Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-09 / 45. szám
Dr. Hets Aurelian 1913 — 1985 A Halál, a néphiedelem Nagy Kaszása elragadta közülünk dr. Hets Aurelian bencést, a Szent István Egyházközség elnökét, brazíliai magyar főlelkészt. Ha az utóbbi hetekben érkeztek is nyugtalanító hírek a Főlelkész egészségi állapotáról, mégis villámcsapásként hatott a futótűzként terjedő halálhír. Azalatt az emberöltőnek is nyugodtan beillő 46 év alatt, amit Hets Aurelian Sao Pauloban töltött, élete és munkássága szorosan összefonódott az itteni magyar családok és közösségek életével. Amikor 1939- ben az alig egy évvel korábban pappá szentelt fiatal történész, a háború küszöbén álló Magyarországról megérkezik Sao Pauloba, olyan társadalmi képlet fogadta, mely nehezen hasonlítható össze a maival. A húszas évek elejétől a trianoni országcsonkítás és a gazdasági nehézségek következtében vándorbotot fogó magyaroknak az a része, akiket szerencséje, vagy szerencsétlensége brazil földre vetett, már túl volt az egzisztencia teremtés fázisán. A Sao Paulo állam belsejében alakult földműves kolóniák felbomlófélben voltak, s ezzel megszűnt a lehetősége annak, hogy kicsi, de zárt magyar telepek alakuljanak. A főváros lassan meginduló iparosodása munfkalehetőséget és vagyonosodási alkalmat nyújtott az ügyes magyar kézművesnek. Már működött magyar külképviselet, voltak magyar egyesületek, működtek a Segélyegylet magyar iskolái, a magyar egyházak, de hiányzott az átfogó, dinamizáló, szervező erő. — Hets Aurelian, aki rendtársával, dr. Jordán Emillel együtt azt az utasítást kapta az akkori magyar bíboros-prímástól, hogy az itteni magyarok lelki gondozásában vállaljanak részt, fiatalos lelkesedéssel vetette magát a rá váró munkába. Életrajzi adatait böngészve még olyanok is, akik alaposan kiveszik részüket a koloniális munkából, elámulnak azon a szerteágazó, a szellemi és fizikai életnek szinte minden terét felölelő munkásságon, mely Hets Aurelian nevével függött össze. Érkezésétől fogva lelkes munkája az anastáciai katolikus magyar közösségnek. Lelkes, agilis mozgatója a Szent István Király plébánia templom építésének, később hoszszú időn keresztül plébánosa. Az összes sao pauloi katolikus magyar összefogó Szent István Egyházközségnek egyházi elnöke. Közben befejeződik a háború, s újabb menekült hullám érkezik Brazíliába. Nincs külképviselet, mert a diplomáciai viszony a két ország között a háború alatt megszűnt. Hets Aurelian tagja lesz a Brazil Vöröskereszt Magyar Tagozatának, melyet a brazil hatóságok hivatalos szervnek ismernek el s meghallgatják a menekültek érdekében felemelt szavát. — Közben tovább bővül a magyar bencés munka Sao Pauloban, s Hets Aureliáiit mindén mun katerületen ott találjuk. Éveken keresztül felelős szerkesztője a Délamerikai Magyar Hírlapnak, s az újság évente megjelenő Évkönyvének. 1951-ben megindult a tanítás a Szent Imre Kollégiumban, s Aurelian atya mint igazgató helyettes, valamint latin, történelem és vallástan tanár veszi ki részét a munkából. Közben se szeri, se száma a folyóiratokban, könyvekben, újságokban különböző nyelveken megjelenő publikációknak, missziós utaknak s a rendi közösségben elvállalt, és lelkiismeretesen elvégzett különböző munkáknak. Oldalakat venne igénybe a felsorolás, ha teljes képet akarnánk nyújtani Hets Aurelian munkásságáról. S ha mindent részletesen felsorolnánk, akkor még mindig adósak maradnánk emberi arculatának a megrajzolásával. Sokoldalúsága talán akkor mutatkozott