Comitatus, 2001. január-december (11. évfolyam, 1-12. szám)

2001-07-01 / 7-8. szám

200 J. július-augusztus COMITATUS pont jelentős turisztikai vonzerővel bír, emellett rendszeresen rendez utazás kiál­lítást. Általában véve nőtt az irodák vidéki megjelenésének száma,(1998-hoz képest 2000-ben 221%-kal) illetve jóval több hazai helyszínre ellátogattak a Tourin­­formok - preferálva a közeli kistérségi és regionális részvételt. A külföldi szakmai kiállítások látoga­tottsága 1998-ban viszonylag szerény volt, és bár számuk 2000-re 244%-kal emelkedett, a résztvevők földrajzi elhe­lyezkedése ugyanaz. A külföldi bemutat­kozást főként a megyei (Baranya, Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém, Zala, Heves) és a nagyon jelentős vonzerővel rendelkező települések engedhetik meg maguknak (Siófok, Győr). A Tourinform irodák Németország­ban (Lipcse, München, Drezda, Bran­denburg, Köln, Düsseldorf, Stolberg, Görlitz) Ausztriában (Bécs, Salzburg, Dombim, Innsbruck, Ried) Lengyelor­szágban (Krakkó, Varsó, Poznan, Biels­­co Biala) és Hollandiában (Utrecht, Am­heim) mutatkoztak be. 2000-ben egyre több iroda látogatott el a szomszédos országokba (Románia, Szlovákia, Horvátország) is. A térséget, települést bemutató kiad­ványok készítése és megjelentetése ug­rásszerűen nő­tt az elmúlt három évben. Míg 1998-ban az irodák 30%-a szer­kesztett turisztikai témájú kiadványt, ad­dig 1999-ben már 66%, 2000-ben pedig 83%. Az egyes régiókon belül vizsgálód­va hasonló felfutás tapasztalható és nincs területi különbség a kiadványkészítéssel egyáltalán nem foglalkozók arányát ille­tően. A Tourinform irodák informatikai fej­lesztését és a turisztikai adatbázis egysé­gesítését 1999-től gyorsította fel a Ma­gyar Turizmus Rt. Ennek egyik eredmé­nyeként a Tourinform hálózat egészébe korszerű gépek kerültek, bekötötték az Internetet és lehetővé tették az elektroni­kus posta használatát.(2) A XXI. század elején az irodák által képviselt települések és térségek alig harmada rendelkezik saját honlappal, ötöde nyilatkozott arról, hogy a közeljö­vőben létrehozza, míg közel a fele egyál­talán nem tervez turisztikai honlapot. Ez utóbbi tény azért is meglepő, mivel e kommunikációs eszköz költség­igénye viszonylag alacsony, lehetőségei (kép, hang, nyelvi mutációk) pedig felülmúl­ják a hagyományosnak tekinthető mar­keting eszközöket. A világhálón való részvételt illetően nincs lényeges kü­lönbség az egyes régiók közt. A legtöbb honlap 1999-ben vagy később készült. A települési (megyei) önkormányzat és a Tourinform iroda szakmai kapcsolata E kérdéskörben a települési (megyei) szintű turisztikai koncepció elkészítésé­re, a munkában való részvételre, az ön­­kormányzati turisztikai bizottságok mű­ködésére, valamint a turisztikai referens és a Tourinform iroda együttműködésére voltunk kíváncsiak. A Tourinform irodával rendelkező tér­ségek 67%-ában készült turisztikai kon­cepció (főként 1998-ban és 2000-ben), az irodák közel fele részt is vett a mun­kában. Önálló turisztikai bizottsággal a 82

Next