Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)

1982-06-19 / 25. szám

10. oldal Párizs, a Párizs Május 20. Ascension (Mennybemenetel) ünnepe közeledett. Mindenki szatyrokkal szaladgált, mert itt az nagy ünnep és bezárnak az üzletek. Sokan vásárolnak az olcsó és „helyben minden kapható” nagy üzletekben, mint pl.: a Monoprix, Prismic áruházak, de talán még többen mennek a celofán csomagolást mellőző, friss illatos árut kínáló kis boutique-okba (régi fűszerüzleteknek megfelelő üzletekbe.) Ilyen üzlet még ma is sok van a városban, mert a franciák nem csak a friss árut, de a csevegést is igen kedvelik. A Monoprix- Prismic üzletekben mint süketnémák járunk (ez az általános vélemény) míg az ilyen kis családi boltokban megtudja az ember a környékbeli híreket és megtárgyaljuk az eseményeket. Ezen az ünnepelőtti napon, nagy felháborodás fogadott az üzletben. A nők egymás között igen nyíltak, így kerekperec kijelentették, hogy a kertészek, (a híres francia kertészek) nem normálisak s ideje lenne közös hangot adni a felháborodásnak. Valóban, engem is elkeserített amit az utcák fáival művelnek. Minden tavasszal amint kibontják lombjaikat a fák, megjelennek a gépek, s nyesnek-nyesnek, de úgy mint akik nem képesek abbahagyni, tövig nyesnyek-vágnak, s a fák úgy maradnak nyomukban utcasorokon át, mint valargi fantom fasor, égnek meredt kopasz-bütykös-csonka ágaikkal. Szomorú látni, mert még egy levelet sem hagynak rajtuk. Még szerencse, hogy a magánkertekhez nem nyúlhatnak, így látunk azért lombot is. Érthetetlen miért teszik, ezt, hiszen a fák lombjai nem zavarnak semmit, a kábelek már mind a föld alatt futnak, így keseregtünk, dühöngtünk, amikor belépett egy fiatalaszszony. Napok óta sokunkat furdalt már a kíváncsiság — kik itt a környéken élünk, — mert, láttuk enneka szép fia'talasszonypák ' eltorzult arcát. „Merverte a férje” gondoltuk sokan. Természetes, hogy most amikor belépett azonnal észrevettük. Szerencsénkre az egyik hölgy ismerte,s az idősebbek közvetlenségével azonnal megkérdezte, mi történt veled? Az üzletben olyan csönd lett, hogy mosolyognom kellett. Elfordultam, s nézelődtem, de így tett körülöttem mindenki, még a fűszeres sem zörgött számológépével. : /\ -A kérdésre a fiatalasszony arca mosolyra torzult. Nem tetszik elhinni "válaszolta. Hetekkel ezelőtt elhatároztam, hogy fogyókúrázom. Letiltottam minden édességet, mert ez az én fő átkom. Már két hete tartottam, — másfél kilót le is adtam —végignéztem rajta, ez fogyókúrázik? De már megszokhattam volna, ezek a francia nők mindig fogyókúráznak, közben mind soványak) amikor édesanyámék jöttek vendégségbe. Akkor vettem egy tortát, fölfüggesztettem a kúrát, s ettem két szeletet. Hát ez, (s itt az orra alatti sebre mutatott) a szemünk láttára kivirágzott, aztán seb lettbelőle. Az idős barátnő csillogó szemekkel bólogatott; ez azért jött ki drágám, mert nagyon jóízűen etted azt a tortát. — Anyám is azt mondta — bólogatott az asszonyba. — És ez? — kérdezte óvatosabban az ajaksebre mutatva. A fiatalasszony láthatólag zavart lett, de aztán gyorsan folytatta, hangját suttogóra fogta, de ebben az üzletben olyan csönd volt, hogy még a suttogás is jól hallatszott. — Egy este amikor Marcel hazajött rohantam elébe , hirtelen leguggolt a kerti úton, amint később kiderült a kulcsot ejtette le, — én azt hittem, velem bolondoziks ráhajoltam, hogy homlokon csókoljam, de ő éppen fölemelkedett, hogy milyen erő van egy