meg legjobban, amikor 1977- ben ráruházták a főlelkészi munkakör ellátását. Hihetetlen alkalmazkodó képességgel el tudta érni, hogy a heterogén összetételű magyar kolóniában mindenkivel megtalálta az érintkezés hangját. A húszas években érkezett „régi magyarok” csak úgy lelkipásztorukat, gondjukban, örömükben osztozó barátukat látták benne, mint a második világháború, vagy az 56-os forradalom menekültjei. Dr. Békés Gellért, a Rómából éppen itt tartózkodó bencés egyetemi tanár végezte a temetési szertartást. Ritkán látni együtt annyi magyart Sao Pauloban, amennyien körülállták a nemzeti zászlóval letakart koporsót. Dr. Trojkó György, az Egyházközség világi elnöke meghatott szavakkal búcsúzott a meghalt baráttól és munkatárstól. Mécs Lászlót idézte: ...Ki érti Isten titkos terveit. Miért rnkatja meg kedvenceit...” A Himnusz eléneklése közben a hangok elelcsuklottak. Aztán a hatalmas kőlap lezárta a kripta bejáratát. A koszorúk szinte hegymagasságban emelkedtek a síron. S ahogyan az emberek lassan a kijárat felé ballagnak, a könynyes szemekből, szomorú, gondterhes arcokról egyetlen érzést, szorongató gondolatot lehet leolvasni: olyan valaki esett ki a csatasorból, akit igen nehéz lesz pótolni. (Tóth László) E ...A földbe térünk mindahányan, S az évek szállnak, mint a percek, Kiontott véred harmatával Irgalmazz nékünk, Jézus Herceg. (F. Villon) A lelki magatartás és az egészségi betegség viszonya Itt Amerikában újabban az orvosi köröket állandóan a következő kérdés foglalkoztatja: Vajon a páciens lelki magatartása befolyásolja-e egészségét, illetve betegségének kimenetelét. A vita júniusban kezdődött el, amikor is a befolyásos amerikai orvosi szaklap a New Eng land Journal of Medicin kommentárja a következőket írta: ,,Az a meggyőződés, hogy az egészségi állapot tulajdonképpen a visszatükrözése a lelkiállapotnak, a mesék világába tartozik.” Amint ez megjelent a lapban az amerikai pszichológusok egyesületének nevében, azonnal tiltakozott a Jare egyetem pszichológiai professzora, dr. Jarome Singer, aki a következőképpen cáfolt rá a cikkre: „Senki sem állítja azt, hogy aki depresszióban szenved az a lehangoltságtól rákbetegséget kap, és azt sem, hogy az aki tele van ellenséges érzülettel, annak ettől felmegy a vérnyomása! — Ugyanakkor azonban az érzelmi világnak igenis szerepe van mind a betegség keletkezésében, mind annak könnyű, avagy súlyos lefolyásában. Erről azt állítani, hogy a mesék világába tartozik, rossz diagnózis, sőt mi több szarvas hiba!” Dr. Singer és számos híve hamarosan bizonyítékot kapott egy tekintélyes angol orvosi szaklaptól a Lancet-től. Ez egy Angliában végzett kutatásra hivatkozott és megállapította azt, hogy a rákbetegségben szenvedők, akik a besugárzás mellett pszichoterápiában is részesültek, hosszabb ideig élték túl a bajt, mint azok, akik csupán besugárzást kaptak! ” A Lancet ebből arra következtetett, hogy az orvosi kezelés mellett a lélek-búvár munkája ugyanilyen fontos a beteg megsegítésében. Éspedig azért, mert a pszichológiai beállítottság mozgósítja az agyban az immunitást irányító szisztémát. Több amerikai orvoskutató állapította azt meg, hogy a beteg, akibeletörődik a sorsába rezignált és feladja a harcot, valóban reménytelen esetté válik, ellentétben azokkal, akiknek a beállítottsága pozitív és küzd a betegsége ellen. A new englan di júniusi kommentár amerikai orvosoktól és páciensektől levél-özönt váltott ki óriási tömeg tiltakozott a kommentár megállapítása ellen. A