra is árusítunk. 14 Kt. aranylánc 88 cent/inch. Bármilyen szakmai kérdésben hívjon: Tel: (312) 255-0519________ Jóhír a szegényeknek? A hazai reformátusok lapjának júniusi számában Kürti László békepüspök elmélkedik „Jóhír a szegényeknek” címmel. Az elmélkedésében a melbournei konferencia tapasztalatait sűríti össze és a bankoki konferenci elfogadott teológiai felismerését eképpen összegezi szemforgatva: „A gazdasági igazságosságért,a politikai szabadságért, a kulturális megújulásért folyó küzdelmeket Isten ama munkája elemeinek tekintjük, amellyel a világ teljes megszabadítását végzi.” Szépen hangzanak Kürti László szavai, illetve szépen konganak, mert a másik oldalon a lap utolsó oldalán viszont egy Felhívást közölnek, amely így hangzik: Felhívás 80 éves öregasszony vagyok, férjem 10 éve meghalt. Madarász István Hajdú vármegye főszolgabírója volt, az ő édesapja pedig Madarász Imre református presbiter, Szolnok vármegye országgyűlési képviselője volt annak idején, az idősebb korosztály biztosan emlékszik rá. Valahol keresek egy olyan üres szobát jó embereknél, akik befogadnának 51 éves unkahúgommal, kinek a férje orvos volt, de már meghalt. Unokahúgom leszázalékolt nyugdíjas, de tud dolgozni és el tudná annak a háztartásnak a vezetését látni, vagy idős embereket gondozni, akik ennek fejében, vagy pénzért befogadódnának. Jelenleg Leányfalun lakom egy kicsi vizes, köves mosókonyhában, 800 Ft-ot fizetek havonta, de július 1-re ezt is felmondta a tulajdonos azzal, hogy többet is kap érte a szezonban. Nem tudok hová menni. (Szerkesztőségünk telefonszáma: 176-809.) Szegény Úristen — nem tehet róla, hogy egy 80 éves öregasszonyról az állam — a szocialista állam nem gondoskodik, hogy kitehetik a szocialista igazságosság alapján a kis mosókonyából is az utcára. Nem kell ehhez sem bankoki, sem melbournei konferencia csak egy kis emberség. És ez az ami a kommunista szocializmusból hiányzik. Erről már nem a reformátusok lapját, hanem a mi lapunk adott hírt nemrégiben, hogy egy 72 éves munkásaszszonytól a hazai kormány fonyódi kis házának haszonélvezését is elvette és nem engedte meg az állam, hogy a „mini házacska” felét Kanadában élő lánya rárárassa. Azóta a munkásnyúzó szocialista magyar kormányzat újabb intézkedést hozott. Az özvegynek ezentúl saját házában lakbért kell fizetnie. Úgy látszik a szocialisták túltesznek a legszőrösebbszívű kapitalistákon is, ha kizsákmányolásról van szó. Jóhír a szegényeknek? — Aligha! Amikor az öregek kikerülnek az utcára — egy istentelen szemforgató rendszer jóvoltából — ez nem jóhír! Ez tragikus hír!Tudunk mi viszont olyanokról, akik idekintről Amerikából mennek haza, hogy a magyar állam által kiutalt pénzüket beinkasszálva Budapesten, a Continental Hotelban költhessék el. Míg emezeknek, a két kis öreg asszonynak még egy tisztességes fedél sem jut. Vajon mit szól ehhez Bartha Tibor békepüspök úr? Nem jobb lenne Istent ebből a hazug- farizeus képmutatásból kihagyni Kürti püspöknek? Amíg az egyházak ájtatosan lefedezik a kommunizmust , nem várhatunk változást... Air Canada Chicago Montreal to Montreal to Chicago Departure . Arrival Departure Arrival 8:00, 10:55 8:05 am 9:10 am 1:55 4:50 pm11:45, 12:50 pM 5:30 pm 8:30 pm 5:45 6:55 pm. COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING fi női ésgyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine' Előzetes bejelentés szükséges. Tel: 463-4898 1 Enjoy our famous "Duckling Parisien Flambe" LUNCHEON DINNER COCKTAILS 696 W. North Ave^ (at Rt 83) Elmhurst 279*3310 1 Closed Mondays \ Manapság,gyarországi Ausztriába úton-útfélen vele, Ferenc ha a malátogató érkezik, találkozik Jóskával Most volt nemrégiben születésének 150. évfordulója s azóta szinte nap mint nap cikkek jelentek meg személyéről, nemcsak Ausztriában, hanem az Európa más országaiban is. Ausztriában kiállítások és szentmisék keretében emlékeztek róla; persze, nemcsak most, ezen a nagy évfordulón, mert például ahogy egy nagy nyugatnémet lap, a bonni „Die Welt” cikke írja éppen most, Ausztriában eddig is, a széles néprétegek, mindig, minden évben megemlítették, mondogatták augusztus 18-án, hogy „ma van a császár születésnapja.” A cikk különben is érdekes, mert van benne magyar utalás is, a magyarok által mindig is olyannyira szeretett Erzsébet királyné férjéről szól ez az írás. Pontosabban nem is róla, hanem az újra eleven, ma is élt Ferenc József legendáról. A cikkíró szemmel láthatóan elveti, helyteleníti azt az első világháborúban háborús propagandaként született valótlan tételt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia „a népek börtöne” lett volna. Aztán megírja: ha az ember bejárja a Monarchia