ilyen férfi fölállásban! Mondom én épp lehajoltam, ő épp fölugrott, olyan ütést kaptam egész elszédültem. Homlokába ütköztem. Azt hittem kiköpöm pár fogamat, de nem. Ez is hirtelen bedagadt, majd kékülni kezdett. A nevetés általános lett. A megjegyzések is. Mindenki megmozdult, egymáshoz fordult, két szelet torta és egy csók! Gondolta volna? S valami jó friss érzés fogott el mindannyiunkat, hogy egy ilyen kedves balesetről hallottunk, s nem valami csúnya botrányról. Aztán siettünk, hogy elkészítsük az ünnepi ebédet, s közben arra gondoltunk: ezért jó itt élni, bár a pénz egyre kevesebb. ’ SZŐKE KLÁRI Csempészközpont az őserdőben Csaknem az Egyenlítő alatt, az Amazonas partján fekszik Manaus, a világ egyik legkülönösebb városa... A múlt század második felében alapították az ottani gumitermelők és mivel a nyersgumit akkor kizárólag Brazília termelte, a város igen gyors fejlődésnek indult. Közlekedése annak idején csak az Amazonason keresztül bonyolódott le és sokezer kmes kerülővel, átrakodásokkal érkeztek meg az európai és brazíliai áruk. A manausiaknak azonban akkor semmi sem volt drága, ömlött a pénz és az őserdő közepén nemcsakhatalmas várost építettek fel, hanem „gumikirályaik” révén mérhetetlen gazdagságot is teremtettek, amiből persze szokás szerint, az igazi nehéz munkát végző gumitermelőknek jutott a legkevesebb. A város főterén hatalmas, márvánnyal borított színházat emeltek, melynek szinte minden darabját hajón hozták Európából. Kivételt csak a székek képeztek, mert a gyönyörű jacaranda fa egész Brazíliában bőségesen nő. A nagyszerű kézimunkával hajlított, faragott és ácsolt ülőhelyek ma is éppúgy csodálatra kelti a nézőt, mint a fogadóterem gazdag, trópusiasan fülledt stílusú faintarziás díszítése. Azután néhány ügyes kalandor a gumifa magját életveszélyes úton kicsempészte Délkelet- Ázsiába, ahol az egyre inkább keresett latexet már sokkal kényelmesebben és főleg olcsóbban termelték. Manaus fényei kialudtak, a város elszegényedett, a gyönyörű színház becsukta kapuit. A második világháború azonban, újra életre keltette a várost. Az ázsiai háború miatt újra keresett lett a brazil nyersgumi is, utat építettek Dél felé és a Transamazonasi út, melyet még teljesen nem fejeztek be, újra bekapcsolta a várost a Keleti Part vérkeringésébe. A döntő lökést megadta a repülőgép gyors fejlődése és a festői trópusi környezetbe épült betonpálya ma Brazília egyik legfontosabb közlekedési csomópontja. Ideális helyen fekszik, hogy a nagy távolságú átmenő forgalomnak is bázisa legyen, de legnagyobb jelentősége mégis a teherforgalom szempontjából van. Szinte óráról-órára érkeznek Európából, Amerikából és Japánból a hatalmas tehergépek, hogy ellássák az alig 100.000 lakosú város mérhetetlen csempészszükségletét. A várost „reaktiválása" érdekében a kormány „szabad kikötőnek” deklarálta, minek következtében ott minden importcikk lényegesen olcsóbb, mint Brazília egyéb részein.. Persze onnan kivinni elvben csak vámfizetéssel lehet, de ezt a vámot olyan nagylelkűen és „elnézően” kezelik, hogy még így is érdemes megfizetni a méregdrága repülőjegyet San Paoloból, vagy Rióból... és megrakodva jönni viszsza Manausból. Mert nem csak fényképezőgépet, TV-t és rádiót csempésznek legálisan az ország más vidékeire, hanem fürdőkádat, bútort, sőt jégszekrényt is. Egy ottani kereskedő márványlapokat (!!) hozatott Olaszországból és a cuccokat légi úton vitték el Dél-Brazíliába! Úgy