Massachusetts egyetem orvosi karán működő dr. Rabat-Zin egyike azoknak a neves amerikai orvosoknak, aki szentül hisz a páciens beállítottságának fontosságában és betegeinek sorát, rákbetegeket, szívműtéten átesetteket, migrénben szenvedőket stb. jógatanárokhoz, pszichiáterekhez, lelkiatyákhoz küld, hogy megtanítsa a beteget arra, hogy önmaga is részt vegyen a baja elleni küzdelemben. Ugyanakkor a túloldalon érvelőknek is van némi igaza, amikor azt mondják, hogy a lelki beállítottság és az immunitás rendszer közötti összefüggés, habár valószínű, konkrétan még nincs bebizonyítva és aki túlzásba viszi az attitude-ba vetett hitet az kárt okozhat magának, ha valamilyen betegséget nem vesz komolyan, nem megy vele orvoshoz és azt hiszi, hogy ezt önmaga erős akarattal le tudja küzdeni. Temesvár az egykori „kis Bécs” ma nyomortanya A német STERN magazin bánáti származású riportere temesvári élményeiről így számol be a lap hasábjain: Amióta elhagytam Temesvárt, a város valóságos koszfészek lett. Az egykor oly előkelő Lloyd utcában például manapság fényes nappal is jól megtermett patkányok randevúztak. Az Opera-téren kéregető cigány gyerek jött felém. Ez a rajkó abban különbözött a pesti Belvárosban kéregető társától, hogy látszott rajta: ez a gyerek valóban éhezik! Az óvárosi kapualjakban bábeli hangzavar. Szerbek árulják csempész-portékájukat. Közel a jugoszláv határ és a nyomor országában virágzik a fekete piac. Az omladozó monarchia-beli kapualjak jó védelmet nyújtanak a rendőrség ellen. Egyszer csak három lovaskocsi tűnik fel. Rajtuk fegyveres örök rabokat visznek az egyik építkezésre. Ennél olcsóbb munkaerőt nem is lehetne találni. És a szállítás módja is takarékos. Néhány lóerő, egy csepp benzin nélkül. Lovaskocsin szállítják a katonákat is. Az energia takarékosság nem ismer határt a szocialista Romániában. Temesvárott nincs taxi! Ekkora luxust és benzin pocsékolást nem tűr meg a román szocializmus. Mesélik, hogy tavaly télen üzemanyagtakarékosságból magánautók nem közlekedhettek. A lakásokban az átlag hőmérséklet 12 celzius fok volt és ezért több idős ember megfagyott. Városnéző-sétám során egy benzinkúthoz értem. Végeláthatatlan sorban álltak a tankolásra váró kocsik. Elkezdtem számolni őket. A 210-dik — igen jól hallották — a 210-dik után abbahagytam. Lassan rám esteledett, a városra teljes sötétség borult. Csak néhány utcalámpa pislákolt. Energiatakarékosság. A nyomor és a sötétség szinte csábítja a bűnözésre hajlamosakat. A benzinhiány miatt elszaporodtak az autólopások. Egyes lakótömbök autótulajdonosai éjszakai őrjáratot szerveztek. Ha rajta kapnak egy tolvajt, akkor azt jól megverik. Semmi több! A magántulajdon elleni bűn a polgári bíróságra tartozik, és kinek van arra pénze, hogy pereskedjen? A társadalom ellen elkövetett bűnökért viszont halálbüntetést is kiszabhatnak. Búcsúzóul kimentem a temetőbe hozzátartozóim sírjához. A sírokat mindenfelé betonlapok jelzik. A beton időálló és nem kell gondozni. A sírokon gyertya: a nyugatnémet rokonság küldte, mert Bánátban még gyertyát sem lehet kapni! Ez a helyzet az egykor gazdag Bánátban! Ceausescu, „a kommunizmus beteg embere” Nagy György A londoni ECONOMIST, amely a világ egyik legtekintélyesebb magazinja, október 26-i számának fedőlapján „The Sick Man of Com munism” felírás alatt hozza Ceausescu fényképét, amelyet — ugyanezen cím alatt — vezércikk követ. Olyan jelentős ez az írás, hogy részletesen kell vele foglalkoznunk. „Ha Gorbacsov olyan élesszemű