utódállamait, még mindig találkozik idős emberekkel, akik nemcsak nosztalgiával, hanem konkrét indokolással pozitív ítéletet mondanak az öreg király, az öreg császár korszakáról. Megírja, hogy Bécsben, a szép gótikus katedrális, a Stefansdom mögött van egy kis trafik, ahová a Kelet-Európából érkező turisták csapatostul látogatnak el, mert, — egy levelezőlapot, „anzikszkártyát” árulnak, amely Ferenc Józsefet ábrázolja és amely egyben közli a „császárhimnusz,” a Haydnmegzenésítette ,,Gotterhalte” , szövegét. Mégpedig — különböző nyelveken, a volt Monarchia egy-egy országának a nyelvén. Vagyis, magyarul is kapható, magyarul, horvátul, szlovénul, szlovákul és így tovább. „El nem tudja képzelni, jönnek mind, a keleteurópaiak, s megvásárolják a lapokat az utolsó szálig.” — mondotta a kiszolgáló, sőt, tette hozzá, még az olaszok is lelkesednek a „Francesco Giuseppe” levelezőlapért. A „Welt” cikkírója, aki sokat utazik középeurópai országokban, elmondja, hogy ott is, ma is számtalanszor találkozik Ferenc József emlékével. És nemcsak öregeknél! Lengyelországban, Krakkóban például, vagyis II. János Pál pápa városában, egy diáklány, lelkes lengyel hazafi szó szerint ezt mondotta: „Szüleim mindig újra és újra emlegették, hogy nagyszüleiül mindig azt mondották: Ferenc József alatt nagyon jól ment a lengyeleknek.” Itáliában, Triesztben egy 40 éves hegymászóval diskurált s az így beszélt: „Idős édesapám mindig dicséri az időt, amikor Triesztben még Ferenc József kormányzott. Rend volt akkor és igazságosság.” A romániai Bukovina fővárosában, csak néhány kilométernyire a szovjet határtól egy idősebb úr volt az újságíró beszélgető partnere, és tőle azt hallotta, hogy a régi tartományi főváros, Csernovic, az volt az igazi! Aztán elmeséli: „Csernovicot elveték az oroszok, de 18- ban még hercegség volt, és Ferenc József volt a császárunk. Én mondom Önnek, a régi Csernovicot kellett volna látnia. Az akkor kultúrváros volt, valóságos kis Bécs.” (mellékesen jegyeztem meg, hogy a magamfajta ötvenesek húszéves korukban hallották még az apjuktól a régi katonanótát, hogy „Csernovics kaszárnya, bádogos a teteje...”) A „Welt” munkatársa feljegyezte azt is, hogy Budapesten még kommunista pártfunkcionáriustól is hallotta, hogy „végeredményben ötszáz évig együtt éltünk Ausztriával,” horvátok között járva pedig olyan dicsekvést hallott, hogy a második világháború után két horvát minisztere is volt a bécsi kormánynak, Toncsics és Pifil-Percsevics. Megírja a cikkíró, hogy Ferenc József nehéz időkben kezdte, egész fiatalon forradalmakkal került szembe, később azonban jelentős engedményeket tett, bevezette a parlamentarizmust, az alkotmányos királyságot, Magyarországgal pedig megkötötte a kiegyezést. Még ma is érzékelhető az utódállamokban a ferencjózsefi kor viselkedése az emberek mentalitásában, magatartásában és láthatók a kor jegyei a középületeken. Beszámolóját azzal zárja, hogy a Ferenc József-legendát talán az is élteti, hogy utána mindenütt és minden rosszabb lett a nagypolitikában: jött Hitler és jött Sztálin, a volt Monarchia utódállamai megélték ezt is, azt is, ezeken az országokon végigszántott a totalitarizmus, az anarchia, a népgyilkosság, a kollektív gyűlölet, végigszántott a barbárság. Mindezek után aztán most újra szimbólum lett az öreg király, az öreg császár, Ferenc József. Nem a régi viszonyok helyreállításáról van szó, nem restaurálásról, hanem arról, hogy Ferenc József a manapság mesterségesen szétválasztott népek összetartozásának a jelképe lett. „Ferenc József után nem lett jobb, s a volt birodalom országain ma végigvonul a vasfüggöny s Prágában és Budapesten oroszok állomásoznak.” — írja a „Welt” cikke. Hadd tegyem hozzá, hogy ez a felfogás Nyugaton ma már nagy államférfiak és történészek által elfogadott tétel. Nem kisebb személy, mint Churchill mondja emlékirataiban, hogy sajnálatos volta sok népet összetartó birodalom szétzúzása, a Habsburgok elűzése, a királyságok megdöntése, mert Közép-Európában ezzel politikailag légüres tér támadt, amelybe egymást követően benyomult két démon, Hitler és Sztálin. (Cs.E.) A király, a császár... 7. oldal t’ín o -1 a W.M. skr teM léé SAJTÓBÁL • Egyéni és csoportutazások Európa bármely részébe. • Hajókirándulások (Cruise) a csodás Caribbean szigetvilágba. • Látogassa meg HAWAII-t, MEXICO-t, LAS VEGAS-t, avagy az USA bármelyik részét OCEAN TRAVEL BUREAU 3061 N. Lincoln Ave Chicago, 111. 60657 Tel: 348-5700 Rokonok kihozatala — Hivatalos meghívólevelek elintézése — IKEA csomagok küldése. Chicago — Budapest — Chicago 14-től 60 napig. Minden utazási problémáját elintézzük — MAGYARUL BESZÉLÜNK — írhatnak magyarul is. WMI Szederkényi Péter tulajdonos A