látszik azonban, hogy még így is érdemes és főleg hasznothajtó, mert erről az említett kereskedő pompás villája, amazonasi yachtja és saját repülőgépe tanúskodik. Érdekes módon ennek dacára a város építészetileg alig fejlődik. Csupán néhány szép modern hotel, valamint pár közhivatal van újabb épületekben, de a mérhetetlen sok üzlet és áruház még mérhetetlenebbül értékes árukészlete ma is ócska, régi házakban van felhalmozva. Persze az építkezés nagyon drága, akadályozza az eladást, és a portékát a roskadozó házakban is jól el lehet adni. Minek akkor építkezni? Csak az Amazonasmenti villák tündökölnek a gondosan elzárt kerítések mögött, viszont a Rióból már szinte száműzött favellák ebben a trópusi környezetben még leverőbb hatást keltenek. Hanem azért mindenki megél, a város centrumában valami hihetetlenül sűrű és nem éppen hangtalan tömeg hullámzik reggeltől késő estig, kivéve a 12 és 16 óra közti időszakot, amikor a borzalmas hőség még a bennszülött brazilokat is sziesztára kényszeríti. A mesébe illő színházat újra megnyitották, de műsora elég szegényes. A manausi kereskedő inkább a kasszacsengő zenéjét kedveli, mint Mozart varázsfuvoláját és a favellák népe is inkább a gitárt pengeti, minthogy színházba járjon... amire amúgy sincs elég pénze. Az Amazonas mérhetetlen víztömege impozáns nagyságban hömpölyög a város szélén, csodálatos növényzetét, gazdag állatvilágát még nem kezdte ki a civilizáció, de persze ez is csak idő kérdése. Az őserdő klorofilja még leköti a repülőgépek és automobilok kipuffogott gázait, de ha egyszer az ipartelepek is elkezdik romboló munkájukat, nemcsak a krokodilusok és piranhák költöznek — ha még marad — háborítatlanabb vizekre, hanem a légies pillangók, az ezerszínű trópusi madarak, a buja páfrányok és orchideák is eltűnnek ebből aföldi paradicsomból ... Kár. 1 CHICAGO és Cilii AC.O \\l> \ IC isin Ml; KÖRNYÉKE i\(..\ri.\\ witkn nivnsi’apir ^ 3 Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Weekly Newspaper Ozleti iroda — Business office 4125 N. Central Park Ave. Chicago 111. 60618 Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat.......évre mellékelem Előfizetés egy évre $ 25.00, Félévre $ 15.00 Nyugdíjasoknak egy évre $ 20.00 Név:................................................................. Házszám és utca:........................................... Város..........................Állam.. . . □a . Zip Code. ŐSZINTE HIRDETÉS — Kezicsókolom. A hirdetés, ugye? — Igen. Piros rózsa, újság az asztalon, rögtön tudtam... — Foglaljon helyet. Hogy is hívják? — Kovács István. De maga csak szólítson Pistának. — Maga meg engem Martinak Mindenki így szólít. Én vagyok mindenki Martija ■ — Eszem azt az áldott jó szivét . Szóval kedves Pista engem rögtön megfogott a hirdetése. Az az őszinte férfias hang, az a becsületesség, ahogy magát adja, még egy ilyen apróhirdetésben is... Kívülről tudom annyiszor elolvastam .. „Rosszképűnek mondott iszákos férfi vagyok, aki lumpoláshoz megértő társat keres. Jelige: hetenként elverlek.” — Hát igen. Ilyen vagyok.Tudja drága Maca, ha én valamit megmondok az vagy úgy van, vagy nincs. Én abból a verésből el nem engednék. Mert akit én szeretek, az megtudja mi az igazi szeretet — Micsoda erős Micsoda jellem! — Már többször elgondolkodtam ezen, vállalva a vele járó fáradságokat Hogy lehet az, hogy a nők kitartanak a magamfajta iszákos kötekedő nagyhangú férfiak mellett akikkel pokol az életük? Hogy