politikus, mint amilyennek mondják” — kezdi a cikk, — „úgy agyában fel kell villania a román kérdésnek, Romániának, amely jelenleg a legrosszabb példája annak, amit a kommunizmus produkált. Állandóan tartják magukat a hírek — folytatja a cikk, — hogy a 67 éves Ceausescu, „Románia legszeretettebb fia” — komolyan beteg. De egészségi állapota nem az egyetlen ok, amelyből arra lehet következtetni, hogy országában elég drasztikus események következhetnek be. Románia gazdasági élete úgyszólván leállt. Október 17-én Ceausescu ostromállapotot rendelt el az ország energiatelepein és a katonaságot bízta meg azok vezetésével. Ezzel az elnök csökkenő hitelképességét hivatalosan az elektromos áramszolgáltatás sikeréhez kötötte, amire megvan minden oka, — állapítja meg a cikk, — mert „a románok ma is borzongással emlékeznek az elmúlt tél jéghideg lakásaira és sötét utcáira”. Ezenkívül az élelmiszerellátás is annyira rossz, hogy „még a lengyel turisták is alig várták a nyáron, hogy viszszatérjenek hazájukba.” A cikk ezután felveti a legfontosabb kérdést, vajon Románia egy új Lengyelország lesz-e? Ezt nem tartja valószínűnek mindenekelőtt azért, mert ,,a románoknak nincsen a forradalom a vérükben mint a lengyeleknek”. Ezenkívül a román pravoszláv egyház, a lengyel római katolikus egyházzal ellentétben, teljesen kiszolgálja a rezsimet és a titkos rendőrség, a rettegett Securitate, minden megmozdulást csírájában folyt el. Romániában nincs Solidaritás, vagy más szervezett ellenállási mozgalom. Mit tehet hát Gorbacsov — veti fel a kérdést a cikk, hogy egy román krízist megakadályozzon? A párt®által nem érhet el sokat, mert azt a Ceausescu család tartja kezében. Az elnök felesége, Elena és fia, Nicu, bár a lakosság körében igen népszerűtlenek, teljesen kezükben ártják a gépezetet. Rajuk kívül nincsen a párt vezetőségében olyan remély, aki a vezetést átvehetné. Marad tehát az egyetlen lehetőség: a hadsereg. Nyílt ellenállás, vagy ellenkezés itt sincsen, de van néhány tábornok, aki elégedetlen a Ceausescu család uralmával. Gorbacsov megtehetné, hogy ezeknek tenne bizonyos ígéreteket arra az esetre, ha sikeresen átvennék a hatalmat. Ez annál csábítóbb lehet Moszkva számára — állapítja meg a cikk — mert a szovjetnek jó tapasztalatai vannak Lengyelországban Jaruzelskivel. Végkövetkeztetés: COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING Férfi női ésgyermekruhák • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés • szükséges. Tel: 463-4898 The Economist The sick manof communism ben a cikk megállapítja, hogy ,,a romániai helyzet ijesztő képet ad a marxizmus alapvető gyengeségéről: túl sok hatalom, túl kevés kézben. Gorbacsov nehezen engedheti meg magának, hogy Nyugateurópának ilyen rossz propagandával szolgáljon a kommunista rendszert illetően. Nagy jelentőségű, hogy az ECONOMIST mindezt megírta. WHEN COUNTRIES ME REORGANISING THE PENTAGON RULING THE MONEY SUPERMARKETS CHINA'S FIVE-YEAR RUM 9. oldal A női egyenjogúság dalos kritikája Vajda Albert Barátom 18 éves leánya, Enikő életében először járt idén nyáron Magyarországon. Szülei 1956 telén, a szabadságharc leverése után menekültek az Egyesült Államokba. Enikő Bostonban született, de keresztnevéhez illően jól beszél magyarul, bár kis amerikai akcentussal, ami külön zamatot ad beszédének. — Nagyon érdekes volt minden — mesélte lelkesen, visszaérkezése után. — Budapest szép fekvést mutat — folytatta, kissé idegen szórenddel —, hozzám mindenki kedves volt, de egymáshoz mindenki kedvetlen. Enikő, a maga érthető logikájával úgy gondolta, hogy a „kedves” ellentéte a „kedvetlen”. Valójában azt akarta kifejezni, hogy az emberek a külföldre szakadt látogatóval barátságosak, de az egymás közti érintkezése inkább a barátságtalan jelző illik. — Ami nekem legjobban felháborított — folytatta és a szeme izzani kezdett —, az volt, hogy mennyire nem van női egyenjogúság Magyarországon. A „nem van” természetesen „nincs”-et jelent egy Amerikában született magyar leány szókincsében. Megjegyeztem, hogy nagyon sokban nem értek egyet a hazai rendszerrel, de a női egyenjogúság terén, azt hiszem, aránylag nem állnak rosszul. Hiszen Magyarországon 55 éves korban már nyugdíjba mehet egy dolgozó nő és bár a nyugdíjasok anyagi helyzete sok kívánnivalót hagy maga mögött, de mégsem lehet azt mondani, hogy női egyenjogúság nincsen. — Neked nincs van igazad — kiáltotta Enikő, úgyis, mint a női szabadságjogok lelkes harcosa. — Itt van nálam bizonyíték! Kis kézitáskájából előhúzott egy papírlapot. Diadalmas mozda— Mit akarsz ezzel mondani, Enikő? — meredtem rá. — Azzal, hogy a nőknek így kell csinálni, ha a férfi berúgja magát — csattant Enikő hangja. — De nézd csak a másik lattal tartotta orrom elé. — Nézd meg! — mondta harciasan. — Nekem felírta egy fiú a Mátyás pincében, ott játszotta a zene és mindenki énekelte. A papírlapon ez a dalszöveg állt: dalt, akkor majd te is fogod belátni, nekem van igazam. A másik dal szövegét is leírta az a bizonyos magyar fiú a Mátyás pincében, ilyen módon: kezni, ki tudja, hogy honnét... Hát ez neked van női egyenjogúság? Ez rabszolgálás! Próbáltam magyarázni, hogy nóták alapján nem lehet véleményt mondani a női egyenjogúságról. Különben is, mondtam, van olyan dal, amely éppen azt mutatja, hogy mi, magyar férfiak, mennyire nagyrabecsüljük a nőket. — Micsoda nóta az? — vonta össze szemöldökét Enikő. . Kissé hamisan, de énekelni kezdtem a vonatkozó dalt: „Lányok a legényt jól megbecsüljétek, Hogy ha részeg, haza kisérjétek, Fektessétek kék paplanos ágyba Nyomjatok csókot a szórós orcájára." „Nékem olyan asszony kell, ha beteg is kelljen fel, főzze meg a vacsorát, úgy várja várja, úgy várja várja az urát.” — Hát ne háborodjon fel bennem mindenféle — vágta ki Enikő. — Ha belerúg magának az a részeges férfi, akkor a nő fektesse bele az ágyba, takargassa be, csókolja is neki azt a borotválatlan arcát... de ha az a szegény asszony beteg, akkor nem maradhat benne az ágyba! Nem ám! Ötét nem takargatja be a férje, hanem betegen főznie kell a vacsorát, akár láza van, akár nem, az annak a zsarnokló férjen mindegy, őtet várja csak az a beteg asszony, amíg haza nem méltóztat ér „Ha én gzdag lennék, selyembe, bársonyba járatnálak téged...” — Neked ez van bizonyíték? — mordult rá a női egyenjogúság ameliai-magyar élharcosa. — Ez semmi! Csak akkor venne selymet, bársonyt az asszonynak, ha gazdag lenne. Azt persze elvárja, hogy ha részeg, akkor fektesse bele az ágyba a lány és takarja le kék paplannal és ha beteg a feleség, akkor is főzzön, meg süssön... és úgy várja, várja, várja, hogy a férje vegyen már végre neki selymet, meg bársonyt, de nem vesz, mert nem gazdag. Ezzel felállt és elviharzott. Én pedig ott maradtam, mint hulló falevél, amely sóhajtva sem beszél... LA. 5-8121 Évfordulók és esküvők rendezése Nemzetiségi ételkülönlegességek. Zum Scutadjen IEdt RESTAURANT COCKTAIL LOUNGE Banquet Facilities FOR 25 - 400 PERSONS 2924 N. SOUTHPORT AVE (1400 WEST) CHICAGO. IL 60657 5-8389 AL W1RTH