tehet hogy eltűrik az éjszakai botrányokat a vetések. két hogy elisszuk a fizetést? Hogy lehet? — Hogyan Pista? — Úgy, hogy erre van szükségük. Panaszkodnak ugyan, mert tudják, hogy ezt várja tőlük a világ. De maradnak. Hivatkoznak mindenre: isidó, gyerek, meg azt mondják, hogy gyengék. A csudát Hát kibírná gyenge ember ezt az életet? Most fogódzkodjon meg Maca! Az ilyen nőknek erre van szükségük. Ránk. Rám — Hogy maga milyen okos Pista! — Ugye? Így nem okozhatok csalódást. — Hát nem csodálatos, hogy ezzel egyidőben adtam fel én is hirdetést? — Istenem. Ahogy elolvastam, rögtön magába szerettem. „Vidám természetű nő keresi élete hű társát akit csak diszkréten csalna. Fűvel-fával. Szeretem a zenét a nyelveket és a többi testrészt. Minél több választ várok. Férfiak előnyben.” Rögtön írtam. — Százezer négyszázhuszonnyolc levelet kaptam. — Kis hánynak válaszol? — Szép lassan egyenként mindnek. Míg maga is Pista, én válaszolok. Maga hetenként megver, és ilyenkor egyik levélíróm megvigasztal. : — Rendben, de félévenként egyszer rámtör a féltékenység, és megverem az illetőt Len szíves a sportembereket máskorra időzíteni. — Áll az alku. Úgy érzem boldog, tartalmas élet áll előttünk. KEZDŐ GARÁZDA — Mély tisztelettel kérem uraságodat, szabad adnom egy pofont? KÖTEKEDŐ TERMÉSZET X. olyan kötekedő természetű, hogy még a saját igazát sem hajlandó elismerni. Kettős Állás — Munkahelye? — Ahová bejárok, vagy ahol dolgozni szoktam? HIRDETÉS .Nem kalandot keresek, hanem több napig tartó ismeretséget! JELLEMZÉS — önvezetésre termett ember. Képtelen igent mondani. FURFANG A szélhámos szélhámos- nak adta ki magát, de ezt senki nem akarta elhinni neki. — Ezt még nagyon megbánod, Dezsői HISZÉKENY NŐ — Azt hazudtad, hogy nem szeretsz ... BECSÜLETES VÁLASZ !rA dolgozónk ellen benyújtott panasza jogos. A bosszúságért elnézést kérünk, és ígérjük, hasonló esetek a jövőben is előfordulnak.” ILYEN IS VAN Szintózan garázdák csoportja belekötött a részeg, de szelíd, jóindulatú járókelőkbe. * KÜLÖNÖS FELIRAT A RUHATÁRBAN ELHELYEZETT RUHATÁROSÉRT SEMMIFÉLE FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK. ÖNTELTSÉG " Az emberiség nagy szerencséje, hogy magam is közé tartozom. Rossz volt az értesítő, a mama bemegy az iskolába a matematika-tanárhoz. — Kérem — mondja a tanár —, ez a gyerek nem is figyel oda. Ö, szerintem ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a fiamat nem érdekli a matematika. Inkább az a valószínű, hogy amilyen okos gyerek, egyszerűen nem hiszi el. ••• Színház. A jegyszedő rászól egy későnjövőre.— Az előadás már tíz perce megkezdődött. Legyen szives, csendben bemenni... / * — Miért? Már mindenki alszik? ' H - - ,í GYANÚ — Mondja mester, régóta •téssel? foglalkozik aktfel-— Mit gondolsz, hozzám jön negyven év korkülönbséggel? — Lehet, de ha hatvan évet mondasz, több az esélyed ! STOP! Figyelem! A tégla további szétmálását és a ház falának megrepedését a szétmált téglák kicserélésével megakadályozzuk! A romboló folyamatot általában a hó és a talajvíz okozza és a ház aljától halad felfelé. A legnagyobb kárt a caminbrick-en okozza. Előzzük meg a nagyobb kárt és hívjuk az esti órákban: CSABA BERÁT a (312) 477-8902 számon. Díjtalan árajánlat! VIDEO JÁTÉKTEREM! Értékes nyereménytárgyak Gyermekek és Ifjúság figyelem! Tömött állatok: Oroszlán, jegesmedve, bagoly, kutya, papagály, stb. Mindennap nyitva déli 12-től este 9-ig. Cím: 4239 N. Lincoln Ave., Chichago, 111.